Sokan csodálkozva, néhányan szemrehányóan, sőt van, aki támadva kérdezte tőlem, hogy én (a közösségem támogatásával) miért provokálom a közvéleményt.
És nem csak most, hanem a korábbi ügyekben is miért fordultam a nyilvánossághoz?
Szóval miért lázadok?? Már megint…
A Radnóti, a Lágymányos…
Bezzeg mások békében vannak és micvákat csinálnak… (Bár erre sokan a fejüket csóválják…)
De álljon meg a fáklyásmenet! – mondaná édesanyám…
Rám és ránk haragszanak?
Ők?????
És én lázadok???
Szerintetek én élvezem ezt?
Élvezem azt, hogy a demokráciáért és a szólásszabadságért könnyeket és vért kell hullajtani?
Élvezem azt, hogy a magyarországi zsidóság potentátjainak surranó-pályán kellett bejutniuk a közgyűlésbe, mert a saját közösségük „önkéntesen” kivetette őket magából, mint egy oda nem illő „darabot”, és ők anno kénytelenek voltak kívülről könyörögni a bent lévőknek?
Élveztem azt, hogy a közgyűlés kinevette a hozzászólásomat, amikor ezt szóvá teszem, és a változtatások szükségességére hívom fel a figyelmet?
És élveztem azt, hogy a válaszában az egyik – azóta a hazudott zsidó vallása miatt leváltott – hitközségi elnök azt mondja rám, hogy én zsidóüldözést csinálok, mert a tisztességes zsidó, templomjáró hitközségi dolgozókat – (akik a közgyűlésben is ott vannak szép számmal) vádolom meg elfogultsággal? (lásd BZSH jegyzőkönyv)
Élvezem azt, hogy érdektelenség miatt a magyar vallásos zsidóság legfontosabb fóruma évről-évre unalomba fullad és az utóbbi években nem egyszer határozatképtelen, mert a küldöttek egyszerűen nem mennek el közgyűlni? Hiszen miért is menjenek?
Élveztem azt, hogy a saját zsinagógánknak kilobbizott, – a polgármester, a kerületi jegyző és az önkormányzat jogásza által már alá is írt 15.000.000 forintos vissza nem térítendő támogatást a Hitközség vezetése formai okokra hivatkozva nem írta alá, és ezzel anno elbuktuk a legnagyobb támogatásunkat a zsinagóga fejlesztésére.
Élveztük azt, hogy amikor odamentünk a körzeti elnökkel ezt a felújítási pénzt valamilyen módon visszaszerezni, akkor a polgármester csak szépen mosolygott ránk, és semmit sem ígért… Igen, mert mi nem tudtuk, hogy a hitközség vezetése – a hátunk mögött – levélben közölte a polgármesterrel, hogy velünk felesleges tárgyalnia, mert úgy sincs döntési jogkörünk, sőt semmihez nincs jogunk, csakis az EO által vezetett a BZSH / MAZSIHISZ jogi osztálynak.
Élvezem a szemembe villanó vakut, és a barátaim aggódását?
Hát nem élvezem!!! Nagyon nem!
Nem élvezek sem széllel szembe virágot locsolni, sem egy olyan kisebbséggel harcolni, akik magukról azt hiszik, hogy ők a többség.
Többség… Na ja… Erre persze minden pillanat – rendre rácáfol, de ezt ők nem veszik észre és nem látják meg. Nem csoda, hogy frusztráltak…
(Tudom pontosan, milyen szomorú sorsa is van annak a kisebbségnek, aki azt gondolja magáról, hogy ők a végtelen.) Ám ezt a fájdalmat már ránk vetítik, mi érezzük és nekünk fáj.
Hát ezért!
És most jöjjenek azon lelkesek, akik – remélem –, hogy időt és energiát nem sajnálva fognak dolgozni a célért. Meghallgatva, építve, megőrizve és továbbadva.
Jöjjenek ők, és én letérdelek. Ők lépjenek a hátamra, hogy meglássák és meghallják őket az emberek.
Nekem ez a dolgom.
Utána felállok, leporlom a térdemről a sarat, és boldogan megyek tovább…
Mert én szeretnék hátradőlni a rabbiszékben, Talmudot olvasni és tanítani, nem pedig ilyen felesleges leveleket írogatni, hogy egy evidens és logikus döntést megmagyarázzak.
Ám ehhez beszélő támogatók kellenek és nem hallgató közö(n)ség.
Természetesen a hatalom legegyszerűbb gyakorlása az elemésztés. Mindent útjába esőt… Ledarál, felaprít, apróra vág, szétszór, eléget, megsemmisít.
De az a hatalom, miután elemésztett minden emészthetőt a környéken, önmagát is felfalja, megszünteti, mert ezek a magukat folyton tápláló, mindent elnyelni akaró organizmusok végül is mindig kipukkadnak, oszt onnan majd zuhan ki mindenféle színű és szagú salak.
Hogy miért tettem?
Mert a zsidó közösségért igazi és tiszta összefogás kell.
Egyik oldalról kell egy olyan hatalom, amely eltűri a kritikát, sőt akár gúnyt is.
És másik oldalról kellünk mi, vagy bárki más, aki tisztességes szándéktól szorgosan vezetve kritizáljuk a hatalmat.
Ezt hívják úgy: „közösség”, és úgy, hogy „szabadság”.
Ez a legszorosabb közösségi együttműködés, ami egy demokráciában lehetséges.
Ennél többről álmodozni jelenleg naiv ostobaság.
Kedves Zoli!
Nem látok a MAZSIHISZ működésének mélyére, de felszínes információim alapján úgy vélem, igazad van. Igazad van abban, hogy a zsidóság hivatalos szervezeteinek működésében anomáliák vannak, ami még rosszabb – divatos kifejezéssel élve – jelentős a demokrácia deficit. Az a baj, hogy úgy tűnik, senki nem lát tovább a saját orránál. Pontosabban nem akar tovább látni. Elképesztő, hogy a mai magyar helyzetben a zsidó szervezetek többsége és a zsidó egyházi szervezetek túlnyomó többsége szinte kizárólag az államtól és máshonnan lenyelhető-lenyúlható pénzek megszerzésével foglalkozik. Abban a mai magyar helyzetben, ami zsidó szempontból valahol a numerus clausus és az első zsidótörvény közötti időszakra hajaz. Jelen pillanatban a felmérések szerint a választók közel negyede a nácikra szavazna, ami még rosszabb a maradék három negyed kb. 60-80 százaléka ebben semmi kivetnivalót nem talál. Ilyenkor tán nem a pénzlenyúlás kéne, hogy a legfontosabb legyen. Menteni kéne az embereket, amíg lehet. Nem kéne megvárni – megint megvárni – az első auschwitzi vonatot. Nem, nem hülyültem meg egészen. Tudom, ma Európában nincs ilyen veszély. Csak esetleg legközelebb már meg is verik Józsi bácsit az utcán. Esetleg megvernek-agyon vernek zsidónak látszó embereket. Esetleg szétvernek vagy felgyújtanak zsidó intézményeket. Esetleg kisebb-nagyobb pogromok lesznek.
Ilyen helyzetben össze kell fogni. Mindenkinek, mindenkivel. El lehet vitatkozni azon, hogy csak a haszidok az igazi zsidók, vagy a mezei ortodoxok is azok, hogy zsidó-e a szombaton kocsival zsinagógába járó neológ, elfogadható-e zsidónak, aki reformként egy női rabbi híve, nem is beszélve a teljesen asszimiláns többségről. Beszélhetünk róla, hogy halachikusan ki tekinthető zsidónak, de minek? A már említett vonatra csoportos jegyet kapunk!
Kedves Zoli, Kedves Zsidó Vezetők!
Elég volt! Tessék abbahagyni a belső vitákat, veszekedéseket, a kisstílű marakodást a koncon! Tessék végre velünk, magyarországi zsidókkal törődni. Tessék elmondani az embereknek, hogy meneküljenek, amíg lehet, mert itt csak másodrendű állampolgárok. Tessék segíteni az aliát, az aliázókat minden eszközzel. Tessék tudomásul venni, hogy a kb. százezer magyar zsidó döntő többsége egyikőtök hitközségének sem tagja, de Ti felelősek vagytok értük!
Nem azért kedvelem a hozzá szólást, mert a férjem írta, hanem mert szőrnyülködök az állandó marakodáson. Nem vezet semmi jóra,alig vagyunk páran tényleg összefogni kéne és nem egymásnak menni. Ettől persze, még az hogy egy rabbi kit hív fel a tórához az az ő dolga. Szíve joga eldönteni, legyen az indok bármi is vagy éppen semmi csak most éppen mást hívott fel.
Krisztina Bodroginé Dévényi, itt nincs semmi marakodás… itt törvénytelen dolgok voltak. Ezek kiderültek. Majd bosszúból feljelentést tettek ellenem…
Szerinted hagyni kellene mindent, mert legyen béke? Az a béke a halál békéje (csöndje) lenne…
Zoli nem erről beszéltem, ha nem vetted volna észre azt írtam, hogy az hogy a rabbi kit hív fel a tórahoz az a rabbi dolga. Szerintem nem kell, hogy indokolja, hogy ki mikor és miért. Én arra gondoltam amikor például a közgyülésben napokig ment a harc az EMIH-hel a pénz miatt. A törvénytelenség az pedig megint más. Ez persze nem csak a mi oldalunkról van szó hanem a másikról is. Ennyi…
Tamás, meg kellene végre szoknod… ez megy 20 éve , vagy még több, nem tudom mit csodálkozol….ha én felfogtam hogy zsebtömésen kívül másról nem nagyon szól, akkor te hogy-hogy nem ?
Jó lenne ha az embereket nem a politikai és vallási hova tartozásuk alapján itélnénk meg !!!!hanem mint ahogy a dal is mondja :Szeressük egymást gyerekek az élet igy szép…………. pk
Én szeretem őket…
igy már kicsit másképp néz ki az ügy.
Gratula Zoli!