“Lehet-e elégedetten meghalni?” – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez VI.

Ezen a héten a halál és a megbánás témakörében íródott cikkünk alapján kérdeztük a világvallások képviselőit, ezúttal az e világról való elégedett távozás, vagyis az elégedett élet titkairól.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Törvényszerű, hogy a halálos ágyunkon, olyan dolgokon bánkódjunk, amiket máshogy kellett volna csinálnunk? Mit tegyünk annak érdekében, hogy halálunkkor elégedetten távozhassunk?
Az én válaszom itt olvasható:

Radnóti Zoltán:

Rabbi Eliézer így tanította: „Térj meg egy nappal halálod előtt!” – Mivel nem tudjuk halálunk napját, ezért minden nap foglalkozzunk a megtérés gondolatával!
A  rabbik (és papok) a bűnről, a megtérésről és mindenféle ehhez hasonló dolgokról prédikálnak. – A hallgató egyre kényelmetlenebbül érzi magát.

Ám sokan félreértik a bűn fogalmát és azt hiszik, hogy aki bűnt követ el, az “rossz ember”.
Nem, a zsidó filozófiában a “bűn” egy helyrehozható történés.
Egy hiba, amit figyelmetlenségből vagy készséghiány miatt elkövettünk. Ám ettől még nincs semmi baj velünk.
Minden embernek van lelke, és a zsidóságban a lélek nem bűnös, hanem egy tiszta, isteni alkotórész, amely megkülönböztet minket az állatoktól.
Ha valami rosszat teszünk, az azért van, mert a lélek “hangját” átmenetileg elnémítja a fizikai test “kiáltása”, a rossz ösztön.
Ám a lényeg: a lelkünk továbbra is tiszta marad, csak el kell végeznünk néhány “kiigazítást”, és akkor újra tisztán látjuk a célt! – Ez a megtérés lényege!
Amikor „megtérünk”, akkor önvizsgálatot tartunk, megkeressük a területeket, ahol homokszem került a gépezetbe, és onnan “visszatérünk”, és e folyamat során ismét megtaláljuk a kapcsolatot a Mindenhatóval, amit esetleg elveszettnek gondoltunk.
Teshuvah (2)A megtérés folyamatának sorrendjét a bölcsek pontosan leírják:
1. lépés – a megbánás.
Felismerni az okozott kár mértékét és őszinte megbánást tanúsítani.
2. lépés – a felismerés.
felismerni mi okozta és azonnal befejezni a káros tevékenységet.
3. lépés – a vallomás.
Kimondani, beismerni önmagunknak is, hogy hibáztunk és bocsánatot kérni.
4. lépés – a fogadalom.
Határozottan kijelenteni, hogy nem fogunk a jövőben hasonlót elkövetni.
Nem vagyunk versenyben senkivel, csakis önmagunkkal.
Ami az Őrökkévalót érdekli, az az, hogy vajon őszinték-e az erőfeszítéseink, amelyekkel a helyes irányt keressük.

A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.

kavicsok zsido temetes