A hír:
2013. február 13-án Kunhegyesen, – egy fideszes polgármester által vezetett önkormányzat – a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát Wass Albert utcára nevezte át.
Az üzenet:
Magyarországon 2013-ban a kormánypárt egy kivégzett antifasiszta (bár korábban fajvédő) ellenálló helyett egy háborús bűnök miatt halálra ítélt katonatisztről nevezett el egy utcát.
Szubjektív megjegyzés:
Ez az átnevezés az érzéketlenség és a pofátlanság netovábbja…
Szimbolikus és gyakorlati arculcsapása a demokráciának és az antifasizmusnak.
Válassz!
A háttér:
Amit tudni kell 1944-ről és erről a két emberről.
Bajcsy Zsilinszky Endre:
1944. november 9-én Bajcsy Zsilinszky Endre elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, amelynek célja az volt, hogy a német megszállással és a nyilas hatalommal szembeni ellenállókat egybefogja.
Ez a Bizottság egyik legfőbb feladatának a fegyveres felkelés megszervezését, az ország felszabadítását és a demokratikus átalakulását tartotta.
Egy árulás következtében a nyilasok rajtaütöttek a Bizottság vezérkarának gyűlésén, a résztvevőket letartóztatták majd a Margit körúti katonai fegyházba hurcolták, ahol megkínozták őket és végül mindegyiket kivégezték.
Bajcsy-Zsilinszkyt a sopronkőhidai fegyházba szállították, ahol december 24-én felakasztották.
VS.
Wass Albert:
Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett.
A román Néptörvényszék Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért.
Azzal vádolták, hogy
1)
1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatok letartóztattak négy “politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi személyt. Két román parasztot (Josif Moldavan és Ioan Catin) és két zsidó lányt (Mihály Eszter és Mihály Rozália), akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak, majd Cege határában brutálisan kivégezték őket.
2)
1944. szeptember 23-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre. Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és ötéves kislányát, valamit a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is.
3)
Wass Albert az 1944 szeptemberében elkövetett sármási vérengzésben is részt vett.
A brutális mészárlásban 126 ártatlan zsidót és románt gyilkoltak meg.
Izraeli kutatók tudomást szereztek az esetekről, mivel a cegei és ombuztelki kivégzésekkel kapcsolatban Izrael állam is emberiségellenes- és háborús bűnösnek tekinti az írót.
Válassz!
Te milyen példaképet szeretnél a gyermekeid elé állítani?
Kikapcsolódásképpen hallgassuk meg Wass egyik (nem) félreérthető versét!
no comment 🙁
Szubjektív megjegyzés:
Ez az átnevezés az érzéketlenség és a pofátlanság netovábbja…
Szimbolikus és gyakorlati arculcsapása a demokráciának és az antifasizmusnak.
Nem végleges… hamarosan átkeresztelik GÖBBELS ÚTRA…
Nem lehetetlen.
Mármimthogy Göbbels ? Azért Hitlerrel is köszönőviszonyban volt !
De miért nem egy kökörcsin utcát neveznek át nácira? Miért kell ilyen undorítóan, teljes mellel aljasnak lenni?
méltatlan….
ennyi
újabb nyomós érv az összefogáshoz, a történelemhamisítók közéletből való végleges kisöpréséhez
Az érzéktelenség nem jó jelző, hiszen ez egy végiggondolt akció. Ellenben pofátlanok és aljasok.
Kezdek rémülten arra gondolni, hogy nem vészmadárkodás amikor az idős túlélők félelemtől reszkető hangon mesélik nekem, hogy „édes fiam higgy nekem akkor is pontról pontra így indult a dolog” ! Mellesleg, valahol most neveztek át egy orosz háborús hős nevét viselő utcát Horthyra! Megboldogult Apám mondta mindig, hogy édes fiam mindig legyen egy olyan autód amivel két órán belül el tudod hagyni ezt az országot ha kell……
ERDEKES MI IS ET MONDJUK A ROKONOKNAK AKKO NEM MI TALALTUK KI,DE NEM ERTEM MIERT KELL EZT MEGVARNI
Mikor lesz már Hitler, Szálasy, és hasonló hazafiakról is utca elnevezve, akkor legalább egyértelmű lenne, hogy Magyarországon fasizmus van…
Sajnos ha így haladunk, rájuk is sor kerül.
…inkább nem kommentálom
Aljas és cinikus
Ezt még Pesten sem merték megcsinálni!
Tűrhetettlen, jó lenne erőteljesebben ellenezni, ami itt folyik Magyarországon!!!!!!
Jézus a kereszten Wass albertröl van szó egyik legnagyobb költőnk… egyik legnagyobb Magyar.
Hozzá teszem én nagyon bizom abba hogy Wass Albert lesz az egyik utca neve kunhegyesen
Lágymányos vs Csepel – legyen-e zsinagóga Csepelen és egy lemondás
Radnóti Zoltán rabbi lemondott a Budapesti Zsió Hitközség elöljárósági tagságáról, és kérte, hogy a Rabbitestület helyette más rabbit delegáljon a BZSH elöljáróságába.
A rabbi lemondásának indokait levélben fejtette ki, ebben utal arra, hogy a BZSH 2013. február 7-én megtartott elöljárósági ülésén elhangzott hozzászólásait többen kritizálták, és hamisan interpretálták.
Ezek között szerepelt – szerinte – a Rabbiképzővel kapcsolatos kritikája, a batlonokkal kapcsolatos megjegyzése, a templomkörzetek rabbijainak kinevezési gyakorlata, továbbá a tervezett csepeli zsinagóga ügye.
Erről Radnóti Zoltán rabbi ezt írja – Vállalom a véleményemet, miszerint. Véleményem szerint zsinagógát építeni olyan városrészben (Csepelen), ahol évtizedek óta nincs hitélet: felelőtlenség és pazarlás. Persze ha akarom, meg lehet védeni a tervet, hogy ez nagyon szép meg nagyon fontos, meg 80 év, stb. De amíg a pesti oldalon, – a megszüntetésre kerülő imateremben – sincs rendszeres minjen és állandó rabbi, addig ez pusztán kardcsörgétes, patyomkinépület és kormánypropaganda, (Lásd milyen alapkőletétel az, amikor még kész tervek sincsenek. (…). Gondolom mondanom sem kell, hogy tisztelettel és alázattal állok mindenki rendelkezésére, a nemes cél érdekében, hogy a MAZSIHISZ és BZSH ismét hívogató és csábító közössége legyen a honi zsidóságnak – zárja sorait a rabbi.
(Szívesen közölnénk Radnóti rabbi úr hozzászólását, de a BZSH közlése szerint Ő egyik hozzászólása előtt határozottan kérte, hogy a magnetofont kapcsolják ki, így a hozzászólásáról hangfelvétel, jegyzőkönyv nem készült…)
Radnóti Zoltán rabbinak Kerényi András a BZsH Dél-Pesti körzetének elnöke levélben válaszolt a csepeli zsinagógával kapcsolatos felvetésekre. A levelet alábbiakban olvashatják.
Radnóti Zoltán rabbi részére!
Tisztelt Rabbi úr!
A megszólíttatás okán úgy érzem, válaszolni kell soraira, ami a csepeli zsinagóga építését illeti.
Sajnos, úgy érzem, Ön is abba a hibába esik, amelyért sokszor a MAZSIHISZ vélemény-formálóit hibáztatta, nevezetesen, hogy a saját elgondolását tartja egyedül igaznak és elfogadhatónak.
Először is legnagyobb tisztelettel kikérem a Dél-Pesti körzet nevében, hogy ott nincs hitélet. Valóban nem tökéletes, de minden péntek estét, havonta szombatot, minden ünnepet megtartunk és szívvel lélekkel építve közösségünket, a tudást is megpróbáljuk visszaszerezni. Sőt az egész zsinagóga építésére nem kerülne sor, ha elférnénk abban a kis üzlethelységből átalakított imaterembe, melybe közösségünk Él.
Kerestünk számtalan megoldást, de aztán a jóisten megsegített bennünket és tetemes összegű örökséghez jutottunk, mert az örökhagyó úgy gondolta érdemesek vagyunk erre, mi tanulatlan született, egyszerű zsidók.
Én úgy gondolom ez igenis egy nagyon nagy dolog, az évektől eltekintve (77, vagy 80) hogy egy neológ közösség nagyrészt saját erőből épít zsinagógát. Ez nem irigységet kellene, hogy gerjesszen, nem feloldhatatlan ellenérzést kellene, hogy kiváltson, inkább a zsidóság összetartozását kéne, hogy erősítse.
Hangsúlyozom, nem amerikai tőkéből, nem izraeli pénzből, hanem saját vagyonából építi közösségünk.
Persze nem vagyunk vakok, sőt talán tapasztalatból, mint Ön is, tudjuk, hogy a politika szeretné kihasználni ezt az alkalmat. Azonban minden ellenére azt gondolom, hogy Önnek, mint nagy tudású rabbinak leginkább segíteni kéne ezt a folyamatot és nem gáncsolni a neológ zsidóság fennmaradásáért tett erőfeszítéseinket.
Kedves rabbi úr, mint elöljáró, engedjen meg egy gondolatot.
Wesselényi Miklósról olvastam egy történetet. Kisfiú korában kapott egy széket, abba minden nap belevert egy szöget és átvitte egyik szobából a másikba. Mikor felnőtt lett, már olyan nehéz volt a szék, hogy csak ő tudta felemelni. Az avatatlanoknak nem sikerült, vagy rájuk dőlt. Igaz azt vallom, hogy változtatni a világi vezetésen, sőt a vallásgyakorláson is kell, alkalmazkodni a társadalmi környezethez, a világhoz, de csak lépésről lépésre, – szögről- szögre, mert az avatatlanokra rádől a szék.
Egyebekben megértem a problémáját, amit felvetett, hogy Budán nincs zsidó óvoda. Építeni kellene. Ha épül, lehetőségemhez, tudásomhoz illően segíteni fogok.
Kérem, változtasson azon hozzáállásán, miszerint – „neked bármikor bármit szívesen kritizálok”. Ezzel nem segít sem Önmagának, sem nekem, sem senkinek. Ugyanakkor minden tiszteletem és elismerésem az Öné, a körzetéért végzett odaadó munkájáért. Természetesen nem kételkedem abban, hogy a zsidóságot, a Mazsihiszt, BZsH-t bíráló szavait kizárólag a jobbító szándék vezette.
Csak ezen levél erejéig vettem a stílust magázódóra. A továbbiakban is, mint eddig a tegeződő, jó viszonyt szeretném veled fenntartani.
Tisztelettel:
Kerényi András
A BZsH Dél-Pesti körzet elnöke
szégyen és gyalázat bikák, birkák vagyunk ?
Pádár Istvánnak:
hidd el, azért mert valaki fajgyűlölő, még nem lesz a „legnagyobb Magyar”!
Különösen nagy melléfogás egy antiszemita (Wass) nevét egy szemita (Jézus) nevével együtt említeni…
Hozzáteszem: nagy szégyen lesz, ha Kunhegyesen (és bárhol) utcát (vagy bármi mást) neveznek el erről a méltatlan személyről!
Csakugyan!
Hála a jó égnek Wass Albert lett az utca neve. Olvass el 1 pár könyvét és rájössz hogy miért írtam ezt rá igen bölcs és okos ember volt úgy látta a világot mint nem sokan szerintem igen is megérdemli. Hitlerhez Szálasihoz meg hülyeség hasonlitgatni. lehet megölt pár zsidót, cigányt de azt inkább csak parancsra tette gondolj már bele mi lett volna ha nem teljesiti a parancsot?? börtön vagy megölik. Jó hogy nem a turul madárt vagy az árpád sávos zászlót akarjátok betiltani
Elnézést még szép hogy nem az lesz amit a kisebbség diktál. Ez a pofátlanság netovábbja! Fogadjátok el kész, vége, pont. Ha kicsit is okosabbak lennétek most meghúzódnátok és akkor támadnátok amikor eljön az ideje, így csak magatok alatt vágjátok a fát.
Szebb jövőt 🙂
Elnézést még szép hogy nem az lesz amit a kisebbség diktál. Ez a pofátlanság netovábbja! Fogadjátok el kész, vége, pont. Ha kicsit is okosabbak lennétek most meghúzódnátok és akkor támadnátok amikor eljön az ideje, így csak magatok alatt vágjátok a fát.
Szebb jövőt 🙂
Dániel, Dániel, milyen szép héber neved van… Szerintem nézz körül egy picit a családban, és akkor tényleg szebb jövőd lesz… Lehet, hogy Csanád mellett fogsz majd zsinagógában imádkozni…
DRAGA FIAM TE NEM ELTEL A HABORU ALATT NYILVAN VALO NEM TANULMANYOZTAD MIK TORTENTEK,MIERT OLVASOD EZT A BLOGOT ,HOGY KOTEKEDJEL?CSAK SAJNALNI TUDLAK A TUDATLANSAGOD MIATT
Kedves Dani!
Szebb pörgettyűt! (Nem jött át a humor.)
Wass Albertről hazudni azt tudtok, csak kár, hogy a meséteknek semmi alapja! És kit érdekel, hogy egy háborús bűnös állam, olyan mint Izrael, kit tekint háborús bűnösnek, előbb a saját háza táján tegyen rendet, majd utána ugathat!
Erdélyben nõttem emberré, a kolozsvári Református Kollégiumban. A város lakosságának nagy része még magyar volt akkor, de voltak az osztálytársaim között zsidók is, bõven. Már diákkoromban elkezdtem írni. Verseim és elbeszéléseim megjelentek olykor Erdély legnagyobb napilapjában, a kolozsvári Ellenzékben, és így bejáratos voltam a szerkesztõségbe is, ahol barátságba kerültem Indig Ottóval, Hunyady Sándorral és Ligeti Ernõvel, kik véletlenül mindhárman zsidónak születtek. Ennek akkoriban nem sok jelentõsége volt, mert elsõsorban mind erdélyiek és magyarok voltunk, román megszállás alatt. Ott kezdte el pályafutását egy másik zsidó gyerek is, Havas Emil, aki egy szép napon bejelentette: „Nem gürcölök én itt tovább, hanem kimegyek Amerikába, és ott leszek újságíró.”
Még aznap délután átment a New York nevezetû kávéházba, ahol a román egyetemi hallgatóknak külön törzsasztaluk volt, és szembeköpte az ifjúsági elnököt. A felmérgesedett diákok jól elverték, és másnap már harsogta a nagy hírt a világ minden rádiója: zsidóverés Romániában, ölik a zsidókat Kolozsvárott! Két napra rá ott volt a repülõjegy a Havas Emil zsebében, és repült New Yorkba, ahol állás várt rá a New York Timesnál.
Nagy csoda volt ez, sokat beszéltek róla, de aztán a magyarellenes hangulat egyre sûrûbb magyarveréseket eredményezett, ezekrõl azonban nem tettek említést sem a rádió, sem az idegen nyelvû újságok, s Erdély magyarjainak nem volt hova menekülniök elõle. Helyzetünk egyre romlott, s végül is ránk szakadt a második világháború. Aztán a németek megkezdték összefogdosni a zsidókat, mi meg próbáltuk elrejtegetni a szerencsétleneket~ ahogy lehetett. Behívtak katonának s mentünk háborút csinálni. Fölfordult a világ. Milliók pusztultak el, milliók váltak földönfutókká.
Engem Bajorföldre sodort a vihar, ott nyomorogtam nehány évig, majd Hamburgban lettem éjjeliõr. Közben megírtam nehány könyvet is. Ebben az idõben jelent meg egy aprócska elbeszélésem, Kicsi Anna sírkeresztje címmel, melyben szó van egy zsidó boltosról, akit elrejt a falu, s amikor rázúdulnak a muszkák a házakra, szaladnak az emberek a zsidóhoz segítségért, de annak nincs ideje, mert a kommunista pártot kell megszervezze a városban. Alig jelent meg ez az elbeszélés, máris nekem estek: „Antiszemita uszítás! Antiszemita náci! Hogy mer ilyesmit írni! A zsidók mindég segítették a népet!”
Így lett belõlem elõször antiszemita. Aztán 1950 augusztusában négy kisfiammal együtt Amerika földjére léptem. Alig köpött ki magából a nagy hajó, olcsó kis New York-i hotelszobámban megjelent Havas Emil. Végignézett, mintha sohase látott volna, és kijelentette: „Maga még fiatalember! Írásai után többnek gondoltam. Maga tehetséges! Ezért elhatároztuk, hogy megmentjük magát. Egy javaslattal jöttem.”
A javaslat ez volt: írjak nekik egy könyvet, ahogy azt õk kívánják, és „õk” bestsellert csinálnak belõle, a Readers Digest is lehozza, és filmet is készítenek. Arról azonban, hogy „miképpen kívánják”, nem volt hajlandó nyilatkozni. Én pedig ragaszkodtam ahhoz, hogy csak úgy tudok írni, ha tisztán látom a témát. Még fenyegetni is próbált: „Ha nem fogadja el a javaslatunkat, egyetlen könyve se jelenik meg Amerikában! Mert akár hiszi, akár nem: itt vannak a kezünkben a kiadóvállalatok, a sajtó, a televízió! Amerika azt lát, amit mi akarunk, hogy lásson, azt hall, amit mi akarunk, hogy halljon, és azt olvas, amit mi akarunk, hogy olvasson!”
Nem tudtunk megegyezni, és Havas úr haragosan eltávozott. Hamarosan rájöttem, hogy igazat mondott. Amikor elsõ kéziratomat megküldtem az egyik jól ismert ügynöknek, nehány nap múlva visszajött minden magyarázat nélkül. Miután ez többször is megismétlõdött, megalapítottam az Amerikai Magyar Szépmíves Czéhet, erdélyi mintára, és késõbb a Danubian Press nevezetû kiadóvállalatot. Vén koromra mindkettõ megbukott ugyan, de azért kiadtunk összesen 22 könyvet magyarul és angolul, s a Transylvanian Quarterly, Hungarian Quarterlyés The Central European Forum nevezetû folyóiratokat.
Az antiszemita jelzõ nagy erõ itt Amerikában, azt beismerem. Nehéz küzdeni ellene. Mindössze az bosszantó kissé, hogy nem szolgáltam rá. Még csak nem is amiatt bélyegeztek meg, amit írtam, hanem azért, amit nem voltam hajlandó vaktában megírni.
De ilyen az élet! S én inkább vagyok szegény ember tiszta lelkiismerettel, mint gazdag ember, ki szégyenszemre eladja magát.(Wass Albert )
Kedves András! Apósom akkortájt járt a Wass birtokon és mesélte, hogy milyen világ volt ott. Olvasd el a Funtinelli boszorkányt,: Az a mély feudalista szemlélet, a szegénység ( HMV-ről vittek maguknak kenyeret és szalonnát). Apósom vizíerőművet akart ott csinálni, de csak a kasznárig jutott.(azóta a teknőjét Ceau megcsinálta.) De ott volt a határ nagyon közel. Nem a grófék tették, még felbújtók sem voltak talán, csak nem tudták miben élnek. Nos Erdélyben a vallás sokáig nem számított, de akkor mind magyar, mind román részről nagyon fontos lett. Wass haláláig nem fogta fel mibe keveredett. Szomorú, hogy az egészet senki sem látja (akarja) teljességében látni, itt ma, SZJ.
Áchim András felvidéki származású, Békés megyei szlovák-magyar családba született. Alapfokú tanulmányait Békéscsabán végezte, rövid szarvasi kitérő után a helybéli Rudolf Főgimnáziumbanérettségizett. Tanulmányai befejeztével Áchim hazaköltözött volna, de édesapja, akivel rossz viszonyban volt, katonának küldte. A fiatal gazda két évet töltött katonaként Mezőhegyesen, utolsó katonaévét fegyelmezési problémák miatt büntetésből Szarajevóbankellett leszolgálnia.1904-ben lépett be a szegényparasztok és kisgazdák által alapított Népegyletbe, amelynek hamar vezető alakjává nőtte ki magát.
Magyarországon az 1890-es években kibontakozott agrárszocialista mozgalmaknak új irányt igyekezett adni. Jómódú nagygazda létére felkarolta a nincstelen és szegény parasztság ügyét. Az 1905-ös választásokon a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával nagy fölénnyel képviselővé választották Békéscsabán.
IN MEMORIAM ÁCHIM ANDRÁS ÉLT 40 ÉVET.GYILOKSAI= Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. „A parasztkirály birodalmában” címen cikksorozatot közöltek, politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikksorozatot indított „Békésmegyei fotográfiák” címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves ifj. Bajcsy-Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyóval megsebesítették. Áchim súlyos hasüregi sérüléseket szenvedett, amikbe másfél nap szenvedés után belehalt. Később a Zsilinszky testvéreket (önvédelem címén) az esküdtek felmentették a gyilkosság vádja alól. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található.
906. március 18-án megalakította a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot (röviden: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. Az 1906-os választásokon már ennek a programjával választották újból képviselővé, de mandátumát aKúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban óriási sajtóérdeklődés mellett Nagyváradon, a felmentésével végződött. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án Békéscsabán tartott kongresszusán megközelítőleg 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével is.
Az 1910-es választásokon újból képviselő lett, mandátumát ezúttal nem támadták meg. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus-, és földreformokat követelt.
Mindazonáltal kissé kibővitve a latin mondást, amerlset először 2500 éve Seneca használt a Medeájában.”Audiatur et aitera pars”,hallgattassék meg a másik fél is., azaz, hogy hogy meghallgatás nélkül senkit sem szabad elítélni, JELEN ESETBEN HALLGATTASSÉK MEG A 3. FÉL IS AKI MIATT A VIDÉKI GŐGÖS DZSENTRIBŐL HARCOS ANTIFASISZTÁVÁ LETT ÉS VÉGÜL MÁRTÍRRÁ VÁLT BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRÉT 20 ÉVVEL KORÁBBAN,MINT GYILKOSSÁG TÁRSTETTESÉT ELITÉLTÉK! NO KI VOLT A 3. FÉL AKIT A BÁTYJÁVAL EGYÜTT LELŐTT, KI TUDJA??
Zolirabbi! Aki ilyen butaságokat ír Wass Albertről, az csak a saját tájékozatlanságát bizonyítja! Itt egy zsidó történet Wass Albert tollából:
http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/wass-albert-zsido-toertenete-az-oesszetoert-esernyo-0