Kol Nidre beszéd 2016@5777

FR., VÉ. és PT. barátomnak szeretettel :)o-yom-kippur-facebook

Jom Kipur napja van... Valamit bezárul és valami megnyílik. Körbe nézünk a világban, és feltesszük a kérdést: hányszor cserélődhet ki egy ember egy élet során? A sejtjeink, az érzelmeink, a szerelmeink, a gyűlöleteink. Perszer pontosan tudjuk, ez kicsit költői kérdés, hiszen majd' minden hatás, sok-sok esemény, vágyaink és törekvéseink, sőt minden véletlen cserél rajtunk valamit. Itt vagyunk Jom Kipur napján, elgondolkodunk. Egy napig nem foglalkozunk a testünkkel. Nincs étel, ital, illatos fürdő, internet, televízió, hiszen ezen az estén a sors nagy kérdéseire keresünk választ. Imádkozunk, elgondolkodunk. Mit tudunk még jobban tenni. Isten pontosan tudta: kell a megállás az ember életében. Sábát sábáton, a szombatok szombatja van… A pihenések pihenése, a gondolkodások gondolkodása. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rabbi, mi az igazság? – Nők és a gyászolók káddisa (Hagyomány XXVI. )

women_touch_the_torah_a_halakhic_viewA mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a "gender" kérdést. A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés... Miről is beszélünk? A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van. Mondhatja-e ő, - "a nő" - a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy "férfit" (egy idegent?) - pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát - napról-napra.

A válasz természetesen nem feket - fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd' minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A purimi maszkok, jelmezek megítélése a Halacha szemszögéből – Schlenker Ádám dvár Tórája a Bét Sálom reggeli kiddusán

A Bét Sálom zsinagógában szokás, hogy minden péntek este és szombat délben valaki "dvár Tórá"-t, azaz tóramagyarázatot tart. A Purimot megelőző héten Schlenker Ádám vállalta ezt a micvét. Az elmondott, rendkívül értékes előadásnak - blogunk kérésére és számára - elkészült az írott változata is, amit Ádám blogunk rendelkezésére bocsátott. Köszönjük! purim-costumePurim megítéléséhez már a talmudi időktől kezdve ambivalensen viszonyult a rabbinikus hagyomány és a halacha, mivel Purim azon ritka zsidó ünnepek egyike, amely egyszerre hordozza az öröm, sőt a féktelen vidámság megélését, ugyanakkor együtt jár a normaszegéssel is. Ez a kettősség már megjelenik abban a talmudi történetben is, amelyben Rabbah és Rabbi Zeira ünnepi iszogatás közben összevesznek, majd Rabbah hirtelen felindulásból megöli Rabbi Zeirát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

17 étel, amihez nem kell külön pészachi kósersági igazolás

bs-peszah-cover_v001Pészáh, sokak kedvenc zsidó ünnepe. A szabadságról szól, a nemzetté válás és a zsidó öntudat első lépése. Erről korábban többször is írtam már, Az identitásról itt, illetve a zsinagógánk pészáhi identitáskampányáról itt, Ám az élmény nem csak spirituális, hiszen az ünnepnek nagyon szigorú vallásjogi elvárásai vannak. Mint a belinkelt cikkben is látszik: szigorúan kósert kell enni. Ami még szigorúbb kóser, mint az egész évben, hiszen az ételekre "pészáhi kósersági pecsét" kell, ami igazolja, hogy abban biztos nincsen erjedő, azaz kovászos. Ilyenkor még a konyhánkat is átöltöztetjük.pészáhi konyha Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A legmagányosabb ember – a zsidó vallásjog szerint – Hagyomány XXV.

Nagymamám Gärtner Margit, Mirjám bát Cirl emlékére, akit a történelem 32 esztendősen gúzsba kötött.

agunot_pinA rabbinikus hagyomány szerint egy rabbinak a világon mindösszesen két fontos dolga volna: felszabadítani az "aguná"-kat és megmenteni a "mámzer"-eket. Mit is jelent ez? Aguna jelentése: lekötözött asszony. Aguná-nak nevezik azt az egyedül álló férjes asszonyt, aki nem tud új életet kezdeni, mert: - a férje megtagadja a válólevél (get) átadását (napjainkban ez a legtöbbször előforduló eset) - a férje úgy tűnt el, hogy a holtteste nem került elő. (Egy ilyen eltűnés lehet szándékos (valaki disszidál), vagy lehet egy egyszerű tragédia (pl. a tengerbe fullad, a harctéren meghal, vagy bent volt a World Trade Center-ben szeptember 11-én). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Magyarországi neológ hagyományok – döntvény a hamvasztás témakörben – 1965-ből – Hagyomány XXIV.

phoca_thumb_l_rabbiavatas1935A magyarországi modern vallásos zsidóság - közkeletűbb nevén a neológia - az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik "terméke" volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet - bizonyos fokú - asszimilációt kívánt meg. Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja. A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot. Az 1877--es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé. Csak néhány név a dicső múltból: Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A zsidóságukat elhagyó családok gyermekeinek vagy unkáinak visszatérése a zsidó hitre – (Hagyomány XXIII.)

anyakönyv2Mindennapi beszélgetésekben sokszor hangzik fel az az állítás, hogy "a zsidóságból nem lehet kitérni", illetve, hogy "aki zsidónak születik, az is marad, akár vallja a hitet, akár nem". Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, hiszen lehetséges, hogy a származása alapján valaki zsidó, ám ha hitében nem az, akkor a származás, a vérvonal, a rassz, stb, semmit sem jelent. Kérem, ne feledjük el: a zsidóság elsősorban egy vallás, egy hit, egy filozófiai rendszer, egy 4 évezredes láncolat, egy közösségi lét és közösségi tudat, a saját szabályaival, ahová be lehet térni (erről többször is írtam a blogomban), vagy ahonnan ki is lehet térni. És most erről szeretnék írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A mosogatógépnek is kell Sábeszt tartania? – (Hagyomány XXII.)

keep-calm-and-ask-the-rabbiA vallásjog (háláhá), a rabbinikus döntvények, a jogesetek elemzése mindig nehéz helyzet elé állítja azt a rabbit, akihez a kérdést intézik. Van, aki a szigorúbb út felé küldi a kérdezőt, a másik inkább keres számára egy másik utat, hogy hogyan is tehetné a kérdező számára "könnyebbé" a vallást. Vagy az is lehetséges, hogy egyszerűen másképpen látják ugyanazt a kérdéskört. Sok rabbi tart attól az - egyébként szerintem jogos - félelemtől, miszerint, ha valaki csak a tilalmakon keresztül definiálja a zsidóságát, az ünnepeit és a hétköznapjait. Azaz, mert zsidó vagyok, ezért nekem tilos ez, és tilos az. Ezt az élményt én is megtapasztaltam. Fájt. Éppen ezért, amikor a nekem feltett kérdésekre keresem a válaszokat - ahogyan már korábban is írtam - , akkor mindig az vezet, hogy a zsidóság, a sábát, stb. öröm legyen, természetesen a vallásjog szabályait tisztelve és figyelembe véve. Ezért "nehéz szakma" a válaszoló rabbié, hiszen a kérdező pontosan azért ment a rabbihoz, mert két út közül nem tudja melyiket is válassza... Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A zsidó gyász – purim ünnepe alatt – (Hagyomány XXI.)

Jews Mourning in a Synagogue 1906 by Sir William Rothenstein 1872-1945A zsidó hagyomány - hasonlóan az ünnepekhez - pontosan definiálja a gyásztörvényeket is. A temetés előtti időszakot (aninut), a hétnapos gyászt (sivá), a harmincnaposat (slosim) és az egyéveset. Általános elv, hogy egy tórai ünnep (szombat, ros hásáná, jom kipur, pészáh, sávuot, szukot) felfüggeszti a gyászt arra a napra, ám mi a teendő a posztbiblikus ünnepeken, azaz purimkor és hanukakor? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

“Mélységből a magasságba” – Gondolatok a legnagyobb zsidó gyászhónapban – “áv”-ban – (Hagyomány IV.)

9 av kotelMélységből a magasságba Áv hónapban szomorúbb a zsidó lélek, bár tudjuk, hogy mind az egyén, ám minden nép életében vannak mélypontok, de ez nem vigasztal bennünket. A zsidóság történelmének és sorsának (talán) legmélyebb pontja a Jeruzsálemi Szentély felégetése, majd a zsidó nép száműzetése a Szentföldről. Ez a pillanat volt, amikor a zsidó népet két évezredre hazátlanná tették. Egy kattintás ide a folytatáshoz....