Különbséget tesznek a vallások, férfiak és a nők között? Ugyanazokkal a jogokkal és lehetőségekkel bírnak mindkét nem képviselői? A kötelességeik tekintetében mi a helyzet?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
„Különböző bánásmódban részesülnek az Ön vallásában a férfiak és a nők, vagy egyenlőek a feltételeik? Mik az esetleges különbségek és mi ezeknek az oka?”
A válaszom itt olvasható:
Radnóti Zoltán:
A múlt:
1. Már a Tóra előírja, hogy a nők is örökölhessenek törzseiken belül és ahhoz menjenek férjhez, akihez akarnak, illetve Mózes könyveinek szociális törvényei különleges védelmet az özvegynek.
2. A bibliai korban hét prófétanő működött: Sára, Ábrahám felesége, Mózes nővére: Mirjám, Debora, aki bíra is volt, Hanna, aki Sámuel próféta édesanyja volt, Abigail, Dávid király egyik felesége, Hulda, aki Jeremiás korában élt, és Eszter királyné.
3. A Talmud egységesíti a zsidó esküvő jogintézményét, leírva, hogy egy nőt nem lehet akarata ellenére feleségül venni, illetve a férj, – egy házassági szerződésben – biztosítatja felesége számára az őt megillető jogokat.
4. A középkor európai zsidó törvényhozói előírták, hogy csak a feleség beleegyezésével lehet tőle elválni.
A jelen:
A kérdés igen kényes, hiszen a zsidó vallás olyan szegmensét érinti, ami az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb vitáját generálta.
Tény, hogy az ortodox és neológ zsidóságban más jogai és más kötelességei van a férfiaknak és a nőknek. Ennek eredete a Talmud döntvénye alapján van, miszerint a nők fel vannak mentve az „időhöz kötött tevőleges parancsolatok” alól, mondván, hogy a hölgyek feladata a család, a gyerekek, az otthon és minden, ami ehhez kötődik – családi állapottól függetlenül. Így pl. a nők nem kötelesek naponta háromszor imádkozni, imaszíjat, imasálat rakni, szukoti sátorban lakni, a Tóra elé járulni stb., mert a bölcsek szerint az ilyen parancsolatok megcselekvése az otthoni munkát tenné lehetetlenné. Ám a nők nincsenek felmentve a nem-tevőleges illetve a tiltó parancsolatok alól.
Innen indul a 20. század nagy vitája, hogy ez a „felmentés” vajon tilalom is egyben, azaz, hogy a talmudi rendelkezés engedmény, vagy kirekesztés.
A zsidó vallási reformmozgalmak, amelyek teljesen egalitáriánius közösségek, ebben különböznek leglátványosabban az ortodox világtól. Így a 20. században, a reform és progresszív közösségekben természetesen női rabbik is működnek.
A vita nem enyhül azóta sem, ebből kifolyólag a közösségeket vezető rabbiknak nagyon nagy szerepe van abban, hogy ezt a 21. századra kicsit furcsa helyzetet – legalább a közösségükön belül – megfelelő módon kezeljék.
A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.
