10+1 hős, aki segített a bajban

103194741953-ban Izrael Állama megalapította a Jád Vásem (angolul Yad Vashem) emlékközpontot.
1956-tól kezdve évről évre fákat ültetnek a Múzeum kertjében azon személyek tiszteletére, akik a saját életüket kockáztatva zsidó embertársaik életét mentették meg a második világháború alatt.
2013. január 1-ig a Világ Igazainak száma – a Jád Vásem honlap adatai alapján – 24.811, melyből 806 megmentő magyar származású.

„Aki egy életet megment, egy egész világot ment meg.” – Olvassuk a Talmudban.
A holokauszt 70. évfordulója közeledtével a Világ Igazairól is meg kell emlékeznünk, hiszen ők számos Világot mentettek meg.

Ebben az összeállításban röviden szeretném bemutatni néhány ismert és néhány kevésbé ismert embermentő történetét.
(Az ötletben és a munkában külön köszönöm a segítséget Miklós Dórinak!)

1)
Sztehlo Gábor

sztehlo-219x3001944. márciusától kezdve Raffay Sándor püspök megbízásából a református “Jó Pásztor Egyesület”-tel együtt elkezdi a zsidó gyerekek mentését. 1944. karácsonyáig 32 otthonban szervezte meg kiskorúak elhelyezését és ellátását a svájci Vöröskereszt anyagi támogatásával felajánlott családi házakban.
Közel 2000 gyermeket mentett meg.
1945. tavaszán, az árván maradt gyermekek számára megszervezi a Gyermekotthont és iskolát épít számukra egy Weiss Manfréd által felajánlott magánterületen, majd a mintegy nyolcszáz menekült gyermekkel megalapította a „Gyermekköztársaságot”, a Gaudiopolis-t.
A gyerekek ünnepségeket szerveztek; könyvtárt, énekkart alapítottak. Az „örömpolgárok” szakmát tanulhattak.
Sárközi Mátyás így emlékezett meg róla:
Sztehlo Gábor, aki szerintem megérdemelné, hogy szentté avassák, evangélikus lelkészként a háború alatt körülbelül ezer zsidó gyereket mentett meg oly módon, hogy a pesti és budai nagyiparos és arisztokrata barátai villájába beállított tíz-tizenöt gyerekkel, és azt mondta, például vitéz Szenczy Aladárnak: „Bujtasd el őket, és ha jönnek a nyilasok, kérd ki magadnak: miként merik feltételezni, hogy egy vitéznek zsidók bujkálnak a házában?” Így mentett meg közel ezer gyereket, többek közt egy 17 éves fiút, Oláh Györgyöt, a későbbi Nobel-díjas vegyészt, akinek a szerves kémia megújítását, az ólommentes benzin kifejlesztését köszönheti a világ. A Sztehlo-intézet tovább működött 1945 után, a túlélő szülők elvitték a gyerekeiket, az árvák ott maradtak.”
Sztehlo életéről számos film és könyv emlékezik meg, mindegyik közül talán a leghíresebb, a Valahol Európában című film, aminek ő ihlette a főszereplő alakját.
1972-ben kapta meg a Jád Vásem díjat.

2)
Dr. Slachta Margit

1884-ben született Kassán, majd tanítónőképzőt végzett Kalocsán. Győri polgári leányiskolában tanított, majd Budapesten, a tanítónőképzőben.
1908-ban abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen és az elsők között lépett be a Szociális Missziótársulatba.
Slachta_Margit1915-ben szociális iskolát nyitott, és a “Keresztény Nő” című katolikus egyesületi lap szerkesztője lett. 1918 márciusában a lap nevét Magyar Nő-re változtatta, ami alcíme szerint “A keresztény feminizmus lapja” volt.
1918-ban a Keresztényszociális Néppárt tagja lett, és az általa szervezett Keresztény Női Tábor élére állt.
1920-ban nemzetgyűlési (parlamenti) képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében.
1931-ben kezdett szociális területen dolgozni.
1940 novemberében beadványt írt a munkaszolgálatosok védelmében.
Az 1943-as szlovákiai „végleges zsidótlanítás” bejelentése után Rómában utazott annak érdekében, hogy meggyőzze II. Pius pápát a beavatkozás elkerülhetetlenségéről. Hittestvéreivel a XIV. kerületben található Thököly úti rendházban olyan személyeket bújtattak, mint Radnóti Miklós felesége, Heltai Jenő vagy Rusznyák István.
(Csak az “érdekesség” kedvéért, Slachta tagja lett az 1947-es kommunista parlamentnek, ám kitiltották onnan majd teljesen ellehetetlenítették. Végül 1949-ben – álnéven – Amerikába emigrált.)
1985-ben, posztumusz kapta meg a Jád Vásem díjat.

3)
Salkaház(i) Sára

A Slachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társaságának volt tagja 1927-től. A Társaság közel 1000 zsidó származású személyt bújtatott.
Salkaházi Sára személy szerint 100 főnek segített átvészelni a vészkorszakot, ám ő lebukott. 1944. december 26-án a nyilasok a Dunába lőtték.
Csodálatos személyiségéről és hihetetlen mártíromságáról részletesebben a blogomban olvasható egy cikk.salkaházi

4)
Dr. Urr Ida
1927-ben kapta meg orvosi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A második világháború vége felé a Vöröskereszt orvosaként több száz embert mentett meg. Az orvoslás mellett verseket írt, melyek jelentős hányada a fasizmus rémtetteiről szólnak.

5)
Dr. Bernhart Sándor
Ügyvéd, majd 40 esztendősen már a város főügyésze. Ősei azok sorába tartoztak, akik a történelem során Baját felvirágoztatták.
1937-ben választották meg polgármesternek. Igen nehéz időkben vette át a város vezetését. Mindig viszolygott a szélsőséges megnyilvánulásoktól. A front közeledtére 1944. október 19-én hagyta el a várost. 1945. június 4-én megfosztották minden címétől, majd 1961-ben disszidált.
1992-ben posztumusz díszpolgári címet kapott a várostól. A cím adományozását – többek között – így indokolta a város:
“Hétéves polgármesteri működését tisztességes életfelfogása, kötelességtudata, városszeretete és humánuma vezérelte. Nem politizált, nem szerette a szélsőségeket, a hangos hazafiaskodást. Több javaslat megismerése és gondos mérlegelése alapján döntött. A család és munkaszeretete hatotta át egész életét….
A háborús évek alatt mutatkozott meg igazán nagyszerű emberi jelleme, példamutatóan viselkedett a lengyel menekültek elhelyezésében, a lengyel katonák határon való átsegítésében, a zsidó emberek, munkaszolgálatosok megmentése során…
A várost olyan kereskedelmi és idegenforgalmi központtá kívánta fejleszteni, amelyben gazdag tudományos, társadalmi és kulturális élet folyik…”
1994-ben, posztumusz kapta meg a Jád Vásem díjat.

6)
Nagybaczonyi Nagy Vilmos
1965-ben – magyar emberként – ő kapta meg elsőként a Jád Vásem kitüntetést. A legmagasabb rangú katonaként érdemelte ki az elismerést. Vezérezredes, az I. magyar hadsereg parancsnoka volt, akit 1941-ben, 57 évesen nyugdíjba küldtek, ám Horthy Miklós 1942. szeptemberében felkérte a honvédelmi miniszteri tárca vezetésére. Minisztersége előtt küldték a keleti frontra azt a 2. magyar hadsereget, amely azután tragikus módon megsemmisült.
A harcban álló csapatokat ugyan nem volt módja hazahozni, de nem feledkezett meg a katonákról és munkaszolgálatosokról.
Több intézkedést hozott a munkaszolgálatosok helyzetének, a velük való bánásmódnak javítására.
Nagybaczoni-Nagy-Vilmos11Ezek az intézkedések azonban a minisztérium tisztikarának, és a politikusok egy részében nagy ellenszenvet váltottak ki. Politikai megítélése egyre romlott. Erejéhez mérten akadályozta a hadseregen belüli antiszemitizmus és a munkaszolgálatosokkal való embertelen bánásmód érvényesülését. Tiltakozott az ellen, hogy a németek kérésére 10 000 magyar zsidó munkaszolgálatost a szerbiai Bor rézbányáiba küldjenek.
Egy idő után személye egyenesen veszélyessé vált ellenfelei számára. Zsidóbérencnek titulálták, „tengelyellenességgel” vádolták, interpelláltak ellene, a szélsőjobbosok folyamatosan támadták.
Látva, hogy sem a kormányzó, sem pedig Kállay miniszterelnök nem képes, vagy nem akarja őt megvédeni, 1943. június 8-án benyújtotta lemondását.
Sorsa kis híján “zsidó sors” lett.
A szélsőjobb azonban nem elégedett meg eltávolításával; az 1944-es nyilas hatalomátvételt követően letartóztatták, majd korábban letartóztatott bátyjával, Bélával és más foglyokkal együtt a sopronkőhidai állami fegyintézetbe szállították.
Onnan az oroszok közeledtének hírére továbbszállították, majd gyalogmenetben Gschaidre terelték.
A Honvédelmi Minisztérium azonban közbelépett és a minisztérium állomáshelyére vitték őket. Ismét szabad emberek lettek. Végül az amerikai csapatok találtak rá egy bajor házban.

7)
Kolonits Ilona
Az 1922-ben született, az első női filmrendezők egyike szinte gyermekként került kapcsolatba a munkásmozgalommal.
Édesapját a szociáldemokrata aktivitása miatt 1944-ben Buchenwaldba deportálták.
Édesanyjával, Holka Paolinával, és két nővérével Margittal és Paolával éveken át menekítette ki a gettóból a zsidó gyerekeket.
Megható történet, hogy egy megárvult gyermeket, Garai Erzsébetet, (a későbbi filmesztétát), a Kolonits család családtagként fogadta.
Humanista világnézetének kialakulására hatással volt szülei és testvérei önfeláldozó társadalmi elkötelezettsége.
2007-ben – posztomusz édesanyjával és két nővérével egyetemben kapta meg a Jád Vásem díjat.

8)
dr. Márton Áron
1939-ben, 43 esztendősen lett gyulafehérvári püspök.
martonaronA szószék hatalmát “kihasználva” már az első pillanattól kezdve tiltakozott a háború ellen.
Az elős zsidók melletti kiállása az erdélyi deportálás láttán történt.
1944. május 18-án Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban mondott beszédében a püspök felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, az akkori észak-erdélyi magyar polgári hatóság jelenlétében.
4 nappal később már levélben szólította fel a Sztójay Döme miniszterelnököt, Jaross Andor belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók további elhurcolását.
“Válaszul” Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.
1999. december 27-én a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet  – posztumusz – a „Világ Igaza” címet adományozta a püspöknek.
(Külön érdekesség, hogy 1945 májusában XII. Piusz pápa – Serédi Jusztinián hercegprímás halála után Márton Áront kívánta bíborossá kinevezni, azonban Rákosi Mátyás heves tiltakozása miatt végül Mindszenty Józsefet választotta.
Rákosi Mátyás pontosan tudta, hogy Márton Áron nagy tudású, karizmatikus egyéniség. A kommunisták sokkal jobban tartottak tőle, mint az addigi, közismerten antifasiszta veszprémi püspöktől.
Így Márton Áron otthon maradt Erdélyben, ahol a magyar kisebbség jogaiért, a vallás– és a lelkiismereti szabadságért harcolt.)

9)
Bay Zoltán
Lelkészek és orvosok után szeretnék egy tudósról és feltalálóról beszélni. Bár korábban – Aschner Lipót kapcsán – már írtam róla egy pár szó erejéig ám itt is szeretném a nevét megemlíteni.
Bay 1944-ben már világhírű tudós, aki kísérleteit korábban az Aschner-féle Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta.
Bay számos találmányára kapott szabadalmat, úgymint:

Ő szervezte meg – a Tungsram támogatásával – a BME-n az Atomfizikai tanszéket, emellett folytatta kísérletsorozatát, amelynek eredménye az elektronsokszorozás, más néven: fotoelektron-sokszorozó elvén alapuló részecskeszámláló.
Kikerülhetetlen embere lett a magyar tudományosságnak.
bay-zoltan1Ám amikor 1944-ben a zsidónak nyilvánított munkatársakat elhurcolták; Bay közbenjárására 13 mérnököt és fizikust mégis elengedtek, a német adócső-programra (a légvédelmi radarprogramra) való hivatkozással.
Ám ők is, és a többiek is csak a nyilas hatalomátvételig dolgozhattak.
A gyár működését leállították, a dolgozókat és a gépeket nyugatra szállították. Bay Zoltán, Szent-Györgyi Albert és mások ellenállási mozgalmat szerveztek (Ellenállási Front).
Fegyvereket nem sikerült szerezniük, talán ez is közre játszott abban, hogy Bay Zoltánt rövid fogság után elbocsátották a Margit körúti fogházból.
Amikor a Kállay-kormány Szent-Györgyi Albert segítségével tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból való kiugrás érdekében, Bay Zoltán üzemeltette a titkosított rádiókapcsolatot Londonnal.
1948-ban ő is emigrációba kényszerül és Washingtonban hal meg 1992-ben.
2000-ben, születésének centenáriuma alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott ünnepségen özvegye vette át a Világ Igaza kitüntetést

10)
Ferenczfalvi Kálmán
Utoljára hagytam a – számomra legalábbis – legmegdöbbentőbb sorsot.
1944. Alig 23 éves katonatiszt.
Végignézi a magyar zsidóság gettókba zárását, majd a náci Németország által szervezett és Magyarország által aktívan támogatott deportálását.
A katonaember ekkor már pontosan tudta, hogy a fasiszta Németország és leghűségesebb csatlósa, Magyarország gyakorlatilag már elveszítette a háborút.

ferencfalviFerenczfalvi Kálmán több mint 2000 ember életét mentette meg.
Azért, hogy az üldözött zsidókat a kényszermunkától a halálmenetektől és a deportálástól megmenthesse, a magyar hadsereg élelmiszer-ellátó tisztje nem válogatott a módszerekben.
A legelső megmentjeit, egy akkor 2 éves kisfiút és anyját, még a saját szülei lakásában helyezte el, így kockáztatta nemcsak saját, de édesanyja és nővére életét is azért, hogy idegenek életét menthesse.
Későbbiekben a magyar hadsereg hivatalos pecsétjét éppúgy felhasználta erre a célra, mint az általa alapított fantom egységet, amelynek a háború utolsó hónapjaiban a Nemzetközi Vöröskereszt budapesti Munkácsy utcai székháza volt a székhelye.
Tagjai voltak szökött katonák, megszöktetett munkaszolgálatos zsidók, akiket Ferenczfalvi a hadseregtől elsajátított egyenruhákba öltöztetett.
Ferenczfalvi iratokat, zsoldkönyveket, élelmiszerjegyeket, magyar-német nyelvű nyílt parancsokat hamisított, többnyire Miskolczy százados nevét hamisítva az életmentő papírokra.
Ponyvával letakart lovaskocsival, a ponyva alá rejtve mentette a zsidókat a pesti gettóból és gyüjtőtáborokból illetve a Szentendre szigeti munkaszolgálatosokat foglalkoztató katonai századtól.
Ferenczfalvi Kálmán a háborút követően különböző állami cégeknél dolgozott tisztviselőként, könyvelőként és évtizedeken keresztül hallgatott tetteiről embermentő
akcióiról.
Gyakorlatilag egy véletlen folytán “fedezte fel” megmentőjét egy volt munkaszolgálatos Jutkovics Ödön.
Ferenczfalvi Éva, Kálmán leánya így írt (nekem) erről:
“nem apámat ismerte fel Debrecenben, hanem az én nevemre figyelt fel az ottani napilap hasábjain és rajtam keresztül azonosította megmentőjét. Öcsém és én korábban sosem hallottunk apánk hőstetteiröl. Ha Jutkovits annak idején nem hív fel telefonon, sosem ismerhettük volna meg sorsát, hihetetlen bátorságát, hősiességét.”
Ezek után egymás után jelentkeztek Ferenczfalvi megmentettjei és tettek írásban tanúvallomást a Jad Vásem intézet történészeinek.
Számos megmentett jelentkezett Európa különböző országaiból, de az USA-ból és Ausztráliából is és írta le részletesen Ferenczfalvi Kálmán életmentő akcióit.
1988-ban kapta meg a Jád Vásem díjat. 2005-ben hunyt el Debrecenben.
(Horváth József közlése alapján: “Merthogy a történeted non plus ultrája, hogy a katonatiszt elvett egy zsidó nőt feleségül a háború után Gyöngyösön (ahol egyébként megtörtént az, amit írsz). Onnan költöztek Debrecenbe, ahol az utcán ismerte fel az egyik megmentettje. A fia most is Debrecenben él, az egyik unoka pedig alijázott és felségül ment egy izraeli fiúhoz. Azért ez így egy nagyon szép kerek történet..)

+1) 
Reviczky Imre,
Aki a feleségem nagymamáját mentette meg a pokolból…
Életéről itt emlékeztem meg hosszabban…

Emlékükből fakadjon áldás!Tourists visit the Hall of Names in the Yad Vashem Holocaust Museum in Jerusalem on the eve of Israel's Holocaust Remembrance Day