Betérés – válás – terhesség – betérés – körülmetélés — Amikor egy jogesetben találkoznak korunk legaktuálisabb vallásjogi kérdései

Amikor egy kollégám tanácsot kért tőlem, és elmesélte az alábbi történetet, akkor nem tudtam, hogy éppen mosolyogjak vagy sírjak.

Mondhatnám azt is, hol volt, hol nem volt…
A történet bő egy évtizede kezdődött el, amikoris egy vallásos zsidó fiú beleszerelmesedett egy nem zsidó lányba.
A lány betért a zsidó vallásba és mindketten komolyan gondolták mind a kapcsolatot, mind a zsidóságot.
Éveken keresztül szombatot tartottak, kóser ételt fogyasztottak, a lány mikvébe járt, és mindent megtettek, amit egy vallásos zsidó pár megtesz. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész


Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

Miért hordanak a zsidók kipát (sábeszdeklit)? — “Miért?” sorozat 4.

A nem vallásos világ számára a kipa (közkeletű nevén: sábeszdekli, jiddisül: jármilke), vagy fejfedő állandó hordása az egyik legkevésbé érthető parancsolat.
Jó, jó, szép hagyomány…
No, de ez egy micva, azaz isteni utasítás lenne, vagy csak egy sivatagi nép megmaradt szokása?
Ennek a kétkedésnek a legkézzelfoghatóbb oka, hogy a Tórában egy szó sincs a kipáról, vagy bármi fejfedőről.
A Talmud a Sábát 156b oldalon elmesél egy történetet, ahol káldeus csillagjósok azt mondják a még gyermek Náhmán bár Jichákról édesanyjának, hogy fiából tolvaj lesz.
Az anyuka megijedt és attól a pillanattól nem engedte, hogy a kis Nachman egy pillanatra felfedje a fejét. Ezt mondta a fiának: „Fedd be a fejed, és akkor az ég félelme lesz rajtad, és imádkozz az isteni irgalmasságért!
A projekt működött mert a kisgyermekből nagy rabbi lett!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

Fontos kérdések a szombat esti széderrel kapcsolatban (Hagyomány XXVII)

Nagyon fontos kérdés érkezett a Budapesti Rabbisághoz.
“Tisztelt Rabbiság!
Mind a 2018 és 2019. polgári esztendőben, mind az előttünk álló 7 esztendőben további 4 alkalommal valamelyik széder este szombat estére fog esni.
Közösségünkben 70-120 fős közösségi szédereket szoktunk tartani, ahol fontos szerepet szánunk a gyermekeknek. Ha az ételek melegítésének elkezdésével megvárjuk a szombat kimenetelét, akkor lehetetlenség, hogy a széder gyermek- illetve család-“kompatibilis” hiszen ilyen mennyiségű leves felmelegítése legalább 1 órát vesz igénybe, így a “sulchán áruch”, a széder esti vacsora este 10 óra után kezdődne el, ami – valljuk be – szinte lehetetlenné teszi egy klasszikus közösségi széder megtartását.

Hogyan melegíthetjük meg az ételt, legfőképpen a levest, hogy mihamarább tudjuk a vacsorát szervírozni, és a családok, a gyermekekkel együtt tudják megülni a széder estét?
Mellékeljük a következő évek szombat estére eső szédereinek időpontjait:
2019: április 20 szombat este 20:30
2021: március 28. szombat este 19:54
2022: április 16. szombat este 20:23
2025: április 13 szombat este 20:18″
Mivel a kérdés közérdekű, ezért a válaszomat nyilvánosan teszem meg. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

Kol Nidre beszéd 2016@5777

FR., VÉ. és PT. barátomnak szeretettel 🙂o-yom-kippur-facebook

Jom Kipur napja van…
Valamit bezárul és valami megnyílik.
Körbe nézünk a világban, és feltesszük a kérdést: hányszor cserélődhet ki egy ember egy élet során? A sejtjeink, az érzelmeink, a szerelmeink, a gyűlöleteink.
Perszer pontosan tudjuk, ez kicsit költői kérdés, hiszen majd’ minden hatás, sok-sok esemény, vágyaink és törekvéseink, sőt minden véletlen cserél rajtunk valamit.
Itt vagyunk Jom Kipur napján, elgondolkodunk. Egy napig nem foglalkozunk a testünkkel. Nincs étel, ital, illatos fürdő, internet, televízió, hiszen ezen az estén a sors nagy kérdéseire keresünk választ. Imádkozunk, elgondolkodunk. Mit tudunk még jobban tenni.
Isten pontosan tudta: kell a megállás az ember életében. Sábát sábáton, a szombatok szombatja van… A pihenések pihenése, a gondolkodások gondolkodása. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

Rabbi, mi az igazság? – Nők és a gyászolók káddisa (Hagyomány XXVI. )

women_touch_the_torah_a_halakhic_viewA mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a “gender” kérdést.
A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés…
Miről is beszélünk?
A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van.
Mondhatja-e ő, – “a nő” – a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy “férfit” (egy idegent?) – pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát – napról-napra.

A válasz természetesen nem feket – fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd’ minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

A purimi maszkok, jelmezek megítélése a Halacha szemszögéből – Schlenker Ádám dvár Tórája a Bét Sálom reggeli kiddusán

A Bét Sálom zsinagógában szokás, hogy minden péntek este és szombat délben valaki “dvár Tórá”-t, azaz tóramagyarázatot tart. A Purimot megelőző héten Schlenker Ádám vállalta ezt a micvét.
Az elmondott, rendkívül értékes előadásnak – blogunk kérésére és számára – elkészült az írott változata is, amit Ádám blogunk rendelkezésére bocsátott. Köszönjük!
purim-costumePurim megítéléséhez már a talmudi időktől kezdve ambivalensen viszonyult a rabbinikus hagyomány és a halacha, mivel Purim azon ritka zsidó ünnepek egyike, amely egyszerre hordozza az öröm, sőt a féktelen vidámság megélését, ugyanakkor együtt jár a normaszegéssel is.
Ez a kettősség már megjelenik abban a talmudi történetben is, amelyben Rabbah és Rabbi Zeira ünnepi iszogatás közben összevesznek, majd Rabbah hirtelen felindulásból megöli Rabbi Zeirát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

17 étel, amihez nem kell külön pészachi kósersági igazolás

bs-peszah-cover_v001Pészáh, sokak kedvenc zsidó ünnepe.
A szabadságról szól, a nemzetté válás és a zsidó öntudat első lépése. Erről korábban többször is írtam már, Az identitásról itt, illetve a zsinagógánk pészáhi identitáskampányáról itt,
Ám az élmény nem csak spirituális, hiszen az ünnepnek nagyon szigorú vallásjogi elvárásai vannak. Mint a belinkelt cikkben is látszik: szigorúan kósert kell enni. Ami még szigorúbb kóser, mint az egész évben, hiszen az ételekre “pészáhi kósersági pecsét” kell, ami igazolja, hogy abban biztos nincsen erjedő, azaz kovászos. Ilyenkor még a konyhánkat is átöltöztetjük.pészáhi konyha Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

A legmagányosabb ember – a zsidó vallásjog szerint – Hagyomány XXV.

Nagymamám Gärtner Margit, Mirjám bát Cirl emlékére, akit a történelem 32 esztendősen gúzsba kötött.

agunot_pinA rabbinikus hagyomány szerint egy rabbinak a világon mindösszesen két fontos dolga volna: felszabadítani az “aguná”-kat és megmenteni a “mámzer”-eket.
Mit is jelent ez?
Aguna jelentése: lekötözött asszony.
Aguná-nak nevezik azt az egyedül álló férjes asszonyt, aki nem tud új életet kezdeni, mert:
– a férje megtagadja a válólevél (get) átadását (napjainkban ez a legtöbbször előforduló eset)
– a férje úgy tűnt el, hogy a holtteste nem került elő.
(Egy ilyen eltűnés lehet szándékos (valaki disszidál), vagy lehet egy egyszerű tragédia (pl. a tengerbe fullad, a harctéren meghal, vagy bent volt a World Trade Center-ben szeptember 11-én). Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás

Magyarországi neológ hagyományok – döntvény a hamvasztás témakörben – 1965-ből – Hagyomány XXIV.

phoca_thumb_l_rabbiavatas1935A magyarországi modern vallásos zsidóság – közkeletűbb nevén a neológia – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik “terméke” volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet – bizonyos fokú – asszimilációt kívánt meg.
Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja.
A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot.
Az 1877–es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé.
Csak néhány név a dicső múltból:
Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás