Miként vélekednek a háborúról a különböző egyházak?
A török-szír-kurd helyzet kapcsán a következő gondolatok jutottak az általunk megkérdezett vallási tanítók eszébe.
A Szíriában hosszú évek óta zajló háború ismét egy új fázisba lépett azzal, hogy a török hadsereget Szíria területén vetették be, így célkeresztbe kerültek az eddig az ISIS ellen harcoló, Szíria északi részén élő kurdok. Az okokat és a célokat mindenki máshogyan értelmezi, ezeket nem tisztünk most megítélni. Mivel azonban egy olyan kilátástalan helyzetről van szó, amelybe sokan a vallásokat is belekeverik – olykor hamisan, a saját érdekeik alapján torzítva a dolgokat –, mi azt szerettük volna megtudni, miként vélekednek a különböző vallások tanítói a témáról.
A kérdésünk így hangzott:
Vallásának mely tanítása jut eszébe a Törökország, Szíria és a kurdok között fennálló konfliktussal kapcsolatban?
Válaszom itt olvasható:
Legelőször le kell szögezni, minden háborús konfliktus, minden háborúskodás rossz, mert ezekben a konfliktusokban emberi életeket veszélyeztetnek, és tudnunk kell, hogy minden emberi élet drága, az emberi lélek isteni, és nekünk pont az lenne a feladatunk, hogy megvédjük azt.
A kérdés megválaszolásához a Tamudban van egy érdekes rész, ahol Hillél és Sámmáj vitája zajlik a Tóráról. Bő két évezrede egyik legnagyobb mesterünk, Hillél ezt mondja:
a zsidóság lényege, hogy ami számodra gyűlöletes, azt ne tedd barátoddal sem. Ez a Tóra – egyetlen mondatba sűrítve –, a többi már csak ennek a részletezése. (Sábát31)
Mindemellett a sokszor elkerülhetetlen háborúnak is van etikája a zsidó hagyományban. Mózes a honfoglalás előtti pillanatokban részletezi, hogyan kell hadat üzenni, mit kell tenni a foglyokkal, vagy mit kell tenni a legyőzött városokkal. Ennek kapcsán is világosan kell látni, az Isten az ember megteremtésekor a jó és a rossz ösztönt is belénk teremtette. A háborúkban – általában – az ember rossz ösztöne kerekedik felül, legyen szó a saját maga megvédéséről, vagy a másik legyőzéséről, azaz egy háborús helyzet mindenképpen erőszakot szül.
Ugyanakkor a Tóra magát a háborút, a háborúskodást, a rossz ösztönök felszínre kerülését is etikai mércével ítéli meg. Ez azt is jelenti, hogy az embernek ahhoz, hogy egy krízishelyzetben kulturáltan tudjon viselkedni, dönteni, meg kell tanulnia alapvető emberi normákat. Például azt, hogy a Földön minden élőlény Isten teremtménye, figyelni kell rájuk! Akár még a gyümölcsöt hozó fa is, amelyből nem szabad harci eszközt készíteni.
Természetesen emberként és zsidóként is rettenetesen fáj minden konfliktus, ami a Közel-Keleten zajlik, mert minden ilyen helyzet hatással van a Szentföldre, Izraelre, a zsidókra is egyaránt és természetesen az emberiségre. Az indoeurópai kurd nép a kutatók szerint egyidős a zsidó néppel, és a 7. században tértek át az iszlám hitre.
A mintegy 40 milliós kurd nemzet szétszórva él a környéken. Irán, Irak, Szíria és Törökország földjén elterülő Kurdisztán a központi lakhelyük, ám kurd közösségek élnek Libanonban, Örményországban, Azerbajdzsánban is.Azaz minden kurd megszállás alatt él. Kvázi diaszpórában. Hasonlóan, mint a zsidó nép két évezreden keresztül. Álmodva, remélve. Különböző nagyhatalmak használták fel a kurdok szabadságvágyát, ám egy sem teljesítette be az ígéretét. Most is ezt látjuk. Egy megszállás alatt élő, ám a függőségéből kimenekülni igyekvő népet.
Aki tanult a történelemből, az nem szereti a megszállásokat, nem szereti az elnyomást, nem szereti az elnyomókat, és nagyon nem kedveli az olyan konfliktusokat, amelyeket valamiért a világ csak bénultan, netán számításból néz végig.
A Tóra a háborús törvények végén üzenetet ad a világnak azzal kapcsolatban is, amikor egy gyengét elnyom egy erősebb:
Emlékezzél arra, hogy mit tett veled Amalék népe az úton, amikor kivonultatok Egyiptomból. Arra, hogy rádtámadt és megverte a lemaradottakat, és az elgyöngülteket, akik mögötted jöttek. Te pedig csüggedt és fáradt voltál, és ő nem félt az Istentől. Azért az lesz, midőn nyugalmat ad majd neked az Örökkévaló, a te Istened az ellenségeidtől, akik körülvesznek téged az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy elfogadjad, akkor töröld el az Amaléknak még az emlékét is az ég alól! El ne feledd!
A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.
A nagy sikerre való tekintettel a sorozat külön – tematikus – honlapot kapott, ahol válaszadóra, témára és sok mindenre lehet rákeresni.
