Az élet minden területén, így a művészet esetében is a Kiegyezés és az 1867. évi emancipáció gyökeres változást hozott: immár izraelitáknak (leánykori nevükön, zsidóknak) is politikailag garantált módon be lehetett jutni az összmagyar képzőművészet porondjára.
A címben jelzett témakör egyáltalán nem szűkös, a témába csak alázattal és nagyfokú precizitással szabadna belevágni.
Korábban vitát váltott ki a zsidó sportolókról szóló cikkel kapcsolatban, hogy mennyi embert hagytam ki a listából, ezért most munkatársammal – Gémesi Robival – szeretnénk elmondani, hogy az alábbi gyűjtés nem követ semmilyen művészetismereti módszertant, semmilyen különleges logikát.
A cél pusztán az, hogy egy-egy ad hoc kiválasztott alkotáson keresztül bemutatásra kerüljön egy töredéke mindannak az értéknek, amelyet az élvonalbeli magyar zsidó művészek a magyar kultúrához hozzátettek.
1) Vörösmarty Mihály-emlékmű
A szobor a budapesti Vörösmarty-tér közepén áll.
A talpazat 23 tömbből – haraszti mészkő – épült (160-460 cm). Vörösmarty ülő szobra carrarai márványból készült, és 330 cm magas. Körülötte a társadalom minden rétegének képviselői állnak. A mellékalakok 275 cm-esek. A szoborcsoportok 21 db carrarai márványtömbből állnak.
Az alkotást két izraelita származású szobrászművész Kallós Ede és Telcs Ede készítette, kettejük munkáját a szintén zsidó Márkus Géza építészeti hozzájárulásával segítette. Az alkotás 1908-ban a király – Ferenc József-renddel jutalmazta.
(Érdekesség, hogy Márkus Géza tervezte a kecskeméti Cifra Palota épületét is.)
Telcs Ede számos nagy jelentőségű nemzetközi díjat elnyert alkotásaival, többek között 1937-ben a párizsi világkiállításon plakettjével elnyerte a Grand Prix-t. A Műcsarnokban 1940-ben – a második zsidótörvény után – megrendezték gyűjteményes kiállítását, amelyen több mint 50 szobra és sok plakettje volt látható.
2) Széchenyi-emlékmű
A Széchenyi téren, (korábban Roosevelt tér) a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt 830 cm magas gránit talapzaton áll Széchenyi István szobra díszmagyar viseletben. Balja kardján nyugszik, jobbjában papírtekercset tart. A 449 cm magas szobor bronzból készült. 4 mellékalakja: 282 cm-es bronz.
Az alkotást Engel József készítette.
Engel 1832-től 1838-ig a bécsi akadémián tanult, majd a világ sok helyén megfordult: Münchenben, Párizsban, Londonban, Rómában szívta magába a legkülönbözőbb ismereteket. Hosszas külföldi tartózkodás után, 1866-ban a Széchenyi-szobor pályázat elnyerése után telepedett le véglegesen Budapesten, ahol az elmúlt klasszicizmus képviselője volt.
1872-ben küldték el az Engel által készített gipszmintát Bécsbe, ahonnan az ércszobor 1880-ban érkezett vissza, és került felavatásra.
3) Anonymus szobra
A közel két méter magas szobor, amely a Városligetben a Vajdahunyad vára mellett található, Ligeti Miklós alkotása.
Anonymus = névtelen. – Valószínűleg valamelyik Béla király jegyzője lehetett, a legnagyobb az esély, hogy IV. Bélának dolgozott. Egyike annak a 10 szobornak, melyeket a XX. század elején I. Ferenc József adományozott a nemzetnek.
A szobrász az alkotás elkészítésének lehetőségét nem pályázat útján nyerte el, hanem közvetlen felkérés alapján, Bánffy Dezső, akkori miniszterelnöktől. Több helyszín is szóba került az elhelyezésnél. Végül jól választották ki, mert a szobor 1902 óta változatlanul áll a helyén.
Ligeti Miklós, a 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza volt. Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mégis, mint szobrász alkotott. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.
Számos épület viseli Ligeti kézjegyét, nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pl. Parlament, Gresham-palota).
4) Savoyai Jenő lovas szobra a Budai Várban
A szobrot Róna József készítette, 1899-ben Széll Kálmán miniszterelnök javaslatára vásárolta meg a fővárosnak Ferenc József és csak ideiglenesen került a királyi palota elé.
Erre a helyre eredetileg Ferenc József lovas szobrát szándékozták felállítani. A Savoyai-szobornak csak a teszt szerepét szánták, hogy kitapasztalják, mekkora legyen és hová kerüljön az uralkodót megörökítő alkotás, ami azonban sosem készült el. Így hát a szobor a helyén maradt, túlélve két világháborút és kilenc rendszerváltást.
Róna József szegény családból származó asztalos inasként indult, de később elhivatottsága első állomásaként egy szobrászműteremben segédkezett, ahol alapvető tapasztalatokat szerzett. 1879-ben ösztöndíjas volt Bécsben. 1885-ben Berlinben római ösztöndíjat nyert az első nagyszabású szobrával. Szoboröntő-műhelyt tartott fenn Budapesten, ahol pl. a Milleniumi emlékmű egyes szobrai készültek.
Főbb művei: Kossuth Lajos szobra (Szeged), Kossuth-szobor (Miskolc), Erzsébet királyné szobra (Gödöllő), Zrínyi Miklós szobra (Budapest).
5) Turulszobor a Budai Várban
A Budai Várban felállított turulszobor és a millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor is Donáth Gyula alkotása.
Az utóbbi Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres.
Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei a mai Tatabányánál győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait.
A turul alakzathoz később sokakban azért társult negatív jelentéstartalom, mert a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége Előkészítő Bizottsága (röviden: Turul Szövetség), egy magyar szélsőjobboldali ún. bajtársi egyesület 1919 és 1945 között a turulmadarat választotta szimbólumának. Ez volt a legnagyobb, országos szintű felsőoktatási diákszervezet, és jelentős részük volt a zsidók elleni rendszeres egyetemi atrocitásokban.
Donáth Gyula művészeti tanulmányait 1867-ben kezdte Münchenben, majd Drezdában folytatta, végül Bécsben fejezte be.
1873-tól Bécsben díszítőszobrászként működött.
Őt bízták meg az 1873. évi bécsi világkiállítás főkapujának szobrászati díszítésével. 1880-ban visszatért Budapestre. Részt vett többek között az Operaház és a Vigadó szobrászati díszítésében. Az 1890-es évek elejétől kezdett síremlékeket készíteni és hamarosan a főváros legelismertebb sírkőszobrászává vált.
Elismert, köztiszteletben álló szobrászként halt meg 1909-ben.
Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van.
Annak ellenére, hogy élete folyamán számos rendkívüli síremléket alkotott, az övé szerény, minden fényűzést kerülő.
(most kaptam:
A Turul szobor terve a bánhidai lakósok ötlete volt. Megvalósításához közadakozást szerveztek. A felajánlás teljes összege: 5676 forint volt.
Érdekesség, a legnagyobb összeget, több mint a felét, 3000 forintot a szintén zsidó származású Herz Zsigmond ajánlott fel, aki a közel 10 éve nyílt bányáknak az igazgatója volt. Ugyanakkor a terület legnagyobb földes ura, Eszterházy Ferenc 1000 forinttal, míg Esztergomi Főkáptalan csinos kis összeggel kerek 100 forinttal támogatta a megvalósítást.)
6-7) Gresham-palota és a Belügyminisztérium épülete
Quittner Zsigmond tervei alapján 1909-ben épült a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank számára a ma is látható palota (lent), melyben a Belügyminisztérium működik.
A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai. Ezek közül talán legismertebb, a szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett épület, a Gresham-palota (a cikk tetején), amely a Vágó fivérekkel (László és öccse József) közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el.
Quittner Zsigmond közéleti szereplése is jelentős: A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.
8) Pénzügyminisztérium épülete a Várban
Az épületet Fellner Sándor tervezte, 1899-ben kapott megbízást az építésre, ami 1904-ben készült el. Az építész az akkor már létező új technikákat (vasbeton, acélszerkezet) alkalmazta a szemben lévő Mátyás templomhoz illő neogótikus köntössel.
A II. világháborúban súlyosan sérült, és az 1948-ban megkezdett helyreállítás erősen leegyszerűsítő formát eredményezett.(Eredeti állapot itt, a jelenlegi állapot a mellékelt linken).Fellner Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a párizsi École des Beaux-Arts növendéke volt. 1879-től Budapesten élt. Eklektikus stílusban több magán- és bérházat, valamint vidéki kastélyt épített. Fontosabb művei közé tartozik az elpusztult Ritz Szálló, valamint a Markó utcai Kúria monumentális épülete (lásd fotó lent).
Fellner tervezte a Frankel Leó utcai és a Vasvári Pál utcai zsinagógát is.
9) Budapesti Műszaki Főiskola – Tavaszmező utcai épülete
Az eklektikus kétemeletes, alápincézett iskolaépület tervezője Wellisch Alfréd műépítész volt.
Wellisch 1876-ig Karlsruhéban, majd Bécsben és végül Párizsban, az École des Beaux Arts-ban tanult. 1881-ben Budapesten telepedett le, itt nyitotta meg irodáját is. Építészként számtalan megbízást kapott, a Salgótarjáni Kőszénbánya Arany János utcai székházát, a (képen látható, eredetileg) Tavaszmező utcai főgimnáziumot, a fasori izraelita fiúárvaházat, több bérházat valamint villát tervezett.
Az Országos Középítési Tanácsnak is tagja volt, több jótékonysági és kulturális alapítványt tett, ilyen a Wellisch-pályadíj, amelyet a Magyar Építőművészek Szövetsége 1903-tól kezdve minden évben kiosztott műegyetemi hallgatók, valamint a szövetség levelező tagjai számára.
10) Duna Palota
A képen Freund Vilmos tervei alapján épült eredetileg az Lipótvárosi Kaszinó palotájának épülete látható.
Freund Vilmos számos magánpalotát épített Budapesten, főleg az Andrássy úton (pl. Sváb-palota, 1885–1887), ezeken kívül több kórházépületet, a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza (1889), Bródy Adél Gyermekkórház (1895–1896), azután az Izraelita Siketnémák Országos Intézetének Bethlen téri épületét, az ő munkája még: a Kozma utcai izraelita temető ravatalozója is.
A Duna Palota, 1896-ban millenniumkor művészdíjat nyert.
11) Batthyány-emlékmécses
Budapest V. kerületében, a Báthory utca és a Hold utcakereszteződése által alkotott téren álló emlékmű. E helyen – az egykori Újépület udvarán – végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost (1807–1849), Magyarország első felelős miniszterelnökét.
Az emlékmű felállításáról a főváros 1905-ben döntött, a tervpályázat nyertese Pogány Móric építész lett.
Az első világháború miatt az ünnepélyes leleplezésre csak 1926. október 6-án került sor.
A mécses egy bronztartóban elhelyezett bíborszínű üvegpohár belsejében található, mely egy három lépcsőfokos talapzaton nyugszik. A lámpás 180 centiméter magas és 4 lábon áll.
Pogány Móric nevéhez köthető még számos épület mellett a Deák téri Meridien Hotel (eredetileg az Adriai Biztosító Társulat székházának) tervei is, amit Tőry Emillel együtt alkottak meg, illetve 1911-ben, a torinói világkiállítás magyar épülete (a bejárat).
(Szubjektív vélemény: Pogány és Tőry Nemzeti Színház terve, amely végül harmadik helyezett lett, nekem nagyon tetszik…)
+1) Az Országház számos freskója és egyéb festménye
Országház festészeti feladatainak elkészítésében nagy szerepet kapott Vajda Zsigmond.
Az ülésteremben az elnöki emelvény felett a középcímer látható, míg a zárófal két oldalán Vajda Zsigmondnak temperaképei. Az elnöki pulpitustól balra eső kép az Osztrák-Magyar Monarchia szimbolikus születésnapját – Ferenc József magyar királlyá koronázását – ábrázolja.
Mennyezeti alkotások közül Vajda Zsigmond kezéhez köthető több történeti tárgyú kompozíciói közül valók: Szent László gyógyfüvet talál, Könyves Kálmán eltiltja a boszorkányégetést, Szent István fogadja a koronát hozó Astrik apátot, a Szent Kereszt apoteózisa, az igazságot szolgáltató Mátyás király, Nagy Lajos elrendeli a kassai dóm építését.
Vajda Zsigmond Budapesten kezdte tanulmányait, később még Rómában, Velencében és Párizsban is tanult. Főleg freskói révén vált ismertté, de életképeket és tájképeket is festett. A századfordulón kedvelt arcképfestő is volt (Tisza Kálmán, Auguszta fő hercegnő).
Az 1896. millenáris tárlaton egy történeti képével vett részt (Szilágyi Erzsébet).
Fő- munkái az új Országház falfestményei (ld. Ferenc József 1867-iki koronázása és Az 1848-iki országgyűlés megnyitása.) A hun mondakör freskóival 1898-ban a Lotz díjat nyerte el. 1906-ban a párisi szalonban kiállított képei alapján pedig az Union dós beaux árts et des lettres tagjává választotta.
Egyéb nagyobb freskói vannak még a királyi várpalotában, a terézvárosi templomban, a Széchényi fürdőben, a Lipótvárosi Kaszinóban stb. Számos könyvillusztrációt is készített.
Leggyakrabban használt források:
http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/judaisztika/20100717181759223000000237.html
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12542.htm
http://www.kozterkep.hu/
Ezeket a csodálatos alkotásokat és alkotóikat ismertetni,tanítani a T.Rabbihoz hasonlóan lenne kívánatos.Az állandó határok feszegetése helyett /antiszemitázás,raszistázás,nácizás/inkább ez úton követni a rabbit.
Nagyon jo osszeallitas! Egyedul a „zsido szarmazas” nem tetszik, ugyanolyan eufemizmus mint a mozeshitu vagyaz izraelita.
Ezek valóban a legszebbek, nagyon szeretem őket, és most még büszkébb vagyok rájuk! Többször kellene ezekről a dolgokról beszélni, mert kevesen tudják , nagyon sok mindent építettek, hoztak létre zsidók,és ez nem kérkedés, hanem az igazság !
Telcsnek van műve a Hősök terén is
Ez egy szuper összeállítás, tanulságos volt a számomra, mert nem tudtam. Köszönöm.
A Duna Palotát azt tudtam, de a többit azt nem tudtam én sem. A zsidóság büszkesége ez az épitészet is!
Nekem nagyon tetszik ez az osszeallitas,sokakhoz kellene eljuttatni,mert akkor talan halkabban zsidoznanak,vagy estleg elszegyelnek magukat az eddigi nezeteikert.Buszkeseg van a szivemben,orulok,hogy megismerhettem azon magyarokat ,akik zsidokent noveltek hirnevunket a vilagban !
Rendkivul erdekes es ertekes osszefoglalo.Sokat tanultam ebbol.A szomoru cask az,hogy meg mindig bizonyitanunk kell.Szo koztunk legyen mondva ez sem fog sokat erni.Tiszta szivbol remelem hogy tevedek!
azért mert zsidónak születik,még többet ér a köznek,mint sok zsidózó tudatlan ember!
megemlíteném Vértes Ármint aki többek között az Uránia mozit tervezte……….
Ezek után másképpen nézem ezeket az alkotásokat, köszönöm,
Reményi Ede a híres hegedűs az 1848/49-es Szabadságharcban a hangszerével szolgálta a Hazát.A bukás után /a legenda szerint/ összetörte a hegedűjét és külföldre távozott.Ott is folytatta művészetét és az összekeresett pénzből ő finanszírozta a máig a Március 15.-e téren látható Petőfi Sándor szobrot.
Az nem lehet, hogy a Belügyminisztérium -mai- épületét Alpár Ignác tervezte?
Büszke vagyok Rájuk!!!!!
Biztos csak a helyhiány az oka, hogy nem került említésre a Savoyai szobor társalkotójának, a veszprémi születésű Nay Rezső építésznek a neve, akinek többek között Mai Manó fényképész házát is köszönhetjük.
Szrogh György (1915-1999) Ybl -és állami díjas építészünk is méltán tartozik közéjük. Személyesen is ismerhettem. Egy nagytudású, de alázatos és szinte élete utolsó napjáig dolgozó, fáradhatatlan, szeretetreméltó ember volt. Többek között a Budapest körszállót is ő tervezte , sok más épülettel egyetemben.
Üdv. Zimányi Erzsébet
Köszönöm!
Csodálatos munkák.
Rúth Miksa üvegművészt se felejtsük ki.
10. Duna Palotát tudtommal Fellner Sándor és Soós Aladár tervezték. Freund Vilmos „Duna Palotája” az egykori Lipótvárosi Caszinó a mai Zrínyi utca és Nádor utca sarkán áll.
Nagyon tetszett, kivéve a ZSIDÓ SZÁRMAZÁS megjelóölést, és az izraelita kifejezést. Miért pejoratív, zsidóként említeni embereket. Jómagam pld amikor valaki „tapintatosan ” kérdi, hogy „izraerlita vagyok? A válaszom, NEM!!! Zsidó vagyok!!!!!!