A nyárvége mindig szomorú időszak a zsidó hagyományban. A jiddis népnyelvben drájvohennek, azaz „háromhét”-nek nevezik azt az időszakot, ami támuz hónap 17-e és áv hónap 9-e között van. Az időszak klasszikus héber neve: „bén hámecárim”, amely szókapcsolat Jeremiás könyvében fordul elő (1/3): כָּל רוֹדְפֶיהָ הִשִּׂיגוּהָ בֵּין הַמְּצָרִים, azaz „mindenki, aki üldözi őt, utol is éri, szorongatások közepette”.
Miért szomorú ez a három hét?
A próféták leírásai ezekben a nyári napokban, óráról órára erősödött a szorítás és nőtt a fájdalom az ostromlott Izraelben, ám legfőképpen a szent városban. Támuz és áv hónapban törtek be Jeruzsálembe a zsidó népre támadó ellenséges seregek, azaz a zsidó nép dísze, szentsége és fővárosa erőszak áldozatává vált. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szeretnék pár szót írni az áv hónap különleges szabályairól. Ennek az oka, hogy e hónap a zsidó hagyomány legellentmondásosabb hónapja. A halál és az élet hónapja.