Mint rabbi – a zsidó közösség nevében – ezúton is szeretném megköszönni, hogy az M1 hírcsatorna köztársasági elnökünk nevét ezen ünnepnapon Áder-ről Ádár-ra változtatta.
Mint tudjuk, Ádár egy örömteli és vidám zsidó hónap, amikor is purim ünnepe van. Ugye emlékszünk? Ez az az ünnep, ahol a (zsidó) hősök – népfelkelés szerűen – megvédték magukat és családjukat a népünkre rontó gonosz (perzsák)tól.
Számunkra megtisztelő, hogy ezt a finom, zsidó – magyar áthallást az M1 hírcsatorna észrevette.
Mindemellett ne feledjük el, hogy 1848. március 15-e is ádár hónapra esett!
A teremtés 5608. esztendejének Ádár II. hónapjának 10. napjára.Kellemes ünnepet és szépséges ádár hónapot mindannyiunknak!
Ps:
Komolyra fordítva a szót, nem feledjük el, hogy az 1848-49-es forradalom egyik legnagyobb vívmánya a zsidó emancipációs törvény volt.
Az 1848-ban kirobbantott szabadságharcban a zsidók jelentős anyagi segítséget nyújtottak, illetve sok zsidó katona vett részt a szabadságharcban. Már az első csaták kirobbanásakor rengeteg fiatal zsidó katona vett részt a harcokban. Az 1849-es harcokban Kossuth Lajos szerint mintegy 20 ezerre nőtt a számuk, (Bona Gábor történész szerint 8-10.000 volt) közöttük többen hadnagyi, főhadnagyi vagy akár századosi rangra emelkedtek. A szabadságharcban 56 zsidó katonaorvos szolgálta a magyar hadsereget.
A harcok idején Lőw Lipót és Einhorn Ignác is tábori rabbiként szolgált. Lőw Lipót apósa, Schwab Arszlán is börtönbe került a császári megtorlások miatt.
Mindezek nagyban hozzájárultak, hogy a szegedi országgyűlés, az 1849. júl. 29-iki utolsó ülésén – néhány nappal a világosi fegyverletétel előtt – „szent elvi kijelentésként” – kimondta a zsidók egyenjogúsítását.
Ez volt a híres 1849. évi IX. törvénycikk…
A törvény a szabadságharc bukása miatt nem volt végrehajtható, sőt a zsidókat – a világosi fegyverletétel után – hatalmas hadisarc fizetésére kényszerítették. Ezt a pénzt azonban I. Ferenc József császár visszaadta és az összegből épült fel az Országos Rabbiképző Intézet.
Azaz ádár hónapja – igaz másfél évvel később – meghozta a zsidó embereknek az öröm és a szabadság érzését, még akkor is, ha maga a törvény sose lépett érvénybe… De a tudat legalább megvolt…
Az 1849-es törvényről nem találtam eredeti képet, ezért az 1867-es XVII. tc fotóját mellékelem ide, ami végülis beteljesítette az 1848-as álmot.
Az új M1 hírcsatorna hódolata – a zsidók hősök előtt – március 15-én…
Megosztás
„Nekem fájt, hogy március idusán meg sem említettek” Julius Caesar
Igen, ezekre az eseményekre nagyon fontos emlékeztetni. Még abból az alkalombólyis, hogy a köztévé hülyét csinál magából.
Szellemes es nagyon talalo. Bravo.
Ádár 😀 Ez óriási 😀
Zoli! Kivételesen ma én voltam a gyorsabb! Én a posztomban a szélsőjobboldal nyugtattam meg, hogy lám lám milyen jól is működik a mi titkos, a világot behálózó cionista összeesküvésünk! 😀
Én pedig Önnek köszönöm az írást, jó napom lett!
Tetszik!