A műegyetemi izraelita diákok, a rektor „alázatos szolgái”,
– 1927. novemberében – féltik a testi épségüket.
A dokumentum a BME levéltára engedélyével publikáltatott.
Háttér – 1927:
A bajtársi szövetségek megtámadják a zsidókat a pesti egyetemeken.
A numerus clausus törvény várható módosítása miatt az egyetemi antiszemitizmus 1927 október-novemberében ismét kiújult. A bajtársi szövetségek kitiltották a zsidó hallgatókat bölcsészkarról, a jogi egyetemről és a műegyetemről is.
Október 28-án a felsőipari iskola Zrínyi Bajtársi Egyesületének tagjai botokkal összeverték zsidó diáktársaikat. A tombolást csak az épületbe behatoló rendőröknek sikerült megállítani.
November végén a Műegyetemen véresre vertek egy zsidó mérnökhallgatót és a még a segítségére siető pedellust is brutálisan bántalmazták. A jogi egyetemen hasonló jelenetek zajlottak. Miután kivertek az épületből két zsidó hallgatót, a „bajtársak” rákezdtek az Erger-Berger kezdetű antiszemita nótára a Szerb utcában. Ezt hallva a közgazdasági egyetem közeli épületében tartózkodó diákok is kitódultak a kapun és jogász társaikhoz csatlakozva üvöltötték a zsidóellenes jelszavakat.
A tüntetést a rendőrségnek kellett feloszlatnia.
Forrás:
„A zsidóvallású diákok pénteken sem hallgathatják az előadásokat.” Magyar Hírlap, 1927. 10. 29., 5. o;
„A Műegyetemen véresre verték ma a pedellust, aki segítségére sietett egy földretaposott zsidó hallgatónak.” Esti Kurir, 1927. 11. 24., 1. o.;
„Az egyetemi zavargások ma ismét megújultak.” Esti Kurir, 1927. 11. 26., 3. o.
Háttér – 1928
A numerus clausus 1928-as módosítása rendkívül feszült helyzetet teremtett az egyetemeken.
Október közepére gyakorlatilag leállt a tanítás, a bajtársi szövetségeket nem lehetett megfékezni. Október 20-án az utcára tódultak, antiszemita jelszavakat skandáltak és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert (a numerus clausus módosításáért felelősnek tartott politikust) szidalmazták.
Végigvonultak a Nagykörúton, megtámadták a liberális Est kiadóvállalat és a szociáldemokrata Népszava épületeit.
A Műegyetem aulájában betörték egy zsidó mérnökhallgató fejét.
Az Állatorvosi főiskolán összeverték a zsidó diákokat és megdobálták a járókelőket, akik nemtetszésüknek adtak hangot a brutalitás miatt. Az egyetemi vezetők ezek után az intézmények nagy részét bezárták. Ezzel azonban még inkább az utcára kényszerítették a randalírozókat. 23-án újabb tüntetés volt a Körúton. A rendőrség most már keményebben lépett fel, szétoszlatta a tömeget és több mint 200 embert előállított.
Forrás:
„A Műegyetemen és az Állatorvosi főiskolán ma délelőtt véresre vertek néhány diákot…” Esti Kurir, 1928. 10. 21., 1-2. o.
„A belügyminiszter nem ismer extraterritoriális területet és az állítja, hogy a rendőrséget a tegnapi eseményekért nem terheli felelősség”. Esti Kurir, 1928. 10. 21., 3. o.;
„Az egyetemeken helyreállt a rend.” Pesti Hírlap, 1928. 10. 24., 7. o.
(A források Kádár Gábor és Vági Zoltán „Zsidó-magyar konfliktusok, merényletek, etnikai tisztogatások 1923-1942” c. könyvéből vannak kiemelve.)
Es hol voltak meg akkor a nemetek ? Ezt hogyan
lehet nem erteni
Magyarorszag sokkal elobb kezdte a zsidok uldozeset mint a Nemetek. Nemetorszagban decadencia volt. Azaz minden szabad. Sok fiatal Nemet egyetemre ment mert Magyarorszag nem vette fel oket rossz szarmazasuk miatt.
Mi mindenütt az élen jártunk a zsidóság kiirtásában ! Nem kellett igénybe vennünk az ideiglenesen Magyarországon állomásozó SS-csapatok segítségét a későbbiekben sem, a csillagos házakban végrehajtott – a lakások kifosztásával egybekötött – tizedeléseknél és a Dunába-lövetéseknél sem ! Nem is beszélve a bevagonírozásokról !
Todá rabá a dolumentum közzétételéért !