Olyan sokszor képzeltem el, ahogy az ókorban, a középkorban, vagy a 19-20 században, péntek esténként, hogyan lobbannak fel a gyertyák a zsinagógákban, hogy szeretve és ölelve világítsák be az imatermet, hiszen a szombat beköszönte a napnyugtával kezdődik.
Magam előtt láttam a több több tucatnyi kis fénycsillagot.
A gyertyák helyei sok helyen ma is láthatóak, mint a fentebbi barokk, itáliai zsinagógában, a Tóraszekrény előtti kandeláberekben, vagy az itt látható krakkói zsinagóga mennyezetről lelógó hosszú lámpásokban.
Ám a technika előrehaladtával változott a világítás is.
Szívem egyik csücske az 1856 és 1863 között épült miskolci zsinagóga, aminek tervezője Ludwig Förster volt. A jómódú és szépszámú miskolci közösség kitett magáért, és modern zsinagógában eleinte még orgona is helyett kapott, ám a későbbiekben – a viszály elmélyülése miatt – ezt az orgonát kiszerelték.
Ám az eredeti (?) világítás nyomai a mai napig megmaradtak.
Nézzük meg a falon látható (alsó) kandelábert:
Nézzük meg kicsit közelebbről is!
Egy csap látható!!!!
Vajon mi jöhetett ki a csapon, ami könnyen beszerezhető volt mintegy 150 esztendeje?
Kövessük a csövet a fal túloldalán!
Egy tartály.
A zsinagóga eredeti kandeláberei gázüzeműek voltak, az ehhez szükséges gázt egy fagázt előállító kazán volt hivatott előállítani. Hasonlóan a faszén készítéshez, lassú izzás során gáz termelődik ami alkalmas világítani.
A zsinagógában megtalálhatóak a kazán illetve itt-ott a gázvezetékek nyomai is.
Később, mikor a villamos hálózat kiépült, alakították át villanyégősre a rendszert, ezzel párhuzamosan hagyták sorsára ezt az ipari műemléket, aminek ma már csak rozsdás romjai találhatóak meg.
2016-ban kezdődik a zsinagóga helyreállítása, talán lesz egy kis pénz arra, hogy ezt az egyedülálló világítási rendszert valamilyen módon – legalább részleteiben – rendbe hozzák.
Addig is nézzük meg a lámpásokat és a csodás miskolci zsinagógát, napjainkban!
A fotókért és a szakmai részért köszönet Ráckövesi Péternek.
