Tiszteltjeim,
A sok politika után szeretnék a jövőnkről írni.
Eljött a szembenézés egyik pillanata…
Tudom, és nektek is tudnotok kell, hogy ez az állambácsinak nevezett furcsa amőba, ami talán egy fejőstehén és egy aranyborjú szerelméből származik, csak végesen fogyasztható el. Mert aztán egyszer csak csont és bőr lesz, mint a tórai hét sovány tehén, és utána meg mi is éhen halunk.
Sajnos napjainkban nem születnek évente tízezrével, de még ezrével sem a zsidó gyermekek, hogy természetes generációváltás lenne a közösségen belül és ezáltal a honi zsidóság száma legalább stagnáljon.
Azt az időt végleg elpusztította a vészkorszak. A zsidó közösség száma azóta is szigorúan monoton csökkenő sort mutat.
Így telt el bő hat évtized…
És nekünk „harmadgenerációsoknak” – furcsa módon – megadatott egy történelmi esély, hogy megmentsünk valamit is abból a hagyományból, ami itt volt.
Új generáció. Lelkesedés. Visszatérések.
Tudjuk, nehéz a történelem által ránk helyezett felelősség.
Ám tudomásul kell venni, mi vagyunk a felelősek saját magunkért, és senki mást nem okolhatunk azért, hogy sorsunk mely irányt vesz.
„Irtam, mit is tehetnék? A költő ír, a macska
miákol és az eb vonít s a kis halacska
ikrát ürit kacéran. Mindent megírok én,
akár neked, hogy fönn is tudd hogy’ élek én,…”
Valami ilyesmi a mi dolgunk is.
Hitközségi vezetőké, rabbiké, mindannyiunké…
Ez a jövő kulcsa: adni. Alázattal, rajongással és odaadással.
Az adományozási kultúra elterjesztése egy olyan közösségben, ahol eddig mindent megkaptunk…
I have a dream today…
Sokan kérdezték tőlem az elmúlt napok után, szerintem ezek után ki fog csatlakozni egy botránytól hemzsegő közösséghez? – Pont ez a lényeg…
Azt kell elérni, hogy a közösségek példaértékűek legyenek mindenki számára.
Ám csak úgy érhetjük el a célt, ha nem keveredünk méltatlan tettekbe. És a műtét fájdalmas.
És tovább kell vinni!
Le kell szögezni, azt az utat, amit az őseink kijelöltek, csak egy módon folytathatjuk: a méltóság, a fegyelem és a hitelesség olyan magas szintjén, amire az emberek elismerősen tekintenek.
És tovább kell vinni!
Emberként, – együtt és külön-külön is – újra és újra erőt kell meríteni abból a lelki töblettből, hogy olyasmit is adunk a közösségünknek, ami a legdrágább és ami a legpótolhatatlanabb: az időnket.
Csak így emelkedünk fel arra a szintre, ahol már a fizikai erő találkozik a lelki erővel, és a kettő együttese továbblendít bennünket a holtponton.
És tovább kell vinni!
Hiszem és tudom(!), hogy az igényes programokat, a szolgáltatást nyújtó zsinagógát az emberek támogatják.
Támogatják, mert ezzel önmaguknak és a gyermekeiknek adnak valami csodálatosat. Azt, amit teremtő erővel a saját kezükkel raktak össze.
Darabjaiból az egészet!
És tovább kell vinni!
Ha élni akarunk, meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amivel saját lábra állhatunk. Legalább részlegesen. És ezzel párhuzamosan, – ami a legnehezebb – el kell engedni azokat, amiket lehet, hogy nagyon szeretünk de visszaránt minden fejlődést…
Csak így lehet.
Ostoba dolog a mennyiséget létrehozni, majd kérkedni vele, ha ennek a fenntartásába belehalunk.
Kezünkben van a lehetőség. A mi kezünkben. Becsukod vagy kinyitod?
Ha tudod, hogy a cél méltó hozzád, akkor boldog leszel!
Ez a zsidó közösség jövője. Csak ez.
A három oszlop egyike, amin a világ áll… A Tóra, a gyakorló zsidóság és az adomány…
Te is érzed, hogy az ember természettől fogva is adakozó.
„Csak légy bátor és erős!”
Várjuk, hogy elgyere közénk, mert szükség van rád!
*************************************
MELLÉKLET:
A magyar zsidó közösség nyilvános összefogásának egyik első lépése a FUN RUN futóverseny meghonosítása lett.
Egy adománygyűjtő esemény összekapcsolva egy kis testmozgással – bár a 10km futás talán nem is kicsi :-).
Mindannyian tudjuk, hogy az adományozás hazánkban közel sem tart ott, mint valamikor régen és ahol most tart USA-ban vagy Nyugat-Európában.
Éppen ezért ez a kezdeményezés egy kis „szoktatás” is, hogy ráérezzünk, nem is olyan rossz dolog adni.
És én is személy szerint gratulálok a budapesti zsidó közösségeknek, annak a 477 indulónak és majd 30 önkéntesnek, akik odaálltak az ügy mellé!
AZ ADATOK:
Idén 477 ember indult, tavaly 239. (ez a duplája.)
Idén 763.500.- forint adományt gyűlt össze, tavaly: 386 500, (ami szintén a kétszerese)
Idén 14 egyesület indult, tavaly 10.
FUN RUN 2012 résztvevői és a támogatói:
Szervezet ——————- Futók száma —– Felajánlás (Ft)
Lauder Javne iskola 88 131 595
Bét Sálom zsinagóga 71 112 386
Az Élet Menete Alapítvány 64 122 554
Bálint Ház 60 89 679
Benjámin óvoda 47 76 429
Izraeli Kulturális Intézet 30 55 054
Frankel zsinagóga 24 40 054
Amerikai Alapítványi Iskola 24 36 554
Maccabi VAC 21 35 679
Hasomer Hacair 9 16 554
MAZSIHISZ ifjúsági csoportja 7 15 304
Narancsliget Adományközpont 5 12 054
Scheiber gimnázium 4 10 554
Gandhi Emberi Jogi Egyesület 3 9 054
Total 477 763 500
Emlékeztetőül a FUN RUN 2011 résztvevői és a támogatói:
Alapítvány futók száma Felajánlás (Ft)
Bét Sálom zsinagóga 65 112 000
Misko alapítvány 39 63 000
Maccabi VAC 28 39 500
Izraeli Kulturális Intézet 26 38 625
Jaffe 24 50 500
Bálint ház 22 36 000
Jewish Meeting Point 16 19 875
EMIH 8 12 000
Menora 3 4 500
MAZSIHISZ 0 0
megjelölés nélkül 8 10 500
Total: 239 386 500
(Most aztán lehet elemezgetni!)
Az önkéntesség ereje… "egyedül nem megy"
Megosztás
Egyik legjobb írásod 🙂 Jövő, összefogás, önkéntesség. Ki volt az a klasszikus, aki azt mondta kb.: ne azt nézd, mit kapsz, hanem, hogy te mit tudsz adni? Valamelyik amerikai elnök azt hiszem.
Eszembe jutott. Klasszikus.
http://www.youtube.com/watch?v=PzRg–jhO8g
John Fitzgerald Kennedy
Nagyon jó! Követlek Stockholmból.
EGyik kedvenc Haszid énekesem ( Avraham Fried) legujabb angol nyelvu szama jutott eszembe mikozben olvastam: KEEEP CLIMBING –
Life is a mountain we must climb
We don’t have forever just the time He gives us
Get to the top if you can
This is the challenge of man
Yes you might fall and tumble down
Sometimes that happens when you dare
Knowing you my child
You’ll pick yourself up and start again from there
Keep climbing, don’t let nothing stand in your way
Keep believing, pay no attention to what they say
Up is where you want to go
It’s dark and lonely down below
nahát tényleg Ő a kedvenced 😀
Visszajelzés: 1% – a kis konc… és ez lenne a magyar zsidóság jelene és jövője??? | Zolirabbi