Sokan keresnek meg engem a kérdéssel: hogyan lehet betérni/áttérni a zsidó vallásba?
Bár a zsidó vallásba való betérés legelső lépése, hogy személyesen konzultálj egy rabbival, de még mielőtt telefont/klaviatúrát ragadnál, itt és most megpróbálom pár szóban leírni az alapelveket.
(Közösségünk egyik tagja szép sorrendbe szedte ezeket, köszönet neki!)
A legelső kérdés: Hiszel-e Istenben?
Hiszel-e abban, hogy Ő megmutatta magát a Szináj hegyen a zsidó népnek, és nekik adta a Tórát?
Ha igen, akkor van egy jó hírem számodra!
Már el is indultál az úton, hogy egy legyél a Világ Jámborai (Istenfélő Noahida) közül, és csak 6 tiltó és egy tevőleges parancsolatot kell megtartanod.
(Ezekről a tőrvényekről itt olvashatsz magyarul, és itt angolul)
Ha megtartod őket, akkor találkozunk az eljövendő világban! (héberül: Olám hábá), mert aki ezt a hét törvényt megtartja, annak helye van az eljövendő világban!
De ha ennek a hét parancsolatnak a megtartása nem elég neked, akkor természetesen betérhetsz a zsidó vallásba. Ezt nehézzé tesszük számodra!
Megpróbálunk rávenni arra, hogy maradj meg a Világ Jámborai (Istenfélő Noahidák) között.
Azonban ha nagyon nagyon-nagyon komolyan akarod, akkor természetesen áttérhetsz a zsidó hitre…
Egy átlagos betérőnek általában 1-2 év tanulásra van szüksége ahhoz, hogy készen álljon a betérésre. Ez neked lehet több, vagy kevesebb. Nincs megfelelő vagy körülhatárolható időpont.
A betérni vágyóknak lassan, de biztosan kell, hogy haladniuk a judaizmusban, és nem egy pillanat alatt megpróbálva kell mindent megtanulni és megtartani.Én mindig azt javaslom, hogy a betérni szándékozók olvassanak sokat a zsidóságról, hogy valami képük arról, hogy mi is az, amit magukra szeretnének venni.
Éppen ezért azt gondolom, hogy nincs is szükség arra a bizonyos személyes megbeszélésre mindaddig, amíg a betérni szándékozó nem írt egy rövid bemutatkozó levelet, amiben elmondja (nekem és ezzel önmagának is)
– miért is akar betérni,
– mi az, amit már megtett annak érdekében, hogy zsidóként élhessen,
– mit olvasott a zsidóságról.
Ez a levél dönti el, hogy érdemes-e találkoznunk és beszélgetnünk a zsidóságról, vagy szükséges, hogy a betérni szándékozó még egy kicsit jobban átgondolja, miért is szeretne zsidó lenni, és egyáltalán képes lesz-e zsidóként élni.
A zsidóság sokkal több, mint egy vallás, amely elvárja, hogy hetente egyszer (pl. a péntek esti „before party”) Istentiszteletre menj, vagy akár naponta egyszer imádkozz.
A zsidóság befolyásol minden egyes lépésedben amit megteszel!
Ha úgy döntesz, hogy zsidó leszel, meg fogja határozni, hogy mit eszel, hol élsz, milyen ruhát viselsz, nem beszélve az antiszemitizmusról és a fasizmusról, mely zsidóként téged is érinteni fog.
Naponta háromszor kell majd imádkoznod.
Áldásokat kell majd mondanod minden evés előtt és után.
Elvárják tőled, hogy minden nap szánj egy kis időt tanulásra.
A rabbik a Bét Din-ben (vallási bíróság) nem fognak hanyatt esni attól, ha azt mondod, hogy te minden másnap tanulsz egy órát.
Elvárjuk tőled, hogy folyamatosan tegyél meg mindent azért, hogy mélyítsd kapcsolatod az Örökkévalóval.
Tegyél Érte, és a világért. (tikun olám)
Például tudtad, hogy egy átlagos ortodox rabbinak nincs televíziója. Legtöbbjüknek nincs rádiója sem. Míg a pénz segíthet, az időnél nincs drágább kincs. Azok, akik komolyan veszik és napi néhány órát rászánnak a tanulásra, sokkal gyorsabban haladnak a betéréssel, mint azok, akik hetente csak 1-2 órát fordítanak tanulásra.
Nagyon sok betértnek több évbe telt, míg Bét Din elé állhatott.
A közösségünk egyik tagjánal 7 évet vett igénybe, hogy betérjen, és nem azért, mert 45-ös IQ-ja volt, sőt épp az ellenkezője, ő egy cégvezető volt.
Sokat gondolkodott, mérlegelt, hogy képes volna-e megtenni, amit a zsidó hagyomány tőle elvár.
Sokan a zsidóságot választották, azonban valamilyen okból kifolyólag mégsem tértek be. Ha úgy döntesz, hogy menet közben kiszállsz, az a te döntésed. Semmi rossz nincs abban, ha valaki megmarad „nem zsidó”-nak.
A zsidóság azt vallja, hogy „nem zsidó”-ként is el lehet érni az eljövendő világot!
Ha maradsz „nem zsidó”-nak, a 7 noahida törvényt kell megtartanod, ha zsidó leszel, akkor a Tóra 613 törvényéből, a rád vonatkozó több százat.
Általában a bibliai Rut-ot tekintik a betértek példaképének.
Rut moabita hercegnő volt. Feladta az életét a palotában, hogy szegény zsidóként éljen. Feladta a előkelő életét, a rá váró karriert és a gazdagságát.
Az egyik oldalról Rut nagyon szép példakép. Ám másik oldalról tekintve nagyon magasra helyezte a lécet.
Ha valaki azon hezitál, hogy elköltözzön-e azért, hogy betérjen, akkor gondoljon Rut-ra. Ő feladta a palotát, a gazdagságot, a szolgáit, azért, hogy zsidó lehessen.
Akkor mi is a Te problémád???
Ha úgy gondolod, hogy a betérés túl nehéz, rendben!
Ha úgy döntesz, hogy folytatod az utad a betérés felé, az égi jutalmad hatalmas lesz.
A Tórában 613 parancsolat (micva) van. 365 tiltó és 248 tevőleges parancsolat. Sokan azt mondják, hogy képtelenség ezt a sok micvát betartani. Én úgy gondolom, hogy ez nem igaz.
Bár 613 parancsolat van, nem minden parancsolat vonatkozik mindenkire. Például sok parancsolat csak a Jeruzsálemi Szentélyben lévő szertartásokra vonatkozik, azonban mivel nincs Szentély, így sajnos ezeket a micvákat mi nem tudjuk tartani. Vannak olyan micvák, melyek csak bizonyos körülmények között érvényesek.
Az is egy parancsolat, hogy hogyan kell egy állatot levágni. Legtöbbünk sosem hajtotta végre ezt a parancsolatot, és sokan azt sem tudják, hogyan is kell ezt pontosan.
Amíg csak kóser húst eszünk, addig azonban nem szegtük meg ezt a parancsolatot. Nagyon sok olyan tiltó parancsolat is van, amelyeket úgy tartunk be, hogy nem is tudunk róla, hogy betartottuk.
Például egyikünk sem házasodott össze közeli hozzátartozójával.
Ezt a cikket írva, egyetlen egy olyan micva sem jut az eszembe, amelyet nagyon nehéz lenne betartani. (talán az emberek szeretete lenne igen nehéz sok embernek…)
Sok olyan micva is, van amelyre felkérhetsz valakit, hogy tegye meg helyetted. Ilyen például a fiúgyermekek 8 napos korukban történő körülmetélése. Vagy ha a feleség beteg és nem tudja a sabeszi gyertyákat meggyújtani, akkor megkérheti a férjét vagy a gyermekeit, hogy gyújtsák meg helyette.
Azonban arra nem kérhetsz meg senkit, hogy imádkozzon helyetted, vagy mondjon áldást helyetted.
Ezt minden zsidónak saját magának kell megtennie!
Ezt a rövidke bevezetőt azért írtam, hogy megkönnyítsem a dolgukat mindazoknak, akik azon gondolkodnak, hogy betérnek a zsidó vallásba.
Az út nagyon hosszú és nagyon nehéz.
A tanulás egy örök életre szól. és mégis a tettek számítanak.
Nagyon sok lemondással és feladással jár (lásd Rut), viszonzásként pedig senki nem ad semmit.
Csakis egy valamit, de azt mindenkinek magának kell megtalálnia. Valami olyan érzést, amikor azt érzed, hogyha ezen az úton nem mész végig, akkor megfulladsz…
Ugye tudod, hogy a zsinagógákban zajló tanfolyamok (vagy tanulókörök, vagy személyes kikérdezések), amelyről sok helyen olvashatsz, legfeljebb csak segíthet a bármiféle felkészülésben és az általános műveltségben. (érettségi, betérés, zsidó műveltség bővítése, stb), ám a végén nem fogsz automatikusan betérni, mert oda nem a tudás kell, hanem te önmagad!
Szóval háromszor is gondold át, hogy nincs-e neked még elég bajod az életben? Kell neked még száz?
Ami biztos: Az Örökkévaló sokkal jobban fog szeretni, ha egy jó „nem zsidó” vagy, mintha egy rossz zsidó…
A zsidóságba való betérés… avagy nincs-e nekem még elég bajom az életben? – (Hagyomány I.)
Megosztás
Milyen a rossz zsidó? És kinek van kompetenciája eldönteni a jóság és rosszaság kérdését?
A kérdés nagyon jó! Sajnos az igazság több arcú, ezért nehéz kérdés.
kedvenceim a tréflit két pofára tömő, Sábát-szegő, ünnepekre fütyülő zsidók, akik féltve őrzik a „zárt kört”. hiába mondom nekik, hogy zsidó az, aki annak született VAGY betért a zsidósága. az nem. az ilyenek például rossz zsidók.
Szerintem a szerző itt egyszerűen annyira gondolt, hogy ha valaki a törvényeket nem szeretné betartani, akkor ne térjen be.
hát igen…
Pont 7 éve, egy kicsit partikuláris aspektusból írtam: „Meggyőződésem, hogy ez az egyedüli útja annak, hogy zsinagógáink a következő években ismét benépesüljenek olyan fiatalokkal, akik őszintén, tudatosan magukénak érzik, és életrekeltik őseink örökségét. A demográfiát ezen az úton tudjuk a szolgálatunkba állítani: a halakhikusan nemzsidó, de zsidó származású fiatalok tömegei közül is sokan választják majd a rosszkedvű kirekesztettség helyett a betérés rögös útját, ha ráéreznek a zsidó út történelmi felelősségére.” http://sofar.tudozsido.com/lokdosodes-a-zsakutcaban/
Csak én a baráti körömből több zsidó származású ember veszett el a zsidóság számára, mert nem vállalták a rögös utat, hanem a mimikrit választották. Csak azt nem tudom, hogy ha majd antiszemiták szembesítik azzal, hogy zsidó, mit fog szólni? Megvédi magát, kiáll a meggyilkolt nagymamájának emléke mellett?
A zsidónak születettek között is szép számmal vannak, akik nyugtázzák, hogy ők zsidók, és annyiban is marad a történet. Főleg a párválasztásban nincs tudatosság…
A hajam (valamikor) sötétbarna volt, ezt kaptam örökül. A magasságom majd 180, a kapott génjeim így határozták meg, tudomásul vettem. Az időben visszatekintve, ameddig csak „ellátok”, minden ősöm zsidónak született, ergo én is, ezt is tudomásul vettem (tehettem volna mást?). Szüleim, nagyszüleim nem voltak vallásosak (utóbbiak hittek, előbbiek már nem, istenben), kóser háztartást nem vezettek. Én tudtam, hogy ettől függetlenül zsidó vagyok, és az utódaim is tudják, honnan származnak és hová születtek be (akarták, vagy sem, egyre megy). Most, olvasva a betérés leírását, kiderül: én nem is vagyok zsidó?
Van van egy rossz hírem… Az vagy… Ám, hogy a hagyományos értelemben milyen zsidó vagy, az csak rajtad múlik. Tényleg zsidóként éled meg a mindennapjaidat, vagy ugyanúgy, mint egy jó lelkű nem zsidó ember…
Ám aki maga választja ezt a klubot, azaz egy vallásba be akar térni, akkor a vallás vezetői megszabják, mi is a belépő…
nem kötelező zsidónak lenni… Lehet valaki fantasztikusan jó ember, kiváló barát, igazi játszó társ, nem zsidóként is…
De te Ferikém, már nem választhatsz… Bocsi… 😉
Zolikám, azt hiszem, itt az ideje, hogy Mózes II. megszülessen, megtárgyalja a főnökkel, hogyan lehetne a megváltozott (technikai! mert az emberi maradt!) körülményeket figyelembe véve átszabni azt a 613 micvát. (és, hogy egy kicsit szőrszálhasogassak: nálunk kóser konyha van, mert nem tartunk kecsketejet 🙂 )
Nagyon igaz majdnem mind egy, hogy milyen a vallása az embernek, de az nem mindegy, hogy jó, vagy rossz ember.Azt mondják,-nekem egy idős kedve zsidó barátnőm mondta-ki milyen vallásba született azzal tiszteli őseit, ez tartja fenn a népeket.
ilyen sokat kell tudni? en a felet sem tudom, bar szuletett zsido vagyok, es izraelbe elek.
Visszajelzés: Szeretnéd tartani a szombatot? Adok egy kis segítséget… | Zolirabbi
Azért jó ez a cikk, mert írhattad volna 1, 10, 50, 100 évvel ezelőtt is.. A jelenre, talán csak az utolsó „rossz zsidó” gondolat utal. Még jó, hogy vannak hozzászólások, ahol jelzőkkel bőségesen árnyalják a jó és rossz zsidó fogalmát! Ezenközben a rabbi kényelmesen ül a karosszékében és gyanakodva (nem!) várja a betérni vágyókat.
Elgondolkodtatott, de nagyon ! Köszönöm, hogy megírta !
K
Ha szeretnék áttérni, hol kezdjem? Látom nagyon régiek a hozzászólások, lehet, erre válasz sem érkezik. De azért megpróbálom. Igen, ma húsvét előtti szerdai nap, a zsidó vallás szerint, Peszach ünnepe. Ne kérdezd miért most, én sem tudom, csak nagyon erős érzés. Szeretnék többet tudni, tartozni ebbe a közösségbe. Szeretnék tanulni, olvasni, mindent tudni. Már idős vagyok, a statisztika szerint. Belső érzés szerint nem. Apám, (nevelő) testvéreim (féltestvérek) félzsidók voltak. Jelenleg is az életem részei a testvéreim. A barátaim legtöbbje is érdekes módon zsidó. Valahogy mindig így alakult. Az életem során a meghatározó emberek mindig zsidók voltak. Van valami, amiért úgy érzem, nekem erről többet kell tudnom, én valamiért ide tartozom. Üdvözlettel Ibolya