„Emlék-könyv” 9. oldal (az eredeti poszt)
Ezt a sírkövet Sopronban fényképeztem.
Mordeháj (Max) Nussbaum sírja, aki – a héber felirat szerint – a helyi zsidó közösség megbecsült tagja volt.
A kő formája klasszikus ortodox sírkő.
Látható három virágminta is, ami Sopronban több sírkövön is látható.
Az első érdekesség, hogy a héber fonetikus átírás (is) dupla „számeh” betűt használ, a Nussbaum (nusszbaum) név pontos kiejtését segítve.
Ám ami miatt ezt az emlékoszlopot lefényképeztem, az a tetején látható dombormű: egy önmagába harapó kígyó átlőve egy nyílvesszővel. A szimbólum megfejtéséhez többen is hozzájárultak.
(És szerintem azért is fontos ez a sorozat, mert így a tanulás és a tanítás interaktívvá válik!)
—————–
Schweitzer Zoltán szerint ez az újjászületés szimbóluma. Élet a halálból. A kígyó a saját farkát eszi meg, hogy életben maradjon.
Dancsi Noémi: A farkát harapó kígyó az élet halál és újjászületés körét szimbolizálja. De van egy ilyen magyarázata is bar nem nyillal átlöve: “The ouroboros has certain features in common with the Biblical Leviathan. According to the Zohar, the Leviathan is a singular creature with no mate, „its tail is placed in its mouth”, while Rashi on Baba Batra 74b describes it as „twisting around and encompassing the entire world”. The identification appears to go back as far as the poems of Kalir in the 6th-7th centuries CE.
Király Mátyás:
Még régebben jártam a sheva kehila tememtőiben, és bár elég ritka szimbólum, de ott elég sűrűn találni, itt például Kobersdorfi tememtőben található több azonos jelkép. Én csak annyit találtam hogy az örökkévalóságot jelképezi. Valószínűleg onnan jött át ide a nyugati ország részbe ez a hagyomány.
Ám a nyíllal átlőtt kígyóra senki sem talált megfelelő forrást.
Ujj Zsuzsi így gondolkodott:
A farkába harapó kígyó az idő ciklikusságát, az örök visszatérést szokta jelenteni. Át van lőve nyíllal: nincs több tavasz, nincs több születésnap. Ez persze csak az én javaslatom az értelmezésre, első gondolatként leírtam, de azóta hiába kerestem, nem találtam hozzá forrást, azaz fogalmam sincs, honnan vettem, intuíció. Viszont hibátlanul alkalmas lenne emojiként, “mindennek vége” jelentéssel.
Szalai Boglárka találata igen érdekes.
Egy kalandos életű zsidó gróf, Alessandro di Cagliostro által alapított szabadkőműves páholy szimbóluma volt a nyíllal átlőtt kígyó.
„Emlék-könyv” 10. oldal (az eredeti poszt)
Szomorú korba visz el minket ez a sírkő, amikor zsidó, zsidónak lett gyilkosa.
1919. május elején, Gyöngyösön csendes „felkelés” tört ki a kommunista diktatúra ellen. Ennek során Welt Ignác üvegkereskedő bevonta a vörös zászlót, és helyette nemzetiszínű lobogót tűzött ki.
Az elmenekült direktórium május 7-én fegyveresekkel megerősítve tért vissza és rögtön bíróság elé állított több embert.
A forradalmi törvényszék elnöke Nemecz József építési rajzoló volt. Vádbiztosnak Braun (Bardócz) Pált (aki pincér volt) vette maga mellé, bíráknak pedig Harján János napszámost és Csifferszky Károly lakatossegédet tette meg.
Könyörtelen bíróság volt, hat embert ítéltek halálra. Négy halálraitélt elmenekült, ezért Nemecz József két ítélet azonnali (!) végrehajtására adott utasítást. Csipkay Albert századost és Welt Ignác civilt nevezte meg kivégzendőnek.
Részben elrettentésnek, részben a csőcselék mulattatásának szánta Nemecz a nyilvános kivégzést. Az ítélet meghozatala után rögtön a Gyöngyös piacterére kísértette az elítélteket, ahol az alkalmi hóhérok: Tausz Vilmos és Stern Mór Budapestről jött Lenin-fiúk egy villanyoszlopot választottak ki. Elsőnek Welt Ignác 45 esztendős zsidó üvegkereskedőt akasztották fel. Ő volt a kommunista diktatúra egyetlen gyöngyösi zsidó kivégzettje. 3 gyermeke maradt félárván.
–
A sírfelirat szerint az „igazságnak és a honszeretetnek áldozta fel Istenfélő nemes életét”.
(utóirat 1:
1920 májusában az egri törvényszék büntető tanácsa Nemecz Józsefet az ügyész két rendbeli gyilkosság büntettével, hatvanhat esetben való személyes szabadság megsértésével, rablással, zsarolással, orgazdasággal és izgatással vádolta és a biróság kötél általi halálra itélte.
utóirat 2:
ezzel a témával foglalkozik a „konfliktuskutató” egyik fontos cikke is.
utóirat 3:
Egy on line árverésen kapható egy Stern Mórnak címzett levél
utóirat 4:
2019-ben Welt Ignác emléktáblát kapott Gyöngyösön. )
—————–
Ehhez az íráshoz három történész is hozzászólt:
dr. Róbert Péter:
Vörösök által kivégzett zsidók száma meghaladta lakossági arányukat.
dr. Szegő Ágnes:
Cseh Géza írt a szolnoki vörös és fehérterrorról, rettenetes olvasni is. Welt Ignác fotóját közölte Horváth László a gyöngyösi zsidóságról írt könyvében. Ignác, Chava Baruch nagybátyja volt, amikor elküldtem neki a fotót nagyon örült.
Chavát sokan ismerjük a Yad Vashemből.
dr. Bíró Ákos:
A kivégzett zsidók száma 50 körüli lehetett, a Váry Albert féle gyűjtés sem teljes. Váry Albert 44 áldozatot azonosított az 590-ból zsidóként, de nem számolta bele azt a 6 zsidó embert, akit katonaként fogtak le, részben már a Vörös Hadsereg tagjaként, vagy az ottani szolgálat megtagadásaáéert végeztek ki:
Sugár József zászlós, Schön v Schein Ernő, Landesmann Ármin hadnagy, Zuckermann J. (Nem találtam utónevet), Fogarasi-Fein Dávid, Goldgruber Simon volt hadapród szakaszvezető.
50 fő biztosan volt, de nagyon sok gyilkosságnak a rekvirálások során semmiféle rekordja nem volt, és késobb sem lett belőle ügy, szóval lehetetlen küldetés, de ennyien biztosan zsidók voltak a meggyilkoltak közül.
Goldgruber Simont egyebként szintén Stern Mór akasztotta fel, miután kivájta a szemeit. Ő nem volt hajlandó beállni a Vörös Őrségbe, (vagy a Vörös Hadseregbe), nem egyértelmű, mi volt a pontos vád.
Az emlék-könyv többi lapja a
Facebookon
és a
blogomon
is olvasható.
