Verő Tamás – Radnóti Zoltán: Hogy kezdjünk el kóserül étkezni? 1-2-3. fejezet (Kóser-élet VII)

Ezen munka nyomtatott eredetijét barátom, dr. Verő Tamás rabbi állította össze.
A cél az volt, hogy mindenkihez eljuttassa azokat az információkat, amelyek „minimálisan” szükségesek, hogy meg lehessen felelni a kóser étkezés tórai és rabbinikus előírásainak.
Már a cikk elején ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint törekedni kell a vallási felügyelet alatt készített ételek és/vagy hozzávalók fogyasztására!
Ám amennyiben ez nehezen megoldható, reményeink szerint ezzel, a vallási szabályokat szem előtt tartó cikksorozattal tudunk segítségül minden embernek, akik megpróbálják megtartani a kóser étkezés legalább 3 évezredes szabályait.
Verő Tamás rabbi papír alapon írt alap-munkáját ebben a blog-formában próbáltam internet-baráttá tenni, és kiegészíteni hivatkozásokkal, képekkel illetve rabbinikus döntvényekkel.
Ezen cikkek – a bloggal párhuzamosan – megjelentek a Magyarországi Kóser Felügyelet Facebook oldalán is.
A zsidó élet egyik alapja, hogy az ember milyen élelmiszert juttat be a szervezetébe, a vérkeringésébe, és így a szívébe illetve az agyába.
A Tóra beszél rituálisan tiszta (táhor) és tisztátalan (táme) állatokról. A későbbi korokban a rabbik egységesítették a kóser vágás illetve a kóser étkezés szabályait.
A kóserság egyik legfontosabb, szimbolikus üzenete, hogy ne feledd, a lakásod legrejtettebb zugaiban, így a konyhájában vagy az éléstárban is zsidónak kell maradni!
1. rész: Kenyér, és pékáruk:
A legelső alapelv, hogy törekedjünk a pát jiszráél / pas jiszróel (zsidó készítésű kenyér) fogyasztására! Lehetőség szerint „hekser”-t (rabbinikus igazoló pecséttel ellátott élelmiszert) tartalmazó kenyeret vegyünk. Erre sábátkor kifejezetten nagy hangsúlyt fektessünk.
A mai világban, a készítés során, – sok helyen – a sütés során nem kóser segédanyagokat is használnak. Ezek a pékáruk természetesen nem kóserek.
A kóser pékárú beszerzésére ma Magyarországon lehetőség is nyílik. (kenyér, kifli, kalács, zsemle, kakaócsiga, lekváros táska, stb.)
Néhány jótanács:
Először is tartózkodnunk kell az előre (nejlonba, celofánba) csomagolt kenyerek vásárlásától, amelyek szupermarketekben, nagy bevásárlóközpontokban vásárolhatóak, mert nagyon sokszor a „E-471”-es kódszámú tartósítószerrel kezelik, hogy megtartsák a frissességüket, amely adalékanyaghoz kósersági ellenőrzés kell, azaz ezek valószínűleg nem kóserek.
Ha mindenképpen kenyereket akarunk valahol vásárolni, mindenekelőtt meg kell vizsgálni az összetevőket.
Fontos kérdés, hogy tartalmaz-e tejszármazékokat.
A tejes kenyér sok problémát vet fel, ezért a vallásjog már eleve megtiltja a tejtartalmú kenyér készítését.
Sokan megengedik a a nem zsidó pékségben gyártott péksütemények fogyasztását, ha azok bizonyíthatóan nem tartalmaznak „nem kóser” alkotóelemeket. Ezt „pát ákum”-nak nevezik.
A zsömléket általában vízzel készítik, de ezért erre is figyelmet kell szentelnünk, és vásárlás során mindenképpen kérdezzünk rá, a készítés során használt alkotóelemekre!
Nézzünk körül kicsit külföldön!
Kóserként ismeretes Franciaországban, a klasszikus recept alapján készített nemzeti kenyér, a híres baguette.
Angliában általában állati zsiradékot használnak a kenyerek elkészítéséhez használatos edények, tálak kizsírozására, ezért az Angliában vásárolható kenyerek általában nem kóserek.
Olaszországban az úgynevezett „Strutto” nevű állati zsiradékot használják, amit szintén nem fogyaszthatunk.
A WASA, a RYVITA és a LIEKEN üzemek által gyártott kekszeket sokan fogyasztják, ám figyeljünk rá, hogy van-e tejtartalma….
Minden esetben meg kell vizsgálnunk a csomagoláson feltüntetett összetevők listáját!
A bolti süteményeket általában margarinnal, illetve a korábban már említett E-471-es adalékanyaggal készítik, ezért különleges figyelmet érdemelnek, és fogyasztásuk tilalom alá esik.
Amennyiben lehetőségeink megengedik, hogy otthon készítsünk kenyeret, akkor az sokkal jobb, mint bármelyik bolti kenyér, hiszen pontosan tudjuk mi van benne…. Ám ez esetben is, minden összetevőt alaposan megvizsgálunk!
(A budafoki élesztő kóser!!!)
2. rész: Tej és tejtermékek:
Mitől kóser a tej?
Attól, hogy kóser állatból származik.
A középkori vallásjogban kialakult egy szigorítás, miszerint a fejés pillanatától kezdve egy zsidó embernek kell felügyelnie a tej útját. Ezt a tejet: „háláv jiszráél”-nek, azaz zsidó felügyelet alatt tartott tejnek nevezik (röviden „zsidó tej”).
Európai országokban – a mindennapi bolti forgalomban – általában nincs ilyen tej, és a tejszármazékok, amik itthon, vagy bármely európai nagy-áruházban kaphatóak, szinte biztosan nem „háláv jiszráél”-ek.
Tehát, aki tartani akarja ezt a szigorított törvényt, az keresse fel a budapesti rabbinátust (rabbisag@mazsihisz.hu), ahol felvilágosítást tudnak adni arról, hogy hol és miként lehet Magyarországon háláv jiszráélt beszerezni, vagy hogyan tud hozatni magának kóser tartós tejet vagy kóser sajtot Izraelből.
A következő tanácsok azoknak szólnak, akik nem „háláv jiszráél”-t fogyasztanak.
Fontos kiemelni, hogy a legtöbb rabbi szerint napjainkban, Európában – fizikailag már nem is létezik „nem kóser” tej, hiszen nagyüzemi módon már nem fejnek sem kancát, se bármilyen más nem kóser állatot.
Azok, akik a nem „háláv jiszráél”-ból készült vajat használják, tartózkodjanak az alacsony zsírtartalmú (light) vaj fogyasztásától, mert elég nagy esély van arra, hogy nem kóser adalékanyagokat tartalmaz, azaz akkor a vaj sem kóser. Ajánlatos a 80-82%-os vajat vásárolni.
A tejszínben, elég sok egyéb összetevő van… Legyünk vele nagyon óvatosak!!!
A lágyabb kávétejszín kevésbé problémás, bár az sem zsidó tej.
Gyümölcs ízesítés nélkül natur joghurt általában megengedett, ám a gyümölcs ízesítésűt, nagyon sokszor zselatinnal (E-441) kezelik, ami nem kóser, illetve a vörös színezésnél sokszor használnak kármin-t, amit bíbortetűből készítenek. (A kármin színezék E kódja: E-120 és E-132) — (a lentebbi képen szétmorzsolt és még élő bíbortetű látható)
A sajtokat ketté kell választani:
1) kemény sajt fogyasztása (Gouda, Ementáli, stb), nem esszük meg, csak ha pecsét van rajta.
2) lágy sajt (Philadelphia), túró, gomolya sajt, juhsajt nem minősülnek vallási értelemben sajtnak, és mint ilyenek fogyaszthatók. Persze előtte meg kell nézni az összetevőket, hogy tartalmazza-e a krémesítést elősegítő zselatint.
Mi az oka a nem kóser sajtevés tilalmának?
A sajtok készítésekor különféle oltóanyagot (általában állati eredetű, szarvasmarha-borjak oltógyomrából kivont enzimek oldatát) használják illetve különböző tartósító és színezőanyagot használnak, amelyek valószínűleg nem kóserek, ezért ezeket minden esetben meg kell vizsgálni.
A mikrobiológiai oltóanyagokkal vagy növényi oltóanyagokkal (pl. Mucorpepsin) oltott sajtok elvileg kóserek…
A túró kapcsán is hasonló problematika merül fel, azaz többségében állati eredetű adalékanyagokat tartalmaz.
Ma Magyarországon kapható kóser sajt!
A tejjel készített fagylaltokat sokszor nem kóser adalékanyaggal készítik, tehát nem kóserek.
A nem tejes fagylaltokba, jégkrémekbe is gyakran tesznek zselatint, de a vízzel készített jégkrémek elfogyasztása megengedett, ám mindenképpen alaposan olvassuk el az összetevőket, (és legyen nálunk E-lista!!!)
————–
Néhány adalékanyag, amit ismerni kell, hogy elinduljunk:
kóser zselésítők:
– pektin (E-440) növényi (gyümölcs) alapú zselésítő
– agaragar (E-406) növényi (moszat) alapú zselésító kóser zselésítő:
– zselatin (E-441) – állati csontból kinyert zselésítő.
(A kóser halból kinyert halzselatín kósernek számít, és a kódja annak is E-441, ám ezt MINDIG jelölik a csomagoláson, hogy KOSHER FISH GELATINE)
nem kóser adalékanyag:
– sellak (E-904) – a lakktetű váladékából készülő, állati eredetű gyanta, az ételek fényességéhez járul hozzá
3. rész: Zöldség, gyümölcs, gyümölcslé, szörp:
Általában minden zöldség és gyümölcs fogyasztása megengedett, ám az Izraelből származó terményekre figyelni kell, mert rájuk különleges tórai törvények vonatkoznak (pl. kohénoknak adandó „trumá” kötelezettsége, a levitáknak adandó „mászer” kötelessége, a szombat évi (smita) aratási tilalom).
Mely zöldségek, és gyümölcsök nem fogyaszthatóak?
Amelyekben nagy valószínűséggel találhatóak tiltott rovarok. Ezeket a terményeket mindig meg kell vizsgálni, és minden kis élősködőt (kukac, bogár, pete, zsizsik, stb.) el kell távolítani. (Amit egyébként is megtennénk). (fotó: Szabó György@Főkefe)
Ennek a legegyszerűbb módja, ha alaposan átnézzük őket, esetleg (mosogatószeres) vízben áztatjuk a gyümölcsöket. Amennyiben ezeket lehetetlen eltávolítani (pl. az adott rész kivágásával), akkor az egész növényt ki kell dobni (nem lehet pl. leturmixolni).
Külön figyelmet kell szentelni a leveles salátákra, karfiolra, brokkolira, cseresznyére, szilvára, fügére, málnára.
Sok esetben a rabbik meg is tiltják néhányuk fogyasztását, mondván, hogy lehetetlen eltávolítani az összes tisztátalan élőlényt (tumá) belőle vagy róla. A nyolclábú ízeltlábúak, vagy a levél-erekben élő élősködők mosással nem távolíthatóak el.
Vannak extra szigorúságot diktáló döntvényhozók, akik a tudománynak és a mikroszkópoknak „hála” ezt a tiltást még jobban kiterjesztik például a gombák törzsére, eperre vagy virágot tartalmazó fűszernövényekre (pl. kapor, menta, petrezselyem, zeller, koriander stb).
Borsót, babot, lencsét, gesztenyét – nagy mennyiségben – vízbe szokták áztatni, mivel általában – a könnyebb súlya miatt – a víz felszínére emelkedik az a zöldség, amit kukacok belülről már kiettek.
(A saláták közül a jégsaláta ajánlott fogyasztásra a tömörsége miatt, ám ezzel szemben, a kínai, fodros levelű salátát nagyon bonyolult tisztítani, ezért ellenajánlott.)
A boltokban kapható – már iparilag korábban megtisztított – salátakeverékeket ajánlott otthon még egyszer, nagyon alaposan megmosni!
Az ipari, szárított gyümölcsöket néha állati zsiradékkal borítják be, hogy jobban csillogjanak, vagy tartósabbak legyenek, ezért a fogyasztásukra nagyon oda kell figyelni!
Fagyasztott zöldségek és gyümölcsök fogyasztása általában megengedett, mivel a dermesztés előtt (hivatalosan is) annyi mosási és tisztítási folyamaton mennek keresztül, hogy nagy valószínűséggel már nem találhatók a felszínén vagy a levelek között rituálisan tisztátalan rovar.
(És itt szeretném még egyszer megmutatni azt a lapot, amin ez pontosan megtalálható!!) Ám ha ezek a fagyasztott zöldségek brokkolit vagy karfiolt tartalmaznak, akkor fogyasztásuk erősen nem ajánlott!
Fagyasztott gyümölcsöknél ne együk meg az előfőzöttet, mert a főzés folyamata kóserságilag ellenőrizhetetlen.
Sok esetben megtiltják a kósersági pecséttel el nem látott mazsola fogyasztását!
A gyümölcsleveknél (hasonlóan az alkoholhoz) szőlő vagy szőlő származékokat tartalmazó italt nem iszunk. Ezek az italok nem „tréflik”, hanem „nészáh”-ok, azaz „hintett”-ek, ám az évezredes hagyomány alapján, amely alkohollal – opcionálisan – lehetne más istenségeknek áldozni, abból a zsidók csak a saját maguk által készítettet fogyasztják el, azaz csak kóser bort, és kóser szőlőlevet igyunk!
Szigorú tilalom van azon szörpökön, szirupokon, amelyek zselatint vagy kármint tartalmaznak. Erről a korábbi, 2. fejezetben már írtunk.
Minden méz kóser.