“I have a dream” – “Van egy álmom” – A teljes beszéd magyar fordítása és a teljes filmfelvétel

1963. augusztus 28-án mondta el Martin Luther King a világ egyik leghíresebb beszédét.

Boldog vagyok, hogy ma együtt lehetek veletek, olyan esemény ez, amely a szabadságvágy legnagyszerűbb megnyilatkozásaként fog bevonulni hazánk történelmébe. Száz évvel ezelőtt egy nagy amerikai - most az ő árnyékában állunk - aláírta a rabszolga-felszabadító törvényt. Ez a nagy horderejű határozat a reménység messzire ellátszó jelzőfényét villantotta fel olyan néger rabszolgák milliói számára, akiket már elsorvasztott a reménytelenség. Úgy érkezett, mint boldog virradat, mely véget vet a fogság hosszú éjszakájának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„A Salk vakcina működik!” – Igen, dr. Salk megállította a “polio”-t, a gyermekbénulást. – (Életmesék XXVIII.)

0426_18innovaKülönleges emléknapra készülünk.

1955. április 12.

A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás), vagy más néven a Heine–Medin kór a 20. század egyik legrettegettebb betegsége. Ennek az oka nem a halálozási rátája, hiszen az 5-9 éves gyermekek közötti halálnemek közül "mindössze" 6%-ért volt felelős ez az alattomos betegség, ám sokkal inkább az, hogy elsősorban gyermekeket érint.

A betegség igazi csapás volt, hiszen a felbukkanása teljesen kiszámíthatatlan és semmilyen tisztasági óvintézkedés nem volt hatásos ellene. A kór gyógyíthatatlan és tartós bénulást okozott. Páni félelemmel féltek tőle a szülők.

Bár a kórképet már 1838-ban azonosította Jacob von Heine, ám ő még nem tudta, hogy a betegség miképp terjed, fertőző jellegét később a svéd Oscar Medin állapította meg. A gyermekbénulást e két orvos után Heine–Medin kór-nak is nevezik.

salk ujságEgészen addig, amíg meg nem jelent a címlapon: SALK'S VACCINE WORKS!"

Neki köszönhetően napjainkban mindössze négy ország esetében beszélnek helyi eredetű járványról, ezek Pakisztán, Afganisztán, Nigéria és India. Ez a szám napról-napra kevesebb.

1988-ban kb. 350.000 esetet regisztráltak a világon. 2010-ben kevesebb mint 1.500-at. Magyarországon 1963 óta kötelező az oltás.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A világ talán leghíresebb “magyarja” – (Életmesék X.)

1874. március 24-én született és 1926. október 31-én hunyt el a világ talán legismertebb magyarja. És ez nem túlzás... Tegyenek egy próbát! Kérdezzék meg külföldi ismerőseiket, kiket ismernek, Puskás Öcsi-t, vagy Gábor Zsazsá-t netán Johnny Weismüller-t vagy a mi "hősünket"? Szerintem az eredmény minimum döntetlen lesz... (Bár G. B. Shaw szerint Jézus és Sherlock Holmes után ő lett a világ harmadik legismertebb embere.) De térjünk vissza erre az érdekes, szomorú, zsidó-magyar sorsra, ami az övé  volt. Ő önmaga már fiatalkorától kezdve megtagadta szülővárosát, ám ennek nem az volt az oka, hogy nem szerette volna ezt az országot, hanem, hogy "amerikaiként" már akkor is könnyebb volt érvényesülni. Főszereplőnk, a jiddis anyanyelvű Weisz Májer Sámuel rabbi és jogtanácsos és Steiner Cecilia negyedik gyermekeként született meg 1874-ben, a pesti hetedik kerület közepén, a mai Wesselényi és Csengery utca sarkán. Furcsa nevet kapott: Erik. Weisz Erik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....