Beszélgetés (1928) – Zsidó élet a külső hetedik kerületben – (Memento-interjú VI.)

Név: V. T (1928) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest. Interjút készítette: Schlenker Ádám 

Az Ön családjában hogyan tartották meg a zsidó ünnepeket és a Szombatot?

Budapest-Bethlen1A háború előtt a szüleim vallásos zsidók voltak, én a Bethlen téri elemibe jártam otthon kóser háztartást vittünk, a Szombat meg volt tartva, az üzlet zárva volt és a telefont nem vettük fel. Bátyám meg én is zsidó iskolába tanultunk. A nagy ünnepek alkalmával templomba jártunk, a szüleim vettek templomi helyjegyet, és mi minden pénteket és szombatot templomban töltöttük.

Mi neológok voltunk, az anyai nagyszülők voltak ortodoxok. Ennek ellenére a szüleim baráti ismeretségi körében nem voltak ortodoxok, egy volt, anyámnak a testvére hozzáment egy celldömölki emberhez, aki inkább ortodox volt, mint neológ. És volt az anyai nagybátyám, aki szintén nagyon vallásos volt. De anyámnak az egyik húga meg fiú testvére viszont annyira vallástalan volt, hogy nem zárta be szombaton az üzletét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés Simonnal (1932) – Bethlen tér, zsidó iskola, neológia, cionizmus, disszidálás – (Memento-interjú V.)

Név: Simon (1932) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest. Interjút készítette: Schlenker Ádám ???????Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat? Arra határozottan emlékszem, hogy péntek esténként és szombaton délelőtt zsinagógába jártunk a szüleimmel, a Bethlen téri zsinagógába, és a nagy ünnepeket is a Bethlen téri zsinagógában ünnepeltük meg. Az apám nagyon vallásos ember volt, nem ortodox, csak neológ, - ahogy azt hívják -, és minden reggel tfilinnel, taliszban imádkozott, nálunk kóser koszt volt odahaza, és természetesen sábeszkor nem lehetett sem főzni, sem villanyt gyújtani, tehát betartottuk azokat a szabályokat, amelyeket a vallás előír. Szegény apámat elvitték munkaszolgálatba, 1940-től vagy ’41-től minden évben be kellett, hogy vonuljon, haza is jött, de ’44-ben, amikor elvitték, többet nem jött haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés Mariettával (1934) – Ferencvá[email protected]áva utca – (Memento-interjú IV.)

Név: Marietta (1934) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest. Interjút készítette: Schlenker Ádám A gyerekkori zsidó ünnepekkel kapcsolatban mi az, ami először az eszébe jut? Több minden jut az eszembe, mert én egyke voltam, de az unokatestvéreimmel sokan voltunk gyerekek, mi Pesten laktunk a Lónyai utcában és nagyon sok vidéki rokonunk volt, akikkel nagy ünnepekkor mindig együtt voltunk mindig nálunk zajlott le. Volt egy nagyon helyes nagybátyám, aki a gyerekekkel foglalkozott, játékosan vezette le az ünnepeket főleg a Hanukát, és volt az apám, aki a felnőttekkel ült egy asztalnál. A Pészach meg azért volt izgalmas és szép ünnepünk, mert a Páva utcai zsinagógába mentünk jóval a háború előtt nagyon, aranyos ki zsinagóga volt, hasonló, mint ami most áll az emlékmúzeumnál, és ott, az udvaron mi, gyerekek mindig azt néztük, hogy ki mit kapott húsvétra ruhát-e vagy cipőt. Mert ilyenkor az volt a szokás, nálunk a családban, hogy valami új ruhában villogtunk a zsinagógában és vittük az ajándékokat is.Pava_utcai_zsinagoga_1923 Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés D. Dezsővel (1918) – emlékképek a dunántúli zsidóságról – (Memento-interjú III.)

Interjú: D. Dezső, (1918) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed. Interjút Készítette: Schlenker Ádám Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat? Arra emlékszem vissza, hogy én egy vidéki városban éltem és ott két hitközség volt, egy ortodox és egy neológ, mi az ortodox hitközséghez tartoztunk, és szigorúan betartottunk mindenféle vallási gyakorlatot. Nekünk egyébként egy komoly, nagy üzletünk volt, és minden zsidó ünnepkor az üzlet zárva volt, és mentünk a templomba. Hatan voltunk testvérek, négy fiú volt és két lány, és természetes volt, hogy mindnyájan, Ras Hasónekor, Jam Kipperkor az időnket a templomban töltöttünk és Jam Kipperkor böjtöltünk.ortodox esküvő Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés Kárpáti Lászlónéval (1922) – Zsidó élet Püspökladányon – (Memento-interjú II.)

Interjúalany: Kárpáti Lászlóné (1922) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), Püspökladány. Interjút Készítette: Schlenker Ádám

Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?

chunak4Mint ahogy már említettem magának, hogy mi vidéken éltünk, az édesapám egy nagy-gazdaságban volt alkalmazott, és ő nem jöhetett-mehetett szabadon, mert kötve volt az ideje.

Közel laktunk Püspökladányhoz, ez egy nagy tanya volt ahol mi éltünk, ami a Katolikus Vallás Alapítványért tulajdona volt, és egy Grósz Béla nevű bérelte ezt a birtokot, és az édesapám itt volt alkalmazva, gépész volt, több cséplőgép, gőzeke tartozott hozzá. Szóval különböző gépek voltak és egy daráló malom, aminek tulajdonképpen ő volt a felelőse, nyáron több emberrel, télen kevesebbel dolgozott egy óriási gépműhelyben. Az ő címe úgynevezett főgépész volt, ma megfelelne egy üzemvezetőnek. A gazdasági gépeknek volt a felelőse, hogy állandóan üzemben legyenek, amikor cséplésre vagy szántásra volt szükség. Kifejlesztett egy villanytelepet a birtokon, úgyhogy amikor Bihar megyének a nagy részén nem volt villany nálunk a tanyán villany égett. Tehát az idejével nem rendelkezett szabadon, kötve volt az ideje állandóan. Itt, ezen a tanyán egyedül voltunk zsidók, a Grósz Béla, a bérlő az is zsidó volt, nyáron tartózkodtak itt, télen Budapesten laktak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés Deutsch Gáborral (1935) a holokauszt előtti zsidó életről – (Memento-interjú I.)

Interjúalany: Deutsch Gábor (1935) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed. Interjút készítette: Schlenker Ádám Milyen régi Hanuka ünnepekre tud visszaemlékezni akár a gyerekkorából vagy a későbbiekben? deutsch-gabor1-243x325A helyzet az, hogy olyan korban voltam gyerek és később ugye fiatalember, amelyet egyfelől a nyilas korszak, és általában a Vészkorszak, másfelől egy másikfajta elnyomó korszak jellemzett, amely a  vallást nem túlságosan tolerálta és így tulajdonképpen csak az otthonban és a templomban volt a Hanuka ünnepelve. Mivelhogy zsidó iskolába jártam, ott is rendeztek hanukai  ünnepséget kimondottan a gyerekek számára,  és emlékszem, hogy a díszteremben még színdarabokat is játszottak. Lényegében mindenki maga ünnepelte meg, még az se volt nagyon, hogy az ablakba tegyék a hanukiját,pedig kell, hogy a csoda hirdetve legyen.De még azt se nagyon tettük meg, hanem inkább bent  a lakásban, családi körben ünnepelte meg az ember a Hanukát.Ott már magában a családban nagyon meleg hangulat uralkodott, összejött a  a nagymamáktól kezdve az unokáig, vagy ha volt dédunoka mindenki,az egész család,gyerekek kaptak hanuka geldet, tehát Hanuka pénzt,de ajándékot nem,és mindenki  játszott. Mit játszottak? Trenderlivel, az egy természetes dolog,mivel az a lényeg,hogy sokszor játsszák, és kipörgessék ezt a mondatot,hogy „Nagy Csodák Történtek Ott”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....