Ezen írás egyike az Index internetes portálon megjelent 5 cikknek, amelyek elemzik Pokorni Zoltán azon szavait és döntését, amivel megpróbál a maga módján reflektálni nagypapája gyilkos tettére.
Egy igazi történet: Pokorni Zoltán nemzete
2
Betérés – válás – terhesség – betérés – körülmetélés — Amikor egy jogesetben találkoznak korunk legaktuálisabb vallásjogi kérdései
Amikor egy kollégám tanácsot kért tőlem, és elmesélte az alábbi történetet, akkor nem tudtam, hogy éppen mosolyogjak vagy sírjak.
Mondhatnám azt is, hol volt, hol nem volt…
A történet bő egy évtizede kezdődött el, amikoris egy vallásos zsidó fiú beleszerelmesedett egy nem zsidó lányba.
A lány betért a zsidó vallásba és mindketten komolyan gondolták mind a kapcsolatot, mind a zsidóságot.
Éveken keresztül szombatot tartottak, kóser ételt fogyasztottak, a lány mikvébe járt, és mindent megtettek, amit egy vallásos zsidó pár megtesz. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
>A MÁSODIK MEGKÍSÉRTÉS< Várkonyi János írása -- "MEMENTO" sorozat, hogy el ne vesszen...
Ezt a rövid visszaemékezést Várkonyi (Weisz) János (1935-2019) írta le.
Mindenkinek.
A történet első felét itt olvashatjuk.
1953. június első napjaiban azt hiszem én voltam a főváros egyik legboldogabb embere. Hiszen az érettségim igen jól sikerült, talán többet produkáltam, vagy a produkciót többre értékelték, mint amennyi bennem volt.
Sajnos senki nem volt a környezetemben aki segített volna a helyzet reális megítélésében.
Szörnyű tettek, szörnyű bűntettek? – a pedofilia @ új szó 4.
A cikk eredetije, a szlovákiai Új Szó című, magyar nyelvű napilap Vasárnap számában (2020/2), a “vasárnaplélek” mellékletében található rovatom negyedik írása.
Azt tudom magamról, hogy aránylag könnyen kifejezem magam. Általában nem okoz gondot, hogy az engem is foglalkoztató kérdésről kifejtsem a véleményemet, ahogy – remélem – az is igaz rólam, hogy mindig igyekszem azt a lehető legalaposabban leírni. Ám most mégis komoly gondban vagyok, mert mindenféle vélemény keveredik bennem, és nem tudom eldönteni, hogy éppen melyik az, amelyik felülkerekedik. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
>AZ ELSŐ MEGKÍSÉRTÉS< Várkonyi János írása -- "MEMENTO" sorozat, hogy el ne vesszen...
Ezt a rövid visszaemékezést Várkonyi (Weisz) János (1935-2019) írta le.
Mindenkinek.
AZ ELSŐ MEGKÍSÉRTÉS
(azaz, hogyan lehet útlevél nélkül hazajönni 1948 decemberében Magyarhonba.)
Néhány szó az előzményekről.
Köztudott, hogy 1945. január 18-án a Szovjetunió Vörös Hadserege felszabadította a budapesti gettót. (Persze az ehhez kapcsolódó részleteket ma itthon sokan másképpen magyarázzák.)
Ekkor már szinte biztos voltam abban, hogy édesapám a háború, helyesebben a fasizmus áldozata lett. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Több, mint 20 hanukai recept – bő olajban :)
Hanukai receptek innen…
és innen:
The Book of Jewish Food: An Odyssey from Samarkand to New York (Knopf).
(Fordító: a szuperwoman Ujvári Anna – nagy hip-hip-hurrá neki!)
1.
Krumpli latkesz:
Az egyik leghíresebb zsidó étel és hanukai specialitás. Kínálják előételként, köretként, vagy éppen tea mellé, egy pici cukorral megszórva. Mesésen jó tud lenni ha jól készítjük el, lehetőleg közvetlenül tálalás előtt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Nagypapámról – egy családi legenda összeomlik és egy másik épül fel
Egyik legősibb zsidó hagyomány a nevek körforgása. Az elhunyt családtagok nevét adják az újszülötteknek, hogy a „egy név se vesszen el”.
Az én „Zoltán” nevemet anyai nagypapámtól, Biener Zoltántól „örököltem” meg.
Kát lánya volt neki: egy az első házasságából, akit sose láttam, és az én édesanyám, Vera.
Biener Zoltán és Biener Vera közös sorsa szomorú volt.
Aszimmetrikus.
Nagypapám tudta, hogy az ő felesége, Biener Margit, állapotos, ám a gyermekét sohasem foghatta kézbe. Nagypapámat – sáncásás közben – valahol Budapest mellett meggyilkolták a nácik.
Édesanyámnak pedig csak néhány fénykép maradt meg az édesapjáról, és a legenda a haláláról.
Erről az élményről hosszan írtam az egyik legelső blogbejegyzésemben…
Ott ezt írtam:
„Majd a nagypapám jelentkezett azon “önkéntesek közé”, akik 1944 dermesztő telén – az esetleges élet reményében – elindultak a gettóból, hogy árkot ássanak a szovjet T-34-esek és T-43-asok feltartoztatására.
Sohasem tért vissza.
Nem tudjuk mi lett vele.
Senki sem tudja.
Nagymamám 5 hónapos terhes.
A gettóban.
Ennyi…” Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A nemváltás háláhái: egy modern vallásos (neológ/konzervatív) hozzáállás
Az elmúlt napokban komoly és értékes vitákat generált(am) a Facebookon a nemváltó (trangender) Abby Stein haszid/rabbi/nő személyével és életével kapcsolatban.
Természetesen rengeteg tudományos és laikus kérdés és rengeteg tudományos és laikus válasz olvasható a témában.
Ám nagyhatású rabbik is állást foglaltak a kérdésben, ami azt jelenti, hogy ezt a „problémát” nem is próbálják marginálni, mondván, hogy ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik. A transzszexualitás egy létező állapot, érzelemvilág és életmód. Foglalkozni kell vele!
Nézzük meg a legalapvetőbb kérdéseket!
– Ki számít nemváltó személynek?
– Mi alapján dől el és hová tartozik vallásjogilag, a nők vagy a férfiak közé?
– Mi a különbség a mainstream ortodox és a konzervatív halahikus kérdésfeltételek és döntések között ebben a tekintetben?
Vallások tanítói a kurd helyzetről – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVIII.
Miként vélekednek a háborúról a különböző egyházak?
A török-szír-kurd helyzet kapcsán a következő gondolatok jutottak az általunk megkérdezett vallási tanítók eszébe.
A Szíriában hosszú évek óta zajló háború ismét egy új fázisba lépett azzal, hogy a török hadsereget Szíria területén vetették be, így célkeresztbe kerültek az eddig az ISIS ellen harcoló, Szíria északi részén élő kurdok. Az okokat és a célokat mindenki máshogyan értelmezi, ezeket nem tisztünk most megítélni. Mivel azonban egy olyan kilátástalan helyzetről van szó, amelybe sokan a vallásokat is belekeverik – olykor hamisan, a saját érdekeik alapján torzítva a dolgokat –, mi azt szerettük volna megtudni, miként vélekednek a különböző vallások tanítói a témáról.
A kérdésünk így hangzott:
Vallásának mely tanítása jut eszébe a Törökország, Szíria és a kurdok között fennálló konfliktussal kapcsolatban? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Konrád György temetésén elmondott beszédem – 2019. szeptember 20.
1789-ben, Párizsban 17 pontban foglalták össze azt a nyilatkozatot, ami az emberi szabadságról, az igazságos társadalomról és a népfenségről szól.
Ha itt és most minden egyes szót újból elmondanánk, és Ti minden szót visszhangoznátok, akkor Konrád György szellemisége, reményei és álmai mindannyiunk szívébe életre kelnek.
Ő pontosan tudta, – jobban mindannyiunknál -, hogy az emberiség történelme: álmoknak sorozata.
Ő a világ minden álmát össze akarta gyűjteni, hogy odaadja a családjának és a világnak.
Ez volt az ő lelke, azaz a testébe életet lehelő része. Egy kattintás ide a folytatáshoz….