10 tény a zsidóságról – középhaladóknak I.

A 21. század rohanó világában divatos dolog röviden összefoglalni a sokszor végtelen hosszú témákat.
Ebben a kis cikkben megpróbálok 10 olyan tényt leírni, ami a zsidóság alapja, remélvén, hogy sok embernek tudok olyan alapot nyújtani, ami arra serkenti, hogy tovább olvasson.
1)
A fejfedő (kipa, kapedli, sábeszdekli, stb) viselete nem tórai parancsolat, hanem csak a Talmud (IV-VI. század) írja elő. A Tóra egyetlen fejfedője – a főpap süvege.
2)
A zsidó fiúk 13 esztendősen, a lányok 12 esztendősen lesznek nagykorúak, ami a zsidóságban azt jelenti, hogy a Tóra tevőleges parancsolatai is vonatkoznak már rájuk.
Ezt az ünnepélyes születésnapot „bár micvá”-nak vagy „bát micvá”-nak nevezik, aminek a jelentése, hogy a „a parancsolat gyermeke”.
3)
A zsidó vallásjogban 3 szintű bíróság van.
– A 3 tagú, ami dönt a mindennapi ügyekben, ez a bét din.
– A 23 tagú, ami pl. dönthet főbenjáró ügyekben, és bármely nagyvárosban lehet. Ez a kis Szánhedrin. – Ma már nem létezik.
– A 71 tagú, amiből csak egy ülésezett Jeruzsálemben. Jogköre – többek között – a király és a főpap feletti ítélkezés, hódító háború indítása, stb.
Ez volt a nagy Szánhedrin. – Ma már nem létezik
4)
A zsidó gyászimában, a Káddisban
– nincs benne Isten neve,
– nincs benne az elhunyt neve,
– nem héber nyelven van, hanem arameusul, (akkoriban az volt a beszélt nyelv, ezért az imádkozó pontosan értette, mit is mond.)
– a Káddis tulajdonképpen egy Istent dicsérő himnusz, amivel a gyászoló megköszöni, hogy anno Isten életet adott annak a szerettének, akit elveszített.
5)
A mai „Siratófalat” Heródes építette fel, miután renoválta az Ezra / Zerubábel által épített második Jeruzsálemi Szentélyt.
6)
A zsidók nem kelet felé, hanem Izrael felé imádkoznak.
Izraelben Jeruzsálem felé, és Jeruzsálemben a Szentély hegye felé (Siratófal) imádkoznak.
7)
A Talmud egy jegyzőkönyv, ami 300 esztendő rabbinikus tanítását írja le.
A vilnai (sztenderd) kiadás 2711 dupla oldalú lapból áll. Azaz, ha valaki napi egy lapot tanul, akkor az egész Talmudot 7 esztendő és 5 hónap alatt fejezi be.
8)
A héber hónapok jelenlegi nevei (pl niszán, tisré, ádár, stb…) nem héber nevek, hanem babilóniaiak. A Tóra egyszerűen „első hónap”, „második hónap”, stb nevezi őket.
A zsidó évben is 12 hónap van, ám ezek – szemben a szoláris, azaz nap-alapú Gergely naptárral – holdhónapok (lunáris naptár), így 29 vagy 30 naposak és egy esztendő csak 354 napos, ezért egy 19 esztendős ciklusban 7 teljes „szökőhónapot” iktatnak be, hogy a mezőgazdasági ünnepek mindig az adott évszakra essenek. (Azaz pl. pészáh – tavaszra)
9)
A Tóra tekercseket (tfilint és mezuzát is) a mai napig inakkal összevarrt kóser állat bőrére írják, madártollal és egy speciális növényből kinyert tintával írják. A kész tekercset két fára rakják fel és összetekerik. Ezeket a fákat „éc hájim”-nak, az élet fájának nevezik. A megírt Tóra tekercshez – tiszteletből – nem érnek hozzá puszta kézzel.
10)
A Tórát (jelentése: tanítás) a Talmud arameus nyelvén „orájtá”-nak, azaz „fény”-nek nevezik.
Olvasd hasonló szeretettel a sorozat többi részeit is!
(a héber nyelvről, Mózesről, a zsidó vallásról, stb)