A purimi maszkok, jelmezek megítélése a Halacha szemszögéből – Schlenker Ádám dvár Tórája a Bét Sálom reggeli kiddusán

A Bét Sálom zsinagógában szokás, hogy minden péntek este és szombat délben valaki "dvár Tórá"-t, azaz tóramagyarázatot tart. A Purimot megelőző héten Schlenker Ádám vállalta ezt a micvét. Az elmondott, rendkívül értékes előadásnak - blogunk kérésére és számára - elkészült az írott változata is, amit Ádám blogunk rendelkezésére bocsátott. Köszönjük! purim-costumePurim megítéléséhez már a talmudi időktől kezdve ambivalensen viszonyult a rabbinikus hagyomány és a halacha, mivel Purim azon ritka zsidó ünnepek egyike, amely egyszerre hordozza az öröm, sőt a féktelen vidámság megélését, ugyanakkor együtt jár a normaszegéssel is. Ez a kettősség már megjelenik abban a talmudi történetben is, amelyben Rabbah és Rabbi Zeira ünnepi iszogatás közben összevesznek, majd Rabbah hirtelen felindulásból megöli Rabbi Zeirát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés D. Dezsővel (1918) – emlékképek a dunántúli zsidóságról – (Memento-interjú III.)

Interjú: D. Dezső, (1918) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed. Interjút Készítette: Schlenker Ádám Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat? Arra emlékszem vissza, hogy én egy vidéki városban éltem és ott két hitközség volt, egy ortodox és egy neológ, mi az ortodox hitközséghez tartoztunk, és szigorúan betartottunk mindenféle vallási gyakorlatot. Nekünk egyébként egy komoly, nagy üzletünk volt, és minden zsidó ünnepkor az üzlet zárva volt, és mentünk a templomba. Hatan voltunk testvérek, négy fiú volt és két lány, és természetes volt, hogy mindnyájan, Ras Hasónekor, Jam Kipperkor az időnket a templomban töltöttünk és Jam Kipperkor böjtöltünk.ortodox esküvő Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés Kárpáti Lászlónéval (1922) – Zsidó élet Püspökladányon – (Memento-interjú II.)

Interjúalany: Kárpáti Lászlóné (1922) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), Püspökladány. Interjút Készítette: Schlenker Ádám

Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?

chunak4Mint ahogy már említettem magának, hogy mi vidéken éltünk, az édesapám egy nagy-gazdaságban volt alkalmazott, és ő nem jöhetett-mehetett szabadon, mert kötve volt az ideje.

Közel laktunk Püspökladányhoz, ez egy nagy tanya volt ahol mi éltünk, ami a Katolikus Vallás Alapítványért tulajdona volt, és egy Grósz Béla nevű bérelte ezt a birtokot, és az édesapám itt volt alkalmazva, gépész volt, több cséplőgép, gőzeke tartozott hozzá. Szóval különböző gépek voltak és egy daráló malom, aminek tulajdonképpen ő volt a felelőse, nyáron több emberrel, télen kevesebbel dolgozott egy óriási gépműhelyben. Az ő címe úgynevezett főgépész volt, ma megfelelne egy üzemvezetőnek. A gazdasági gépeknek volt a felelőse, hogy állandóan üzemben legyenek, amikor cséplésre vagy szántásra volt szükség. Kifejlesztett egy villanytelepet a birtokon, úgyhogy amikor Bihar megyének a nagy részén nem volt villany nálunk a tanyán villany égett. Tehát az idejével nem rendelkezett szabadon, kötve volt az ideje állandóan. Itt, ezen a tanyán egyedül voltunk zsidók, a Grósz Béla, a bérlő az is zsidó volt, nyáron tartózkodtak itt, télen Budapesten laktak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés Deutsch Gáborral (1935) a holokauszt előtti zsidó életről – (Memento-interjú I.)

Interjúalany: Deutsch Gábor (1935) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed. Interjút készítette: Schlenker Ádám Milyen régi Hanuka ünnepekre tud visszaemlékezni akár a gyerekkorából vagy a későbbiekben? deutsch-gabor1-243x325A helyzet az, hogy olyan korban voltam gyerek és később ugye fiatalember, amelyet egyfelől a nyilas korszak, és általában a Vészkorszak, másfelől egy másikfajta elnyomó korszak jellemzett, amely a  vallást nem túlságosan tolerálta és így tulajdonképpen csak az otthonban és a templomban volt a Hanuka ünnepelve. Mivelhogy zsidó iskolába jártam, ott is rendeztek hanukai  ünnepséget kimondottan a gyerekek számára,  és emlékszem, hogy a díszteremben még színdarabokat is játszottak. Lényegében mindenki maga ünnepelte meg, még az se volt nagyon, hogy az ablakba tegyék a hanukiját,pedig kell, hogy a csoda hirdetve legyen.De még azt se nagyon tettük meg, hanem inkább bent  a lakásban, családi körben ünnepelte meg az ember a Hanukát.Ott már magában a családban nagyon meleg hangulat uralkodott, összejött a  a nagymamáktól kezdve az unokáig, vagy ha volt dédunoka mindenki,az egész család,gyerekek kaptak hanuka geldet, tehát Hanuka pénzt,de ajándékot nem,és mindenki  játszott. Mit játszottak? Trenderlivel, az egy természetes dolog,mivel az a lényeg,hogy sokszor játsszák, és kipörgessék ezt a mondatot,hogy „Nagy Csodák Történtek Ott”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....