Szeretnék végre helyretenni egy régi hibát, amit nem csak a wikipédia, hanem szinte minden forrás hibásan hoz.
Miszerint, a
„Zoltán régi magyar személynév, az ótörök sultan, soltan ’szultán’ szóból származik.” (wikipédia).

Vegyük elő a Tórát, ami mintegy 3 évezrede ismert könyve a világnak!
Első könyv, 42. fejezet 6. vers:
וְיוֹסֵף הוּא הַשַּׁלִּיט עַל הָאָרֶץ

Azaz,„És József, ő az uralkodó az ország felett…”
A שַּׁלִּיט szó, ami – jelen pillanatban – számunkra a legfontosabb:
ש = s(in)
ל = l(ámed)
י = j(od), ám itt „i” magánhangzót jelöl
ט = t(et)
————–
„SÁLIT”
A héber nyelv jellegzetessége, hogy majd’ minden szó 3 gyökmássalhangzóból áll, ami megadja a szó jelentésének legmélyebb értelmét.
Ez esetben ez a 3 gyökbetű: S. L. és a T., aminek jelentése: „uralkodik, irányít”.

A S.L.T. szógyök, a héber szentírás későbbi részeiben többször fordul elő:
aktív (kál) igecsoportban:
Eszter könyve 9.1
Prédikátor könyve 2.19
Nehemia könyve 5:15

műveltető (hifil) igecsoportban (táslét):
Zsoltárok könyve 119:133
„sálit” formában:
Prédikátor könyve: 7:19, 8:8, és 10:5
„silton” formában
Prédikátor könyve: 8:4
„sáletet” formában (pauzális alakkal):
Ezékiel 16:30
stb, stb..
A nagyon nagy halleluják közepette mindenképpen meg kell jegyezni, hogy
1) Nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy a magyarba szinte biztos, hogy nem a héberből vagy az arabból került a Zoltán név, mert akkor más lenne az alakja. (A biblikus szavak nem az Árpád-korban kerültek át a héberből a magyarba…). Tehát valószínű továbbra is, hogy a magyarba a régi török nyelvekből került a név. Más kérdés, hogy a török nyelvekbe nagy valószínűséggel, hogy valamely sémi nyelvből került át a szó. (a magyar szócikkek a szó eredetéről beszélnek.)
(2) A Zoltán / Soltan, stb. sem az arabban, sem a héberben nem tulajdonnév. Tulajdonnévvé a törökben vagy a magyarban vált. Tehát névként nem sémi eredetű, még ha a név alapjául szolgáló szó sémi eredetű is, bár a magyar etimológiai szótárak török eredetű szóról és nem török eredetű névről beszélnek.
(3) Mivel az „uralkodni” szó elég népszerű szó volt és közel keleten tucatnyi változata van, ami más-más uralkodásra utal, éppen ezért feltételezhető, hogy nyelvészetileg nem a Tóra a legkorábbi sémi szöveg, hanem nagy valószínűséggel valamely közös ősből, proto-sémi nyelvből származik, ezt mutatja, hogy ez a gyök előfordul az akkádban, és az ugaritiban is. (Erről a közös ősi nyelvről majd megkérdezzük Bábel tornya építőit…)

Külön érdekesség, hogy a mai héber nyelv is használja ezt a gyököt, az irányításra…
pl:
silton (שלטון): politikai uralkodó rendszer. (pl kommunista rendszer).
sálát (שלט): távirányító
sálát rehov (שלט רחוב): útba-irányító (útjelző) tábla…
stb, stb…

Azaz, olyan jól esik kimondani, hogy a Zoltán név eredeti alakjának egyik legkorábbi – számunkra is elérhető – forrása a héber Biblia, azon belül is a Tóra!

Mázál Tov nekünk, Zoliknak!
Nevünk héber gyökei szerepelnek a Tórában!

Megosztás