Gyere, sétálj velem! IV. – A 60. születésnap — Megálmodott beszélgetések – Veled

WalkingHaas György 60 esztendős lett… Hát akkor éljen 120 évig!
Én ezzel a beszélgetéssel köszöntöttem…

– mester, gyere velem sétálni, szeretnélek megünnepelni.
– barátom, nem szeretem az ünnepeket, az mindig lezár valamit. inkább beszélgessünk a csillagokról!
– ünnep… ünnep… (ízlelgetem a szót)… szerintem nem zár le, hanem évről-évre egy újabb ajtó nyílik ki számunkra…
– 60 ajtó. 🙂 sokszor soknak érzem. nehéz megtalálni közülük a jót.
– mester, ugye, te hallottál Mózesről?
– persze, ő is 40 esztendeig sétált, lehet, hogy rokonok vagyunk? 🙂
– lehet… és mit tudsz róla?
– miközben sétált, megtanította népét, hogyan kell nemzetnek lenni. átadta a törvényeket, hogy a zsidó nép fennmaradhasson 3500 esztendőn keresztül.
– pontosan.
– de miért kérdezed??
– a születésnapod tiszteletére szeretnék neked elmesélni két mesét Mózesről, – itt a csillagok alatt.
– megtisztelő. tényleg jól esik. szeretve hallgatom. közel áll hozzám Mózes.
– szóval… tudod, hogy ő még 60 évesen is csak kereste önmagát? További 20 év kellett neki, hogy Isten észrevegye őt és elküldje a fáraóhoz. 80 esztendősen lett a zsidó nép vezetője, és az ő 40 éves sétája csak akkor kezdődött. azaz az első 60 év, számára még a keresés időszaka volt.
– köszönöm, hogy biztatsz engem. 🙂 én is nagyon sokat tanultam a sétáimból. például megtudtam, hogy én sohasem lehetek Mózes. sokszor van, hogy egy ember fájdalmába is beletörök, nemhogy hatszázezerébe.
– tudom, érzékeny lélek vagy…
– mindannyian azok vagyunk…
– mester, van még egy meglepetésem neked.
– kíváncsivá teszel barátom. szeretem a meglepetéseket, pláne a születésnapomon.
– 1955. február 28-án születtél, napnyugta után.
– igen, majdnem éjfélkor.
– tudod, hogy ez a dátum, a zsidó időszámítás szerint a teremtés 5715. esztendeje, ádár hónapjának hetedik napja?
– nem tudtam, de ha te mondod, akkor biztos így vagy.
– ez egy különleges nap a zsidó naptárban, méghozzá Mózes születésnapja.
– 🙂 de szép ez. egy napon születtem vele, nem is tudtam… ez tényleg szép ajándék. el is érzékenyültem.
– sőt, mesélek még valamit. Mózes pont 120 esztendeig élt. azaz ezen a napon is halt meg, és a zsidók számára ez egy fontos üzenet. Ezen a napon közös vacsorákat tartanak és tanulnak Mózesről.
glw29– a halálra emlékeznek?
– igen. a születést megünnepelni szép dolog, ám akkor csak azt ünnepeljük, hogy az első ajtó kinyílt, de az évek során, azt is, hogy az ajtókban álló embereknek mit tudtál odaadni.
– évről vére többet és mélyebbet… igen…
– és Mózes ebben a 120 évben odaadott mindent. az emberek csodálták őt. 40 esztendőnyi sétával megteremtette a monoteista világ alapját, a csodás palotáit, és amikor elindult minden élők útján, itt hagyta nekünk a 120 ajtót, és mindegyik ajtó mögött másik 120 ajtó nyílt ki.
– végtelen séta végtelen ajtók között… mindig más úton. szép kép.
– És a zsidó hagyományban – mai napig – minden ajtóban könnyeket hullajtanak ám vele együtt hálálkodnak is, amikor Mózesre emlékeztek, hiszen ő megmutatta nekünk a végtelen sétát – a történelemben és a lelkünkben
– ez tényleg szép tanítás. és én egy napon születtem vele… mosolygok. boldoggá tettél.
– mesterem, barátom, ez az én ajándékom neked, és azt kívánom neked, élj 120 évig!
– megölelhetlek?
– persze… és vigyázz magadra minden utadon…

Még több virtuális sétát találhatsz itt.1102009457_univ_lsr_lg