"Kelj fel és járj!" – Rövid megemékezés arról a férfiról, aki gyermekek ezreinek segített, hogy elindulhassanak az életbe – (Életmesék XXXI.)

2013. szeptember 11…
contribution3Sok embernek New York és az ikertornyok jutnak eszébe erről a napról, ám mi emlékezzünk meg arról az emberről, akinek ezernyi gyermek és felnőtt köszönheti, hogy megtanult kacagva futkározni!

1893. szeptember 11. – 1967 szeptember 11.
Pontosan 120 esztendeje született és 46 esztendeje hunyt el dr. Pető András.
Tudományos munkásságáról a szakemberek sokkal többet tudnak nálamnál.
A krónikás feladata ez esetben csak annyi, hogy ne merüljön feledésbe ez a sors.

Pető András zsidó kereskedő-családba született bele.
Édesapja, Pető Ármin Körmendről, édesanyja, Weiner Szidónia, Rábakisfaludról, (ma Máriaújfalu) származott el.
01A szülők már Szombathelyen éltek, amikor megszületett első gyermekük: Andor, aki első iskoláit még Szombathelyen végezte, majd elkerült a városból és 1911-ben már Budapesten érettségizett le.
Nevét Andrásra változtatta. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Korának egyik legjobb orvosa, aki oly' nyomtalanul tűnt el – (Életmesék XXX.)

„Agydaganatnak nevezzük azt a szövetszaporulatot, mely az agy szöveteiből indul ki. Gyakoribb azonban mikor a test más részeben kialakult daganatok képeznek áttétet az agyba.
Mivel az agy be van zárva a koponyába, amely nem tud tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli nyomást… 
A legtöbb agydaganat nem terjed szét a test más részeibe, mint a más szervekből kiinduló rosszindulatú daganatok.
Az első agyműtétet az angol Rickman Godlee 1884-ben, az első magyarországi agyműtétet pedig Lipscher Mór 1900-ben végezte el”
Mondja a wikipédia szócikke.

16 évet kellett várni, hogy valaki Magyarországon is meg merjen csinálni egy ilyen műtétet…
És szinte azt sem tudjuk ki volt ő… Egy kattintás ide a folytatáshoz….

„A Salk vakcina működik!” – Igen, dr. Salk megállította a "polio"-t, a gyermekbénulást. – (Életmesék XXVIII.)

0426_18innovaKülönleges emléknapra készülünk.

1955. április 12.

A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás), vagy más néven a Heine–Medin kór a 20. század egyik legrettegettebb betegsége. Ennek az oka nem a halálozási rátája, hiszen az 5-9 éves gyermekek közötti halálnemek közül „mindössze” 6%-ért volt felelős ez az alattomos betegség, ám sokkal inkább az, hogy elsősorban gyermekeket érint.

A betegség igazi csapás volt, hiszen a felbukkanása teljesen kiszámíthatatlan és semmilyen tisztasági óvintézkedés nem volt hatásos ellene.
A kór gyógyíthatatlan és tartós bénulást okozott. Páni félelemmel féltek tőle a szülők.

Bár a kórképet már 1838-ban azonosította Jacob von Heine, ám ő még nem tudta, hogy a betegség miképp terjed, fertőző jellegét később a svéd Oscar Medin állapította meg.
A gyermekbénulást e két orvos után Heine–Medin kór-nak is nevezik.

salk ujságEgészen addig, amíg meg nem jelent a címlapon: SALK’S VACCINE WORKS!”

Neki köszönhetően napjainkban mindössze négy ország esetében beszélnek helyi eredetű járványról, ezek Pakisztán, Afganisztán, Nigéria és India. Ez a szám napról-napra kevesebb.

1988-ban kb. 350.000 esetet regisztráltak a világon. 2010-ben kevesebb mint 1.500-at. Magyarországon 1963 óta kötelező az oltás.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A legújabbkori Sára élete – Az életet adó – (Életmesék XV.)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy község Kárpátalján, Tiszaújlak.
Furcsa egy hely volt az, a krónikák szerint a zsidók bonyolították le Tiszaújlak kereskedelmi forgalmának 95-96%-át.
Ezen a településen éltek a zsidó Steinberger-ék. A jómódú családnak 1875-ben megszületett hetedik gyermeke, egy kislány, akit Sárának neveztek el. Ez a kis Sára már 25 évesen történelmet írt Magyarországon. Ki is volt ő??
Ma – 2012. november 24-én – van halálának 46. évfordulója. Emlékezzünk rá! Egy kattintás ide a folytatáshoz….