“Segítség! Hajléktalanok!” – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez II.

homeless-woman1“Számos véleményt hallottunk már hajléktalanokról, a hozzájuk fűződő viszonyulásokról, intézkedésekről, de vajon kinek a kötelessége segíteni az elesetteket? Ítélkezés helyett, inkább segítséget kellene nyújtanunk? Ki az, akinek támogatnia kell bajba jutott embertárasainkat?

Ezen a héten egy hajléktalan ember megsegítésével kapcsolatos, szívmelengető történet kapcsán kérdeztük a világvallások képviselőit. A kérdésünk így hangzott:
Feladata-e az állampolgároknak foglalkozni a hajléktalanokkal, vagy ez pusztán az állam, esetleg az egyházak dolga lenne?”

A kérdésre 5 lelkész válaszolt.
Az én válaszom itt olvasható:

Radnóti Zoltán
Rabbi

Az ószövetség foglalkozik a szociális törvényekkel, az ember-ember közötti kapcsolatok rendszerezésével. Elég arra gondolni, hogy a tízparancsolat első 5 parancsa az Isten és ember közötti kapcsolatra utal, míg a második 5 az ember és embertársa közöttire, ami rabbijaink szerint azt jelenti, hogy embertársainkra legalább annyira kell figyelni, mint magára az Istenre.

A Szentírás utal rá, hogy a vendéget szívesen kell látni. Ábrahám és Sára kenyeret sütött, borjút vágott, tejet, vajat, túrót hozott a váratlan vendégeinek, míg a Példabeszédek könyve így írja: „Az adományozás (cedáká) megment a haláltól”.

A Talmud bölcsei továbbgondolták az alapelvet és aprólékosan részletezi az egyéni és közösségi adományozást és részletesen beszél arról, hogyan is kell a másik embert segíteni.

Ez első pillanatban furcsának hangzik – az adományozást törvény szabályozza???- , ám a rabbijaink leírják, ki fogadhat el adományt és ki adhat. Részletezik, hogy pl. mi az az összeg, ami már túlzás és mi az, ami megalázó.

Ezek a pontos definiálásának az egyik oka, hogy a közösségen belül ne legyen feszültség. Elfogadott alapelv szerint 8 típusú adomány létezik, mind közül a legnemesebb ha, aki kapja, nem tudja, kitől kapja, és aki adja, nem tudja, kinek adja.

A pénzbeli adományozás mellett hasonló fontossággal bír a jótettek gyakorlása, olyannyira, hogy a Talmud szerint a világ három oszlopa, az Istenszolgálat és a Törvény megtartása és a jótettek gyakorlása.

Ez nem odadobott alamizsna, hanem segítség, aminek segítségével a támogatott talpra tud állni – pl. szakma megtanítása, kamatmentes kölcsön, vagy akár egy jó tanács.

A világot úgy kell emberivé változtatni, hogy az Örökkévalót lehozni az emberek közé, azaz önzést és egoizmust kitörlöm a szótáramból.

Minden emberre számítunk, hogy tudása, képességei szerint segítse a rászorulókat, ám ez nem jelenti azt, hogy az államnak, az önkormányzatoknak ne lenne KÖTELESSÉGE, hogy támogatást nyújtson.

A különbség, hogy mi (MAZSIHISZ), közvetlen segítséget (ételosztás, ruhaosztás) nyújtunk, azaz segítünk a földön fekvő embernek felállni, míg az államnak segítséget kell adnia ahhoz, hogy meg is állhasson a lábán.

Mint látjuk a zsidó vallásban (is) az ember támogatása az alapelvek közé tartozik, és együttműködve, vagy egymás mellett működve tudunk segíteni.

A rabbi többi válasza itt olvasható.homeless