1940, február 9-én (5700. svát hónap 30-án, azaz „ros hódes ádár”-kor) született és rá 70 esztendőre 2010. március 8-án (5770. ádár 22-én) hunyt el rabbim és mesterem (morénu verábbénu), Raj Tamás.
Amikor Tamásról megemlékezem, akkor inkább szubjektív módon kettőnk kapcsolatáról szeretnék mesélni, így örökítve meg ennek a fantasztikus embernek az emlékét, aki nemcsak nekem adott rengeteg élményt, tudást és zsidóságot, hanem annak a generációnak, amelyik a 80-as évek végén, a 90-es évek évek elején találta meg a saját zsidó öntudatát.
Lehet, hogy ezt a monológot néhányan önzésnek fogják gondolni, ám éppen az ellentettjének szánom.
Tamás abban hitt, hogy a szellem és a tanítás, tovább él az emberekben, ahogy a talmudi legenda tanítja, a Tóra szent tekercseit akár el is lehet égetni, de a betűk mindig tovaszállnak, és.egyre több és több ember látja meg azokat.
Legyünk akár mindannyian apró kis szélfújás, akik továbbviszünk egy-egy betűt. És a világ csak ezen áll – mondja egy másik talmudi legenda – a betűket tanuló kisgyermekek lélegzetvételén.
Ő biztos ezt akarná…
Több, mint 20 esztendeje történt…
Őszintén bevallom, nem emlékszem minden pillanatra…
Emlékfoszlányok vannak az első pár hónapról…
0) A rabbi, aki a szavaival simogatott meg.
Még gimnáziumba jártam, amikor az egyik barátaim (Berkovics Gábor) elvitt a Dohányba Kol Nidrére. Életem első zsinagógai élménye. Meghatódva és megdöbbenve hallgattam Schőner rabbi csodálatos beszédét, hogy az ő édesapja, hogyan élte át és őrizte meg a zsidóságát még a lágerban is.
Másnap vagy harmadnap megvettem a Magyarországon akkor kapható egyedüli könyvet, ami a zsidóságról szólt.
Raj Tamás szerkesztette. A címe: „Halljad Izrael”.
Az az 120 oldal lett a Bibliám. Emberi nyelven szólt halandó embereknek.
Szinte fejből tudtam.
És érettségi után elindultam Izraelbe…
Sokat gondolkodtam, hogyan alakulhatott ez így.
Minek köszönhettem ezt a sok-sok élményt, amit a zsidóság ma ad nekem…
A beszédnek?
A könyvnek?
Nem tudom…
1) Az emberi rabbi
Édesapám betegsége miatt haza kellett jönnöm, és elkezdtem a Rabbiképzőt.
Talán másodéves voltam, amikor Kepets „Ulpius” Andris barátommal újból „felfedeztem” őt.
Attól a pillanattól kezdve minden pénteken – a rabbiképzős Istentisztelet előtt – csakis azért sétáltunk át a néhány száz méterre lévő Nagy Fuvaros utcai zsinagógába, hogy halljunk egy „modern”/ „másfajta” hitszónoklatot, mint amit Schweitzer professzor szokott volt mondani, a maga választékos és archaikus stílusában.
Raj Tamás mindig az aktuális tórai történettel kezdte a beszédét, majd egy hirtelen váltással jött az „ezen a héten találkoztam…” vagy az „ezen a héten olvastam…” mondat.
Ekkor elmondott valamit, ami nagyon fontos volt neki. És a beszéd végén összekapcsolta a kettőt.
Andrissal ittuk a szavait…
Nagyon modern volt és nagyon emberi.
2) A tanító rabbi
Feltűnik egy másik emlékkép a múltból.
22 esztendős gyerek vagyok és a Nagy Fuvaros utcai zsinagóga emeletén, a Talmud Tórában tanítok..
Hogyan kezdődött? — Talán kedd volt…
Raj Tamás odalépett hozzám a Rabbiképző liftjénél, és egy dicsérő mondat után megkérdezte: olvastam-e már teljes szakaszt a Tórából.
Azt mondtam: „még nem”.
Erre ő azt válaszolta, hogy a hétvégén nem lesz itt, és elvállalnám-e a „Noé” szakasz „lejnolás„-át.
Én szabadkoztam, időt kértem.
Csütörtökön csöngött a telefonom.
Raj Tamás volt, és a saját szeretetteljes, ám ellentmondást nem tűrő hangján közölte, hogy egy Streit nevű úr vár majd szombat reggel 8 órakor.
És sok sikert. – Két napom volt, hogy megtanuljam.
Megtanultam.
Köszönöm, Tamás…
Így kezdődött…
Aztán megbízott a fél Talmud Tóra csoport oktatásával, majd a héber nyelv tanításával.
És én ekkor még csak nem is sejtettem, ki is ez az ember, aki bizalmába fogadott…
Azt nagyon jól tudtam, hogy szívügye a héber nyelv.
Ahogy kezdtem megismerni, úgy kezdtek előtűnni az ő fiatalságának pillanatai.
Fiatalon, 24 évesen már Szeged város rabbija volt.
Lőw Immánuel rabbiszékébe hívta meg a város zsidó közössége, ez számára rangot és célt jelentett.
Augusztus 30-án Scheiber Sándor a következő gondolatokat mondta a fiatalembernek:
„Szívünk szerint való pásztort adunk tinéktek. Tanítványt, akiben szellem és jellem harmonikusan egyesül. Akit áldott emlékű barátom (ti. dr. Schindler József előző szegedi rabbi) gondolatban utódjául szemelt ki és vezetett. Minden emberi problémára érzékenyen rezdülő lélek. A zsidó múlt és jelen szakértője, a magyar zsidó tudomány reménysége.
Szeressétek, ahogyan mi szeretjük. Segítsétek munkáját, támogassátok terveit és törekvéseit.
Édes fiam! Nőjj feladataiddal, az örökség terhe emeljen. Tartsd meg e nagyhírű gyülekezetet a régi szinten, adj fényéhez újabb fénysugarat. Régi hagyományait éltesd tovább és vonj föléjük újabb, élő évgyűrűket. Légy hazánknak s e városnak munkás, hű fia.”
Az avató rabbi szavai és áldása pontos volt.
Raj Tamás a szegedi pulpitust nem emelkedésre használta, hanem meg akart felelni a kihívásnak, az elődök szellemi és erkölcsi szintjének.
Elvégezte a Szegedi Tudományegyetem történész szakát.
Ám ekkor már a modern héber nyelv egyik legjobb hazai ismerője és talán egyedüli tanítója volt még azokban az években is, amikor a magyar-izraeli viszony a mélyponton volt.
Ez lett a veszte.
A „hatóság” kereste a fogást rajta.
1967-ben letartóztatták.
A héber nyelvoktatás miatt cionista propaganda és disszidálásra való felkészítés volt ellene a „vád”.
Az inzulin megvonása megtörte a fiatalembert.
Zaklatása éveken keresztül tartott, végül 1970-ben, – a zsidó hitközségi vezetés hathatós segítségével – Raj Tamást, 15 évre leparancsolták a rabbiszékről,
45 esztendősen térhetett vissza a zsidó közéletbe.
Volt mit bepótolnia…
(Kőbányai János 1985-ben készült fényképén feleségével Majával és lányával Ráhellal sétál:) 
3) A lelkiismeretes rabbi
Emlékszem ott álltam és olvastam a Tórát.
Hibáztam a szövegben.
Megállított.
És ott – a Tóraolvasás közepén – elmagyarázta mit is hibáztam és miért olyan fontos ezt vagy azt a nyelvtant ismerni.
Majd felsóhajtott és saját mesterét Richtmann Mózest emlegette, aki a korabeli zsidóság legnagyobb tudósa volt.
Egyszer fent voltam Tamás lakásán. Richtmann fényképe ott volt a bejárati ajtóval majdnem szemben, a könyvespolcon.
Amikor Tamás hazajött, mindig látta és rá gondolt. A mesterére.
Élete volt a tanítás.
Személyében megismertem a klasszikus zsidó mestert, aki soha nem engedett a saját maga által vallott intellektuális és erkölcsi szintből.
Büszke voltam rá, hogy találkoztam azzal az emberrel, aki nemcsak tudósa, de megvallója és tanítója is volt a zsidó hitnek, a zsidó kultúrának és a zsidó identitásnak.
1985-ban belevetette magát a tudományba, bár súlyos cukorbetegsége sok mindenben hátráltatta, mégis 22 könyvet írt vagy volt a társszerzője.
A lelke diktálta az iramot…
Egyetemi oktató volt a Pécsi Tudományegyetemen, az Országos Rabbiképző Intézetben, és a Miskolci Bölcsész Egyetemen.
A Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagja, a Kőrösi Csoma Társaság és az Ókortudományi Társaság tagja.
Az általa alapított Makabbi könyvkiadó könyvei mindig kuriózumok voltak a honi könyvpiacon. Érzékeny és finom szellemével megérezte mit kell adni a felebarátainak.
Védte és szavakba illetve betűkbe öntötte közössége minden szépségét.
4) Az idealista rabbi
Annyi szép és hasznos dolgot próbált tenni, hogy a sokak által titokzatosnak gondolt zsidó vallást közelebb hozza és megismertesse a más vallású emberekkel.
Ennek az idealizmusának egyik non plus ultrája, hogy 1990-ben – az első szabad választás alkalmával – parlamenti képviselő lett.
A három lelkész, akik emberek és barátok is voltak, együtt ültek a parlamentben: Iványi Gábor (SZDSZ), Donáth László (MSZP) és Raj Tamás (SZDSZ).
Ám szomorúan tapasztalta, hogy nem tudott – még onnan sem – annyit segíteni a honi zsidó közösségnek, amennyit szeretett volna. Fájt a kudarc, és bár a párt vezetése kérte, hogy vállaljon még egy ciklust, ő még egyszer nem akart a „Tisztelt Ház” tagja lenni.
Ezzel szemben 55 esztendősen elvállalta a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola vallási igazgatását.
Ez lemondással járt.
Abban az esztendőben elhagyta a „Nagyfuvaros” rabbiszékét, mert pontosan tudta, hogy két felelősségteljes pozíciót nem lehet párhuzamosan csinálni. Túl sok lenne a teher és túl sok a támadási felület.
Nem akart már konfrontálódni. 10 esztendőn át békésen vezette a vallásoktatást és az Istentiszteleteket a Lauderben.
Amikor 1995-ben, a rendszerváltás hajnalán ezt a döntését meghozta, pontosan tudta, hogy lemond arról a lehetőségről, hogy egyszer országos zsidó vezető legyen.
Ennek az oka nem csak a Lauder volt, hanem az is, hogy a „Hitközség” már akkor sem szerette az ellenzékiséget és a megmondóembereket.
Ma már nehéz elképzelni, de a 90-es évek elején Raj Tamás ismertebb és népszerűbb volt mind a zsidó, mind a világi körökben, mint a 80-as évek közepén Pécsről felkerült szinte ismeretlen vidéki rabbi, dr. Schweitzer József.
Ám Schweitzer mindenkivel szót értő és békeszerető viselkedése jobban beleillett az akkori MAZSIHISZ arculatába, mint a politizáló, magán-iskolát igazgató és az üzleti életbe is belekóstoló örökös ellenzéki Raj Tamás.
Ő is pontosan tudta önmagáról, hogy bizonyos helyzetekben képtelen megalkudni.
Éppen ezért az utolsó 15 esztendejét inkább két gyermekének Ráhelnak és Rafinak, unokájának: Leónak (a második unokája, Nátán már a halála után született meg), illetve a könyvkiadásnak szentelte.
Még súlyos betegen is, az utolsó percig dolgozott
A halála előtt néhány hónappal még készültek fotók egy könyvbemutatón.
Búcsúzóul álljon itt az a prófétai vers, amit családja a sírkövére vésetett, ami Raj Tamás rabbi hitvallása volt:
„És visszatérítem az apák szívét fiaikhoz, a gyermekek szívét szüleikhez, nehogy elpusztuljon az egész föld”. (Maleáhi 3:24)
!זכרונו לברכה
Emlékéből fakadjon áldás!
<3
A Halljad Izrael alapmű, mindenkinek el kellene olvasnia!
Szep, szomoru, es mert persze hiszek neked , biztos igaz, de szomoru mint minden akinek aminek vege van
Igen, en is ugyanezt akartam irni.
Köszönöm. Csodaszép írás..
Köszi. Kar hogy kevés ilyen ember volt, van.
Egy kérdés: lehet-e egy vallásos zsido lakásban valakinek a portréja a falon? Erről egymásnak ellentmondó dolgokat hallottam.
Mestere volt. És Tamás egyébként is elég modern ember volt.
Örülök neked!
én is nagyon sokat tanltam tőle, évekig őriztem néhány zseniális cikkét.
és nem tudja véletlenül hogy ki folytatja Raj Tamás helyett a kabbala oktatását?
Többektől hallottam, hogy tőle kezdték tanulni a zsidóságot. A maga esendőségében nagy ember lehetett. Emléke legyen áldott.
Én is nála voltam először zsinagógában.
Aki járt az oldalamon már ismeri, de itt most én ezzel gondolok rá!
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=1137498295913&set=pb.1781052821.-2207520000.1360705782&type=3&theater
Igen, ez az utolso mondat ami a hitvallasa volt, ez nem is tudom hany evvel ezelott hangzott el tole egy TV adasban. Akkor azonnal belevesodott a szivembe, es azota is nagyon sokszor eszembe jut. Vannak szavak, mondatok amik meghatarozoak egesz eletunkre.
זֵכֶר צַדִּיק לִבְרָכָה
A legőszintébb tisztelettel és szeretettel gondolok rá.Boldog vagyok, mert az unokáimat tanította.
Boldogsággal tölt el, hogy ismerhettem, Lányomat tanította, és a péntek esti Shabbat-i áldást Vele együtt mondhattuk a Lauderben 6 éven keresztül minden héten. Hiányzik nagyon!!!
Köszönöm. Csodaszép írás..
Szép írás, igen. Édesapádnak mindig nagyon érdekes történetei voltak, ezekre (is) emlékszem a kisiskolás nálatok-játszásokból, Ráhel.
Tegnap beszeltunk a cukraszdaban Edesapjarol,arrol hogy a 60-as evekben a szabadsaghegyi taborban o es Feri felugyeltek a kisebbeket ,igy engem is.Most kerult elem a facebookon ez az emlekzo „eletmese”.Orom felidezni emleket
Boldog vagyok, hogy ismerhettem és a tanítványának mondhattam magam.
Ezt kaptam:
Visszaemlékezés Raj Tamásról
Tisztelt Zoltán,
Mivel más fórumon nem tudtam Neked írni ezért választottam ezt a felületet. Személyesen Neked írtam:
Gratulálok az „Egy modern rabbi, aki nagyon hitt a szép világban” című áldott emlékű Raj Tamás főrabbiról írott cikkedhez!!! Kiváló, elsőrangú és csodálatos.
A Magam részéről 1993-tól 1999-ig voltam a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola hallgatója. Raj Tamás főrabbi, nekünk csak Tanár Úr 1996 őszétől lett a Judaisztika tanárunk. Minket egészen az 1999-es érettségig tanított. Az óráin hatalmas átéléssel és egészen kitűnő előadásmóddal vezetett be minket a zsidó vallás, ünnepek és történelem világába. A száraz tényeket inkább történetmesélősen adta elő. Ettől sokkal könnyebben lehetet megjegyezni a tananyagot. Jegyzeteket soha nem használt, mindent fejből adott elő. Tórai szövegeket, verseket szó szerint idézet. Bármiről kérdeztük mindenre készségesen válaszolt, még akkor is ha nem kapcsolódott szorosan a tantárgyához. Még a magánéletét is készségesen belefűzte az óráiba.
A humora, különösen a zsidó viccek vonatkozásában legendás volt. „Ha nyugton maradnak az óra végén mondok maguknak egy jó viccet.” Amikor 1997-ben madrich voltam Szarvason átvettem Tőle ezt a módszert és be is jött. Minket mindig magázott, „kegyednek” illetve „uramnak” szólított minket.
A Lauder tanári karában is szerintem óriási tisztelet övezte. Ha valaki az osztályból lógott a Judaisztika óráról, annak nem volt pardon. Dr. Simon Mária osztályfőnököt idézve: „Nem áll senki ebben az osztályban olyan intellektuális szinten, hogy a Raj Tamás óráira ne menjen be”. „Amit a Raj Tamás mond, hiteles forrás, be lehet írni a házidolgozatba, hogy ezt vagy azt a Raj Tamás mondta”.
A betegségét igyekezett türelemmel viselni. Egyszer egy zsömlével a szájában jött be az órára: „elnézést előjött a cukorbajom, ha nem eszem rosszul leszek”. Az egyik elmaradt óráját eképpen magyarázta: „Tegnap egész nap nyúztak a kórházban”.
Mivel gyerekként élte át a Holocaustot ezért erről is mesélt nekünk. Ebből mára csak annyira emlékszem, hogy szereztek valahonnan egy nagy üveg szilvalekvárt, amiből napokig ettek. Ezen nem is csodálkozom, akkoriban ilyeneken múltak emberéletek.
Egy dologról viszont soha nem beszélt, hogy milyen volt, országgyűlési képviselőként a Parlamentben. Mi nem mertük megkérdezni, pedig természetesen tudtunk róla. Erről nem beszélt nekünk semmit. Minden másról szívesen mesélt, de ez kimaradt.
-Egy vagányabb osztálytársam megkérdezte: Hogy lett a Tanár úr rabbi?
-Raj Tamás: komolyan kíváncsiak rá?
-Kórusban válaszoltuk, hogy igen!!! (Gondoltuk addig sem kell jegyzetelni és biztosan hallunk valami érdekeset)
-Raj Tamás akkor kezdem:
Mivel 1940-ben született ezért 1958-ban érettségizett és eredetileg az ELTE magyar-német szakára jelentkezett. Az általa megjelölt magyar-német szakra nem vették fel (Nekünk különböző politikai okokat emlegetett a részleteket már nem tudom visszaidézni, de a történetünk szempontjából nincs is jelentősége.), amitől nagyon elkeseredett. Pár nappal később elkezdett zsidó fiatalokkal táborozni a Szabadság-hegyen. Ez a tábor a Szarvas kvázi jogelődje volt. Itt találkozott Scheiber Sándorral a Rabbiképző Intézet igazgatójával, aki látogatóba ment a táborba. Scheiber elkezdett beszélgetni az általa nem ismert fiatalemberrel:
„-Scheiber: Kicsoda maga?
-Raj: engem Raj Tamásnak hívnak.
-Scheiber: Mit csinál maga?
-Raj: magyar-német szakra felvételiztem, de sajnos nem vettek fel.
-Scheiber: Akar maga rabbi lenni?
-Raj: miért is ne!
-Scheiber: Akkor szeptember elsején nálam jelentkezik!”
Így kezdődött…
Jankelovics Péter
Jaj, de szerencsések vagytok, akik személyesen ismerhettetek ilyen embereket!
Kiváló ember és rabbi volt, a Halljad Izrael! azt hiszem, sokak, így a magam számára is meghatározó volt. Zichrono livráchá!
Zoli, erről még senki sem tett említést, és sokan nem is tudják talán róla, milyen kiváló ismerője volt a judaika régiségeknek, és milyen öröm volt vele ilyen vonatkozásban gyümölcsöző üzleteket kötni. Nagyon sok ilyen tárgyat köszönhetek neki, amelyek most a gyűjteményem féltett, óvott darabjai.
Zoli, emlékszem egy alkalommal, amikor a vasárnap délelőtti talmud-tórán megkérdezte tőled, hogy hol van a másik héber tanár. Te azt válaszoltad, hogy „hát őrzője vagyok én a fivéremnek?” Erre ő megszidott, hogy Káin szavait nem használjuk.
Amúgy én magam is sokat köszönhetek Raj Tamásnak. (Akárcsak Schweitzer profnak, és sajnálom, hogy kettejüket egymással ennyire szembeállítod az írásodban.)
köszönöm…
erre a történetre én nem emlékszem.
egyébként nem állítom szembe őket, de ettől függetlenül ellentétes emberek voltak. Mindkettőtől rengeteget tanultam. Formálisan és informálisan…
Ha nagyon sok RAJ TAMÁS-hoz hasonló ember lenne, tisztességesebb lenne a világ, teli gondolkodó humanistával, (és kiváló, bölcs tanárral) mint Ő volt… (sajnos ilyen emberekből van kevesebb és nem élnek örökké, pedig megérdemelnék)
Zoli, Most kaptam ezt a fantasztikus Jancsó filmet, amit Olaszliszkán és Bodrogkeresztúron forgatott. A film utolsó kockáin megjelenik Raj Tamás! http://www.youtube.com/watch?v=KpOUzHR3Jj8&feature=share&list=PLEA0FFF4B97C22229
Nagyon szerettük, és tiszteltük, édesanyámmal! Nyugodjon békében!,
Megtiszteltetés számomra, hogy több ponton is közel került életpályánk Raj Tamás professzor úrra, amely minőségében megismertem a Miskolci Bölcsész Egyesületben. A héber nyelv-judaisztika szakosok magyar történelem oktatását a mi tanszékünk végezte, így kerültünk bele az ő hallgatóinak 1993. évi tanrendjébe. Magániskolánk légvonalban talán száz méterre volt a Lauder Javnétől, sportbeli találkozókra kölcsönösen sor került. A magániskola igazgatás minden egyéb karrier végét jelentette a mi életünkben is, pedig csak a jót akartuk. Nem tudtam, hogy már nincs közöttünk, áldott legyen emléke.
Sokat tanultam töle! Köszönöm!!
Boldog és büszke vagyok, hogy tanítványa lehettem, és a műveit olvashatom, tanulhatok belőlük.Emléke legyen áldott!
Szeretettel gondolok Raj Tamásra, a kitűnő tudósra és igaz barátra! Örülök, hogy ismerhettem, s tanulhattam tőle. Emléke legyen áldott!
Mielőtt feledésbe merül,hadd emlékezzek Raj Tamás nagy munkájára a Lauder Javne gimnázium alapítása és építése során.Az első perctől 1989-től élete végéig tagja volt az alapítvány kuratóriumának,sok éven át elnöke.Minden szava gesztusa a nagy rabbié volt,a válságok, viták idején a bölcs megoldás a jó kompromisszum tőle érkezett.Ő volt aki a nevét adta az iskolának,Javne történetét mint az örök iskola jelképét ajánlotta.Természetes volt hogy senki sem méltóbb a zsidó tudományok képviseletére tanítására az iskolában csak ő.Tanítványa megemlékezése a rendkívüli tudósról az igaz rabbiról és korszerű haladó gondolkodóról bármily sokat mond nem idézheti fel meleg hangját,emberségét,a barátot, egyszervolt nagyszerű személyiséget.Emléke legyen áldott
Nagyon szep gondolatok Raj Tamasrol. A Halljad Izrael-lel en is hasonlokepp voltam. Orulok hogy a tanitvanya voltam, es annak is hogy az O kiadasaban jelenhetett meg Zsidok Bacs-Kiskun megyeben cimu konyvem. „Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vilagot feluletesen elore kialakitott semak szerint lassuk… Az alfoldi zsidosag targyi emlekei (tobbnyire romos allapotban)es szellemi hatasuk azonban mindmaig ott talalhatok…” idezet a konyvemhez irt ajanlasabol. Nagyszeru tudos es nagyszeru ember volt!!
a Sabbathsong Klezmer Band indulásánál, de a későbbiekben is nagy szerepet játszott Raj Tamás főrabbi úr a zenekar életében. Az ő kiadója ( Makkabi ) adta ki első lemezünket és utolsó munkáját a Zsoltár fordításokat együtt mutathattuk be a Duna televízióban és a Síp utcai díszteremben. .Emléke legyen áldott !.Raj Tamás zsoltár fordítását Kertész Péter mondja el. Énekel: Masa Anita (Sabbathsong) Közremüködik : Pásztor Barbara (hárfa) és a Kinneret kamarakórus http://www.youtube.com/watch?v=0B5QNDwfUFM
Szerettem. Hiányzik.
Nagyon hiányzik.
ÜRES LETT A NÉPSZÍNHÁZ UTCA !
könnyeket csalt a szemembe az igaz ember a rabbi a jó barát a csodálatos TANÁR hiánya ,zolirabbi nagyon tudod akaratlanul is,hogyan lehet egy szíven facsarni köszönet érte olyan jó emlékezni gondolni RÁ
Nagyon megható és igaz életpálya. Hozzátenném, hogy Áldott Emlékű Raj Tamás, 1998-tól elhunytáig Kis Közösségünk választott Tiszteletbeli Rabbija volt. Emlékét Hitközségünk Róla elnevezett termében gránit Emléktábla őrzi, melyne avatásán résztvett Kedves Felesége is.
Visszajelzés: 75 éves lenne Raj Tamás… | Szombat Online
Jó volt olvasni. 1980 körül voltam a Népszínház utcai lakásán egy fantasztikus vetítéses előadáson – Izraelről – majd a környéken néhány sörözőt, lepukkant éttermet végigettünk-ittunk … emlékezetes marad számomra.
Be kell valjam oszinten soha nem halottam Raj Tamasrol az egyetlen excuse , hogy 1957 ota Torontoba lakok , de nagyon meg hatottan olvastam a Rabbi Zolinak a megemlekezeset , koszonom ,
Raj Tamást pécsi tartozkodása során ismertem meg. Pestről lejárva tanította a héber nyelvet. ÍSzimpatikus , kultúrált barátságos embernek ismertem meg, akivel jókat lehetett beszégetni, szinte mindenről. Megállapodtunk, hogy engem is segít a héber nyelv elsajátításában. Sajnos ebből semmi nem lett, mert országgyűlési képviselő lett és erre már nem futotta az ideje. Nagy kár, hogy nincs közöttünk. Emléke velem maradt mind a mai napig.
Köszönöm, hogy tanítványa lehettem.
Köszönöm, hogy a tanítványa lehettem.
Szép volt Zoli rabbi. Tamás igaz ember volt.
nagyon szép megemlékezés róla!
Lányaimat tanította Talmud Tórán,hálás vagyok,hogy ismerhettem.
Nagyszerű ember volt – áldás emlékére!
Örülök, hogy ismerhettem.
Ami fontos az életben azt mind-mind Tőle tanultam! Sok szeretettel gondolok Rá minden nap. Nagyon hiányzik! Mai napig őrzöm a telefonszámát, mert nincs erőm kitörölni. 🙁
AZ ember szívében álítt annak emléket akit tisztelt és szeretett, nagyon szép, gratulálok.