Vasárnap megtörtént a Bzsh vezetőségének megválasztása.
Mindenki nagyon készült.
Vagy talán mégsem?
Jártamban-keltemben azt éreztem, hogy az emberek most úgy látják, hogy ennek a választásnak nincs akkora tétje, mint 4 évvel ezelőtt. Semmi harci hangulat nem volt, csak a remény a nyugodt folytatásra.
És ez jó!

Talán emlékszünk arra, amikor egy köztörvényes loser “névtelen” leveleket küldött szét az egész közgyűlésnek, ám mindeközben belesétált az internetkávézó kamerájába? Ám ebben az évben azt is megtudtuk, hogy a honi zsidó életben van olyan „egyház”, ahol ez a viselkedési norma teljesen elfogadott, sőt támogatott is.

És ne feledjük ezen gyűlöletkampány szerelemgyermekét, a “der Stürmer” szintű karaktergyilkos facebook oldal és honlap létrejöttét se, aminek mindösszesen egyetlen célja volt: a “másik oldal” totális megsemmisítése. Azóta az a lap megszünt, a kitalálója elnézést kért. 

És így érkeztünk el 2023-ba.
A covid után megéltük azt, hogy a Bzsh környékén nyugalom honol, legfeljebb 1-2 ember cicaharca kavarja fel az állóvizet, de őket a helyükön kezeli a közösség. Az elmúlt évben olyan hangulat honolt a falak között, mintha a Tanú című film egyik sorát itt vették volna fel:
“Mi ez? Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már sz@rt érek?!”

Aztán jöttek a választási hírek.
Kaptunk hivatalos körlevelet, amiből kiderül, hogy 3 elnökjelöltet ismerhetett meg a közösség. 

Vajon Mester Tamás (sz: 1967) kap-e bizalmat még 4 évre?

Esetleg kihívója, a Frankel körzet jelöltje: Halpern György (sz: 1954)?

(A harmadik jelölt – és itt és most én kérek elnézést – inkább egy performance volt, mint valós jelölés, ami ki is derült a szavazás során, hiszen Gerő Péter filmrendező (sz: 1946) mindösszesen 1 szavazatot kapott.)

Utólag végiggondolva rengeteg érdekességet lehetett leszűrni a kb. 6 óra hosszás közgyűlésből.
Párat leírnék, hogy a nagyérdemű olvasó is lássa:

Már a közgyűlés elején Mester Tamás “megkóstolta” Heislert és körét, amikor felvezetőjében dr. Verő Tamás mellett annak a Róna Tamásnak gratulált is az állami kitüntetéséhez, akinek semmi köze a Bzsh-hoz. Mester tette mindezt annak tudatában, hogy Róna tucatnyi írásában teátrálisan és demonstratíve támadta Heislert, aki mégiscsak a Mazsihisz elnöke.

Róna és támogatói köre különböző akcióival – valószínűleg – jelentős erkölcsi és anyagi kárt okozott  mind a Bzsh-nek, mind a Mazsihisz-nek.

A Mazsihisz folyóiratának sikerült helyén kezelnie ezt a kérdést:

Ez nem volt egy elegáns lépés Mestertől, annál is inkább, mert a későbbi megválasztása után kvázi népszavazással akarta elfogadtatni a népfrontos programját, hogy ő bizony minden budapesti zsidó elnöke akar lenni.
Tamás, abba egy ilyen nem fér bele…

Ám ennél jóval izgalmasabb kérdés volt, hogy a két vezető milyen csapatot próbál építeni saját maga köré, hiszen ez a csapat lesz a Bzsh Alapszabályában lefektetett “11 tagú elöljáróság”, ami úgymond a Bzsh “kormánya” két közgyűlés között. 

Az elöljáróság összetétele azért fontos, hogy az elnöknek egy konstuktív kritikus közegben vagy egy totális támogató közegben kell-e dolgoznia. Bár az elnök jogkörei nem igazán erősek, de mégis tud hozzátenni a Bzsh életéhez, vagy akár elvenni belőle. 

Az ideális állapot természetesen az volna, hogy ez az elöljáróság nem pályája ilyen harcoknak, hanem az összbudapesti zsidó érdekeket tekinti maga előtt, ám a 2019-ben, a Heisler-Horváth-Radnótit teljesen eltaposni vágyó koalíciója ellen “sajnos” védekeznünk kellett. Ekkor születtek meg ezek a listák. Innentől fogva már csak az számított, hogy kinek mi a fontos. Az elmúlt 4 évet Mester Tamás “kisebbségben” kormányozta, ám az elöljáróság mindenben partnere volt, és igen kevés konfliktus zajlott le ebben a 4 évben, hiszen volt egy közös érdek: a budapesti zsidóság.

Ám 2023-ban mindkét elnökjelölt egy nagyon nehéz akadállyal került szembe: magával a Bzsh alapszabályával, ami szerint:

És így a 14 budapesti körzet 84 küldöttéből alig 30-35 potenciális maradt, aki az Alapszabály szerint a Bzsh elöljáróságának tagja lehet… Ciki…

Ám engem személy szerint más fontos kérdések is érdekeltek:

• Melyik oldal fog odafigyelni a női szereplőkre?
• Melyik oldal fog odafigyelni a korfára?
• Mi fontosabb a vezetőknek? A kényelmes kormányzás, vagy, hogy a Bzsh vezetősége valóban az egész budapesti zsidóságot képviselje? (Mit értek ez alatt? Pl. fontos lesz-e bármelyik oldalnak is az előző ciklus vezetőinek tapasztalata és lelkesedése, vagy inkább “protestszavazást” tartanak, azaz “bárki, csak ők nem!”)

Persze lehet azt mondani, hogy bármilyen lista is foroghat közkézen, úgyis a nép fog szavazni, és ők arra szavaznak, aki nekik szimpatikus, akár listán kivülről is.
Ám az egyszerű matematika ezt megcáfolja!
Hiszen ha az egyik oldal fegyelmezetten szavaz és eközben a másik (vagy harmadik) a kb. 30 jelöltre össze-vissza rakják be a 11 db. x-et, akkor a második (vagy harmadik) oldalról egyetlen remélt ember sem jut be.
Sem a listás, sem a listán kívüli.
Azaz a listán kívülieknek esélyük sem volt bejutni. (Spoiler: és így is történt!)

És van új a nap alatt!
Idén ezt a négy éves “listás” rendszert is (direkt vagy véletlenül) tökéletesítette az egyik oldal.
Hogyan?
Felhasználva a nagypolitikában már bevált „kamupárt” technikát, azaz véletlenszerű (és rutintalan) jelölteket ajánlottak be a “másik oldalról”, akik ezen úgy meglepődtek, plusz nem is tudták mi a teendő, (mert őket nem vonták be a vezetők előkészítő megbeszélésébe), ezért egyszerűen elfogadták a megtisztelő jelölést.

Ezzel a felbruttósított listával csak akkor szembesültünk, amikor megkaptuk írásban, hogy kiket is jelöltek a Bzsh elöljáróságába. Így még több jelölt lett (20+), és a kevésbé fegyelmezett csapat szavazatai még jobban szétszóródtak. Ám ekkor már késő volt.

Mindeközben a zsinagógák küldöttei valami ilyesmit mondhattak a lelkükben:
“inkább szavazok a titkos szavazáson a saját zsinagógám váratlan jelöltjére, aki tényleg a haverom, és így hátha bejut, mint a velem partnerségben lévő másik zsinagóga jelöltjére, aki nem is annyira haver!”
Szóval így – egyik jelölt sem jut be. (Spoiler: és így is történt!)

Az már másik kérdés, hogy szintén a listából értesültünk, hogy a Bzsh közgyűlésében legtöbb, 12 szavazattal (ami a közgyűlés 15%-a) bíró Hegedűs körzet 4 jelöltet indított el.
Számomra érthetetlen, hogy miért nem akarja egy körzet, hogy a Bzsh elöljáróságában a lehető legtöbb közösség küldötte üljön bent, és ő egyedül birtokolja az elöljárói székek 36%-át (11/4), ami ennyi küldöttel reálisan el is érhető cél.
Ezt a viselkedést még, a velük “szövetséges” zsinagóga elnöke is felháborodva tette szóvá nekem. (Spoiler: és így is történt!)

Felrúgva az évtizedes hagyományokat, a választást levezető elnök – még a szavazólapok kinyomtatása előtt – nem kérdezte meg a jelölteket, hogy biztos mindenki vállalja-e a megmérettetést, mondván, hogy már írásban korábban nyilatkoztak. Szerintem, ha ezt a kérdést megkapták volna, akkor valószínűleg többen is visszalépnek.
Ám így senki sem lépett vissza, és maradt a nagyon nagyon hosszú lista a 11 helyre.

De nem csigázom a kedves olvasókat…
Íme a két elnökjelölt csapat-listája (és születési évük):

1. lista:

Elnök: Mester Tamás (1967 – Nagyfuvaros)

1. Dickmann Ádám (1979 – Bethlen)
2. Halpert Sándor (1950 – Nagyfuvaros)
3. dr. Hersch Tamás (1955 – Hegedűs)
4. Müncz László (1947 – Hegedűs)
5. dr. Róna Iván (1952 – Thököly)
6. Sárközy Gyula (1972 – Bethlen)
7. Selmeci Péter (1976 – Bethlen)
8. Siklósi Miklós (1951 – Dohány)
9. Streit Gábor (1981 – Nagyfuvaros)
10. Szerb Gábor (1965 – Hegedűs)

még mielőtt tovább mennénk, látható hogy 

• nincs közöttük nő,
• átlagéletkor: kb. 60 év
• A nagy körzetek közül nincs közöttük Frankel, Hunyadi tér, Lágymányos. 
• A “pici” körzeteket teljesen kihagyták (Páva, Újpest, Dél-Pest, Orzse)
• Ellenben 3 Nagyfuvaros utcai, 3 Bethlen téri és 3 Hegedűs Gyula utcai jelölt van, (plusz 1-1 Dohány és Thököly).

A matematika itt is nagyon egyszerű: ha ez a 3+1 körzet “more or less” megegyezett, akkor kényelmes az 50%, hiszen ők adják a legtöbb küldöttet.
(Rabbik nélkül: Bethlen 8, Hegedűs 10, Nagyfuvaros 9, és ehhez jön még hozzá a Dohány 10 szavazója, plusz a rabbik, plusz a szimpatizások, plusz lelkes szavazók.)  

2. lista:

Elnök: Halpern György (1954 – Frankel)

1. Heisler András (1955 – Lágymányos)
2. Horváth József (1968 – Lágymányos)
3. Kerényiné Rippner Zsuzsa (1951 – Dél-Pest)
4. (Kőszegi Judit (1989 – Bethlen)) – nem küldte vissza a beleegyező iratot
5. Nádel Tamás (1947 – Dohány)
6. dr. Nógrádi Péter (1959 – Frankel)
7. dr. Róna Iván (1952 – Thököly)
8. Selmeci Péter (1976 – Bethlen)
9. Szerb Gábor (1965 – Hegedűs)
10. Vadász Gáborné (1946 – Orzse)
11. dr. Várnai György (1948 – Hegedűs)

Az előző listával összevetve, itt 

• 3 nő van a listán 
• 2-2 küldött minden nagyobb körzetből (Frankel, Lágymányos, Bethlen, Hegedűs)
• 1-1 a kisebb körzetekből (Dél-Pest, Orzse, Dohány, Thököly)
• átlagéletkor picit magasabb: kb. 64 év.

Nekem – értelemszerűen – erre a listára volt rálátásom és Horváth Jocó kínosan figyelt rá, hogy
– minden együttműködő körzet tagjai kapjanak mandátumot,
– az elöljáróságban minden korosztály legyen képviselve,
– a hölgyek is legyenek képviselve.
Sőt! Első olvasatra furcsa, ám aki figyelmesen olvasta a bevezetőnek, annak evidencia, hogy Jocó még arra is figyelt, hogy
– a velünk nagyon nem “szövetséges” Dohány és Hegedűs körzet is legyen rajta ezen a listán.

Kedves Olvasók,
higgyétek el nekem, mindkét elnökjelölt (és tanácsadóik) a fejüket vakarták, amikor végigbogarászták a 70 nevet (a többi rabbi), és ebből a saját “elöljáró” listát próbálták összeállítani.

Ebből következik a választás legfurcsább helyzete – ami 4 éve elképzelhetetlen lett volna -, hogy 3 ember mindkét listán szerepelt! (Ez kb. olyan, mintha egy polgármester választáson a DK és a KDNP ugyanazt támogatná!)

• Szerb Gábor (Hegedűs körzet)
• Selmeci Péter (Bethlen körzet) – élete első mandátuma
• dr. Róna Iván (Thököly körzet)

Így a listákat látván – matematikailag – az ő helyük nagyjából 100%-os volt az elöljáróságban.

Az első fordulóban a fentebbi hármason kívül mindkét csapat 3-3 helyet “húzott be”.

Mester csapat:

• Dickmann Ádám (Bethlen körzet)
• dr. Hersch Tamás  (Hegedűs körzet)
• Müncz László  (Hegedűs körzet)

Halpern csapat:

• Halpern György (Frankel)
• Nádel Tamás (Dohány)
• dr. Várnai György  (Hegedűs körzet)

Upsz!
Azt látjuk, hogy ezeddig egy igazi nyertes van: a Hegedűs körzet!
Nekik már az első fordulóban mind a 4 küldöttjük bent ül az elöljáróságba!
Innét is – onnét is…+ 12 Hegedűs
(erről beszéltem: aki lép egyszerre, az kap rétest estére…)

Mint látjuk, az első forduló csak részben volt eredményes, ezért az Alapszabály és a választási szabályzat alapján azonnal 2. fordulót kell tartani, és a maradék 2 üres helyet be kell tölteni.
Az ekkora már igencsak csekély számúra apadt közgyűlés, egy elég szervezetlen szavazás végén elöljárónak választotta:

• Streit Gábort (Nagyfuvaros) és
• Sárközy Gyulát (Bethlen körzet), 

És összeállt a bzsh 11 fős elöljárósága!

Bár ez a lista lehet, hogy még nem végleges, mert – mint láttuk – nem lehet elöljáró az, akinek családtagja a Bzsh alkalmazottja. 30 nap van az összeférhetetlenséget megszüntetni.

Végül még néhány gondolat.
Láthatóan megkaptuk a válaszokat a magamnak feltett kérdéseimre:

• nincs nő az elöljáróságban! (Ez megdöbbentő!)
• az átlagéletkor sok kérdést vet fel (12 fő az elnökkel:)
  • 3 fő 40-50 között
  • 3 fő 50-60 között
  • 2 fő 60-70 között
  • 4 fő 70-80 között
• 4 Hegedűs, 3 Bethlen téri jelölt mellett bejutott 1-1 fő a Thökölyből, a Dohányból és a Frankelből. (Az elnök a Nagyfuvaros utca küldötte)
• Láthatóan nagy békességben zajlott le a választás, mert mindenki érezte, hogy ebben a közegben teljesen felesleges egymásnak ugrani, amikor még annak is örültünk, hogy találtunk 11-11 értelmes és megfelelő embert, aki el is vállalja ezt a megtiszteltetést. (Vagyis nem találtunk 22-t, hanem csak 19-et, hiszen 3 fő átfedés volt)
• A 11 elöljáróból 
  • 4-en elöljárók voltak az előző négy évben is (Róna, Halpern, Nádel és Várnai)
  • 3-an életük első 4 évét kezdik el még a bzsh közgyűlésében, és már rögtön elöljáróként (Dickmann, Hersch és Selmeci)
  • Müncz, Sárközy és Streit – régi közgyűlési motorosok már, míg Szerb Gábor az előző ciklusban debütált és 3 évig volt „orzsé”-s küldött.

• Amit én látok/érzek, hogy ebben az összetételű elöljáróságban a fékek és ellensúlyok rendszere kérdésessé válik. Mert bár vannak az elöljáróságban Mester Tamással kritikus személyek, ám a kérdés, hogy ki válhat hangadóvá közöttük? Pl. egy hibás elnöki előterjesztés esetén, ki mer akár nyíltan is konfrontálódni az elnökkel? Mert ezt csak olyan ember tudja konstruktívan megtenni, akinek a kisujjában van a Bzsh és a Mazsihisz teljes müködési rendszere. (2 ilyen ember volt a listán: Heisler és Horváth, akiket vezetési hiba kihagyni a rendszerből. Bár nekem jó így, mert mindketten „csak” a Bét Sálom elöljárói, és a lobbierejüket, tapasztalatukat a körzet javára tudják felhasználni, de én jobban örülnék, ha inkább a Bzsh profitálna az ő személyükből.)

A Mazsihisz elnök és elöljáróság választást 2 hónap múlva tartják.
Az eddigi hírek szerint meglepően értékes két jelölt indul el a pozícióért: a győri születésű Dr. Grósz Andor orvos (sz: 1951) és a nyíregyházi születésű dr. Nógrádi Péter ügyvéd (sz: 1959). 

Dr. Grósz Andor szemészprofesszor, dandártábornok, kandidátus, a kecskeméti hitközség elnöke, aki láthatóan jóval közelebb van a jelenlegi kormányhoz, mint a Mazsihisz korábbi vezetése.
Korábbi munkahelyei is a kormányhoz köthetőek: a MH Kecskeméti Repülőkórház főigazgatója, majd az Állami Egészségügyi Központ (magyarul a Honvéd kórház) főigazgatója. Politikai pályafutását ezután kezdte el. 2014-ben Zoltai Gusztávval együtt Lázár János fizetett tanácsadója lett, majd (a mai napig) az állami alapítású Páva utcai Holokauszt múzeum alapítvány elnöke.
Azaz Grósz látszólag pont ellentéte a heisleri kétoldalú távolságtartásnak.

Dr. Nógrádi Péter neve kevésbé ismert a közgyűlés és a zsidó közélet számára, annak ellenére, hogy már volt tagja a Mazsihisz közgyűlésnek. Édesapja Nógrádi Dezső a Csáky utcai közösségnek volt elnökhelyettese, testvére Nógrádi Gábor, a híres gyermekkönyvíró.

Nógrádi Magyarországon és Angliában is bejegyzett, praktizáló ügyvéd, és szerződéses munkakapcsolatban áll egy izraeli ügyvédi irodával is. Értelemszerűen mindhárom nyelvet felsőfokú szinten beszéli, amire ezeddig még nem volt példa a Mazsihisz történetében.

Ügyfelei közé tartozik az izraeli követségtől kezdve a Mazsökig tucatnyi zsidó szervezet.
Amikor 2021-ben az Emih és a Maoih “közös” keresetlevelet nyújtott be a jeruzsálemi bíróságon a Mazshisz ellen, akkor dr. Nógrádi Péter képviselte a Mazsihiszt – sikerrel, és “természetesen” pro bono.

Van egy ötletem:
Ez a két ember fogjon össze!
Viták meg kampány helyett vezessék együtt a Mazsihiszt, elnök és alelnök felállásban, majd félidőben fordítva.
Ennél jobb üzenet kevés lehetne a magyar zsidó közéletnek és a mindenkori magyar kormánynak, minthogy ismét teljesen egységes a magyar zsidóság többségét képviselő legnagyobb zsidó szervezet!

Írásomat Zehárjá híres mondatával zárom (8:19)
הָאֱמֶת וְהַשָּׁלוֹם אֱהָבוּ
Az igazság és a béke szeretik egymást.