Ezen munka nyomtatott eredetijét barátom és kollégám, dr. Verő Tamás rabbi állította össze.
A cél az volt, hogy mindenkihez eljuttassa azokat az információkat, amelyek “minimálisan” szükségesek, hogy meg lehessen felelni a kóser étkezés tórai és rabbinikus előírásainak.

Már a cikk elején ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint törekedni kell a vallási felügyelet alatt készített ételek és/vagy hozzávalók fogyasztására!
Ám amennyiben ez nehezen megoldható, reményeink szerint ezzel, a vallási szabályokat szem előtt tartó cikksorozattal tudunk segítségül minden embernek, akik megpróbálják megtartani a kóser étkezés legalább 3 évezredes szabályait.

Ezen cikkek – a bloggal párhuzamosan – megjelentek a Magyarországi Kóser Felügyelet Facebook oldalán is.

A zsidó élet egyik alapja, hogy az ember milyen élelmiszert juttat be a szervezetébe, a vérkeringésébe, és így a szívébe illetve az agyába.
A Tóra beszél rituálisan tiszta (táhor) és tisztátalan (táme) állatokról. A későbbi korokban a rabbik egységesítették a kóser vágás illetve a kóser étkezés szabályait.

A kóserság egyik legfontosabb, szimbolikus üzenete, hogy ne feledd, az életed legrejtettebb zugaiban, így a konyhájában vagy az éléstárban is zsidónak kell maradni!

4. rész: párve ételek és a tojás kósersága:
Párve:
A „párve” étel, amit magyarul egy szójátékkal „páros”-nak is szoktak nevezni, azon élelmiszereket foglalja magába, amelyek mind tejes, mind húsos ételekhez fogyaszthatóak.
Párve ételek közé tartoznak (a teljesség igénye nélkül) a gyümölcsök, a zöldségek, a halak, a tojás, a tészták és a gomba.
(A gyümölcsök vizsgálatára figyelni kell, nehogy véletlenül „húsos” legyen!! :))
Ám mégsem ilyen egyszerű a helyzet…
Bölcseink rendelete szerint a párve étel elvesztheti „párve”-státuszát, ha egy meleg(!) párve ételt (tészta, tojás, stb.) belehelyezzük valamely tejes/húsos edénybe (vagy a hideg ételt a meleg edénybe) és úgy tároljuk vagy szolgáljuk fel, akkor annak az edénynek a jellegét veszi fel. (pl.: húslevesben lévő párve tészta húsos lesz, és a tejberizsben található párve rizs – tejesnek fog számítani, ám ha egy normál hőmérsékletű almát belevágunk egy normál hőmérsékletű tejes tányérba, akkor az alma párve marad.).
Még egy fontos szabályt meg kell tanulni!
Ha egy párve ételt tisztára mosott(!) tejes/húsos edényben, tepsiben sütök vagy főzök meg, akkor az étel megtartja párve-ságát, ám utána már csak olyan jellegű étellel fogyasztható, amiben a párve étel készült, hiszen nyomokban tejet vagy húst tartalmazhat. (Ezt héberül „Hezkát beszári / hálávi”-nak hívják, azaz húsos/tejes előítélettel viseltetek irányába…)
Pl. húsos (de tiszta) tepsiben sült piskótát nem lehet tejes-kakaóba tunkolni. Ám fogyasztása után ihatok kakaót, hiszen a piskóta alapból párvé-nek számít, de nem egyesíthetem a másik nemmel, éppen ezért ajánlott, hogy legyen egy külön párve lábosunk, edényünk, és akkor az ebben sült/főtt étel teljesen párve marad, így fogyasztható tejes vagy húsos étellel egyaránt.
Tojás:
Itt is felállít a vallásjog egy alapelvet: Minden kóser madártól származó tojás kóser, és éppen ezért a piacon vagy boltban nyugodtan vásárolhatunk tyúk, kacsa vagy fürj tojást. Ám elterjedt szokás, hogy fogyasztás előtt megvizsgáljuk, van-e benne vércsepp, hiszen a vér fogyasztása tórai tilalom alá esik.
Minden egyes darabot külön kell megvizsgálni.
Hogyan is zajlik ez? Egy (talpas) pohárba beletörik a tojást és a poharat felemelve minden oldalról (alulról is) megnézik, látható-e a tojásban vér.
Akik szigorúbban veszik a a szabályt, rögtön kidobják a vért tartalmazó tojást, ám sok rabbi enyhébben dönt, azaz ha a fehérjében találunk vért, és azt onnan el tudjuk távolítottuk, akkor a tojást még lehet használni, de ha a sárgájában található a vércsepp, akkor már semmit sem használhatunk a tojásból.
A főtt tojást – négyfelé vágva is meg kell vizsgálni, hogy látunk-e benne vért.
Jó tanács: vásároljunk fehér tojást, mert abban csak elvétve található vércsepp
5. rész: Boltban kapható kész ételek kósersága
Amikor elkezdünk foglalkozni az előre elkészített ételek, azaz a befőttek, konzervált gyümölcsök, savanyúságok, vagy bármely készétel (vaj, margarin és egyéb kenhető kiegészítők) stb. problematikájával, egy alapelvet le kell szögezni. Mit tekintünk kósernek?
Két álláspont van:
(1) Minden tréfli, ami nem kóser.
(2) Minden kóser, ami nem tréfli.
Látszólag ugyanaz a két mondat, ám mégis ég és föld.
Az (1) vélemény alapján, csak az ehető, amit egy rabbi aláírásával (hekser) igazol, hogy kóser, azaz alapból, minden tréfli, és a rabbi véleménye teszi kóserrá.
A (2) vélemény alapján, „minden kóser”, amíg egy rabbi azt nem mondja, hogy felmerül a gyanúja, hogy ez nem kóser. (Már a gyanú elégséges ahhoz, hogy az étel a tiltott kategóriába kerüljön)
Természetesen egy tréfli alapanyagokból készült ételre ez az elv nem vonatkozik, és nem kell a rabbinak ráütni a „tréfli” pecsétet az egyértelműen tréfli dolgokra.
A neológ hagyomány (általában) a (2) vélemény alapján megy, és ez leginkább a konzerv gyümölcsök és konzerv zöldségek megítélésekor és fogyasztásakor válik fontossá.
Ez mit is jelent?
Amikor azt állítjuk, hogy bizonyos konzervek pecsét nélkül is megengedettek és fogyaszthatóak, akkor természetesen tudjuk, hogy nincs kizárva, hogy egy gyümölcskonzervbe belekerüljön egy kukacos darab.
Ám ez csak feltételezés!!!
És a (2) pont alapján, amíg nem látom ezt a kukacot, addig ezt az ételt kósernek tekintem, szemben az (1) véleménnyel, akik csak akkor esznek bármely konzervből, ha tudják, hogy előtte át van nézve szemenként, és ezt valaki hekserrel igazolja.
Azaz számukra pl. a vizsgálat nélküli konzerv: tréfli.
Természetesen – ha hekser nélküli konzerveket eszünk – akkor is szigorúan ellenőrizni kell az összetevőket, a benne található adalékanyagokat. Ha olyat adalékot találunk az ételben, ami nem fogyasztható, akkor az elvileg kósernek tekinthető konzerv elveszíti a kóserságát, akár egy összetevő miatt is.
– Ha általános alapelvet szeretnék tekinteni, akkor egy kis bátorsággal kijelenthetjük, hogy a konzervzöldségek (borsó és sárgarépa, zöldbab és kukorica) fogyaszthatóak.
– Paradicsomkonzervek (pl. aranyfácán, petti brand, mutti, heinz) kóserek.
– A konzervgyümölcsök vagy gyümölcskoktélok saját levükben vagy cukros szirupban szintén fogyaszthatóak.A kóser előfeltételezés alapelvét tudjuk használni a tejtermékekre.
Ha a vajról beszélünk, akkor a sima teavajat (80-82%) lehet fogyasztani, mivel a teavaj, kiveti magából az oda nem illő anyagot, illetve tehéntejen kívül más tejből (pl. lótej) szinte lehetetlen (ám mindenképpen gazdaságtalan) elkészíteni.
Ezzel ellentétben a margarin fogyasztásához – szinte mindig – kósersági pecsét kell, hiszen a növényi anyagokat mindenféle krémesítő, habosító, fényesítő, stb. dolgokkal szokták kezelni.
Ugyanezen – a  fentebb látható elvet – kell alkalmazni a majonéz és a ketchup fogyasztásakor.
Ezekben elvileg nincs olyan alkotóelem, ami ne lenne kóser, ám mindig (!) meg kell vizsgálni az összetevőket, és ha tartalmaz nem kóser alkotórészeket, akkor az megpecsételi az étel sorsát.
Lekvárok és dzsemek elvileg szintén megengedettek, ám a lekvároknál előfordulhat, hogy zselatin-nal javítják az állagát, ami, – a mi kósersági rendszerünkben – az egyértelműen „nem fogyasztható” kategóriába tartozik.
Mint korábban, a tejtermékeknél is írtuk, a kóser zselésítő-anyagok a pektin és az agaragar. (Magyarországon a „Vitamor” és „Pacific” lekvárok vannak kósernek bevizsgálva.).
Csokoládék és csokoládékrémek általában tejesek (szinte biztos, hogy nem háláv jiszróel, azaz nem ellenőrzött tejből készült), és ezt fogyasztásakor figyelemben kell venni!
A natúr, azaz növényi zsiradékot és sót tartalmazó burgonyaszirom fogyasztható.
A „Kelloggs” és a „Weetabix” márkájú cornflakes-ek általában hekserrel ellátottak, ám a sima natúr kukoricapehely is kósernek tekinthető.
Mint korábban írtuk, a mi véleményünk szerint, egy étel, amiben csak kóser összetevők vannak (lehetnek) az kósernek számít, egészen addig, ameddig gyanú nem merül fel, hogy nem lenne kóser.
A szárított gyümölcs, a mazsola, és az ezekből készült étel, pl bolti müzli fogyasztására is bátran értelmezhetjük a fentebbi szabályt. Ám (természetesen) vannak rabbik, akik ezeket nem tekintik kósernak, így ők nem engedélyezik annak fogyasztását.
6. rész: Halak és konzervhalak
A Tóra egyértelműen leírja, hogy mindennemű halfajta, mely eleget tesz a kósersági előírásoknak (van legalább 3 pikkelye és legalább 3 uszonya) fogyasztható.
A kóser halak listája az interneten megtalálható. (illetve nyomtatható verzió).
Ám ideírnánk néhány ismertebb NEM kóser halat: angolna, harcsa, pangasius, cápa és természetesen a „tenger gyümölcse” sem fogyasztható.
A hal vére, nem számít vérnek, azaz a halat nem kell kikóserolni, sőt maga a hal is páros ételnek tekintendő, ám a rabbik döntése alapján a halat nem fogyasztják együtt hússal, mert az veszélyes lehet, sőt még az étkészletet is lecserélik a halas étel után.
Van egy szfárádi szokás, amely a tejes-halas kombót sem engedi, ám ez kevésbé szigorú döntés. (Tonhalas pizza, rules!)
A szeletelt halak vásárlásakor biztosan meg kell győződni arról, hogy milyen hal az, amit elénk raknak, hiszen a tiltott halak fogyasztása pontosan olyan tilalom, mint a tiltott állatok (pl. disznó) fogyasztása.
Mindemellett meg kell nézni, hogy milyen eszközökkel dolgozták fel a halat (pl. olyan késsel, amivel előtte egy polipot daraboltak fel? És a kést nem elég jól tisztították le?).
Amennyiben a hal tartósított, akkor is vizsgálatra szorul és meg kell nézni mivel tartósították. A füstölt lazac vagy a marinált hering általában megengedett.
A konzervhalak tekintetében arról kell meggyőződni, hogy az elvileg kóser hal mellé bekerülhetett-e nem kóser állat. Pl. a tonhal mellé, hasonló méretű és formájú delfin, vagy bármely más faj, éppen ezért vannak, akik csak kósersági pecséttel ellátott halkonzervet fogyasztanak. Más rabbik csak a nagyobb és elismertebb gyárakban gyártott halkonzervek fogyasztását engedik meg a kósersági pecsét nélkül, mivel itt a hamisításnak és a keveredésnek – a minőségbiztosítás miatt – jóval kisebb az esélye.

A legismertebb kóser halfajták, amik konzervben kaphatóak: lazac, szardínia, tonhal, makréla, hering.
Figyelni kell arra is, hogy milyen szósz van a konzervben. Ha olajban, vízben, saját lében vagy paradicsom szószban található a hal, akkor az általában fogyasztható.
Kaviár tekintetében MINDIG meg kell nézni, milyen halból származik.
Csak kóser hal kaviárja fogyasztható! Jelenleg kapható legismertebb kaviárok közül
NEM KÓSER: a beluga, osetra, sturia.
KÓSER: masago, pisztráng, lazac.

Egyél kósert!!!!!
És ne feledd,
kétes esetben mindig kérdezzünk meg egy rabbit!!!