Tiltottak a tetoválások a különböző vallások szerint? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVII.

Seeingstars.jpgMit mondanak a különböző vallások a tetoválásokról? Tilos, vagy van olyan formája, ami megengedett? Milyen gondolatok mentén alkottak szabályokat a tetoválásokra vonatkozólag? Esetleg nincs is semmiféle szabály a testfestésre vonatkozólag? A tetoválás története még a régi, animista vallások emberéig nyúlik vissza – vagy még régebbre –, és napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvend. Természetesen óriási különbség van az akkori és a mai tetoválások, és azok megszületésének okai között. Nemrégiben megjelent egy hír, miszerint egy lányt a tetoválásai miatt nem vettek fel egy munkahelyre. Utánajártunk hát a kérdésnek, vajon a különböző vallások tilalmasnak tartják a tetoválásokat? A konkrét kérdésünk így hangzott: Miként viszonyul az ön vallása a különböző tetoválásokhoz? Tiltja, elfogadja, alkalmazza? Létezik bármilyen előírás a tetoválásokra vonatkozólag? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Létezik jogos emberölés? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVI.

barb-moles-1024x577A gyilkosság, az ölés bűnnek számít. Létezik azonban olyan eset, amikor megengedett az emberölés? Egy nemrégiben megjelent hír szerint egy dédnagymama megölte a házukban garázdálkodó,a hölgy férjét súlyosan megsebesítő betörőt. Arról nem szólt a fáma, hogy az idős asszony ezért a tettéért számíthat-e bármilyen büntetésre, felelősségre vonják-e, mi azonban kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit mondanak egy ilyen helyzetre a különböző vallások tanítói. A konkrét kérdésünk így hangzott: Létezik bármilyen szabály az ön vallásában, amely megengedné az emberölést? Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kérdések, amiket át kell gondolni, mielőtt betérsz a zsidó vallásba…

conversion-israelA blogom többször foglalkozott a zsidó vallásba való betérés kérdésével. A betérés "divatos" téma manapság. Sokan írták le tapasztalataikat kérdéseiket és válaszaikat. Sőt, külön sorozat olvasható "betéréstörténetekkel". Most picit visszatérek a vallásjoghoz és ebben a cikkben csakis gyakorlati kérdésekkel szeretnék foglalkozni, vagyis leginkább egyel, a lelki intencióval, héberül "káváná"-val.

A betérés (héberül: gijur) maga egy rendkívül fontos jogi cselekmény, hiszen ezen vallási szertartás után az "igaz betért" (gér cedek) csatlakozik Izrael népéhez és Izrael vallásához. Ez egyrészt egy teljesen személyes ügy, ám mégis, egész világra kiható ereje van, hiszen a judaizmus végső célja, hogy az egész világ felismerje az Örökkévaló jelenlétét és hatalmát. "A világ minden népe, amikor majd át fognak térni a zsidó hitre és magukra veszik a Tóra minden törvényét (micvákat), ... akkor minden tekintetben olyanná válnak, mint Izrael gyermekei, ... és rögtön beléphetnek az Örökkévaló közösségébe" (RÁMBÁM: Iszuré biá 12/17)

A rabbik három alapelvet rögzítették le, hogy a betérés, valóban betérés legyen: 1) A micvák magára vétele. (héberül: kábálát micvot) 2) A betérés tevőleges része .(héberül: máászé hágijur) Azaz a körülmetélés (héberül: brit mila) és a rituális fürdő (héberül: mikvá). 3) A betérés 3 tagú (kóser) vallási bíróság (héberül: bét din) előtt történjen. Ezek a rabbi vizsgálják meg a betérni szándékozó ember lelki hátterét, motivációját, tudását, elhivatottságát, stb. Ha ezen három közül bármi is hiányzik, a betérés - nem betérés. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A világ talán legfájdalmasabb imája, amit tényleg könnyekkel írtak…

A lentebb látható kézzel írt papír, egy különleges ima, ami 1944 tavaszán készült a Bergen-belseni lágerben és napjainkban a "gettóban harcolók emlékmúzeum"-ában látható

[caption id="attachment_6702" align="alignleft" width="165"]davidsabn_medium Davids rabbi[/caption] [caption id="attachment_6704" align="alignright" width="300"]2746-300-228-scale,cropvthc Dasberg rabbi[/caption]

Az ima szerzője valószínűleg Aharon Bernard Davids, mártírhalált halt rotterdami rabbi (1895-1945) volt, ám az is lehet, hogy ő "csak" lediktálta és Simon Dasberg, szintén mártírhalált halt gronigeni rabbi (1902-1945) jegyezte le.

A hollandiai közösség volt az egyik legelső eldeportált zsidó hitközség. Végállomásuk Bergen-Belsen volt, így az 1944-es pészáh már ott találta a holland zsidó közösség nagy részét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Neológia egyik öndefiníciója – egy vallásjogi kérdés alapján. Avagy merre tovább kitniot?

A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző "kérdezz-felelek"-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az - "értelmetlen hitvitához", illetve - "vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet".

Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:

Kérdés: Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Isteni, vagy sötét erők vezérlik a digitális korszakot? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXV.

92Miként kell használnunk a legújabb technikai vívmányokat, az új és újabb kommunikációs csatornákat? Károsak ezek a dolgok az emberre, vagy el kell fogadnunk őket és a mindennapjaink részévé kell tennünk mindezeket? Hol van a határ a különböző kütyük használhatóságában? Milyen hatással vannak ezek az emberekre? Mire jók és mire nem jók? Vallások tanítóit kérdeztük. Elképesztő módon felgyorsult mostanra az információáramlás és ember legyen a talpán, akit néha nem sodor el, nem téveszt meg, nem terel tévútra ez a hihetetlenül nagy mennyiségű információ és sokféle eszköz – elég csak az okostelefonokra és tartalmukra gondolnunk. Nem is olyan régen még a gépek testesítették meg a gonoszt. Nemrég pedig már Ferenc pápáról is az a hír szaladt körbe a világban, hogy ő is feliratkozott az Instagramra és már posztolt is egy képet. Kíváncsiak voltunk hát, hogy miként állnak a különböző vallások a technikai fejlődéshez, az új, digitális korszakhoz. A konkrét kérdésünk így hangzott: Hogyan vélekedik az Ön vallása az új, digitális korszakról? Tudja-e, akarja-e, kell-e használnia a legújabb technikai eszközöket, kommunikációs csatornákat? A válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A purimi maszkok, jelmezek megítélése a Halacha szemszögéből – Schlenker Ádám dvár Tórája a Bét Sálom reggeli kiddusán

A Bét Sálom zsinagógában szokás, hogy minden péntek este és szombat délben valaki "dvár Tórá"-t, azaz tóramagyarázatot tart. A Purimot megelőző héten Schlenker Ádám vállalta ezt a micvét. Az elmondott, rendkívül értékes előadásnak - blogunk kérésére és számára - elkészült az írott változata is, amit Ádám blogunk rendelkezésére bocsátott. Köszönjük! purim-costumePurim megítéléséhez már a talmudi időktől kezdve ambivalensen viszonyult a rabbinikus hagyomány és a halacha, mivel Purim azon ritka zsidó ünnepek egyike, amely egyszerre hordozza az öröm, sőt a féktelen vidámság megélését, ugyanakkor együtt jár a normaszegéssel is. Ez a kettősség már megjelenik abban a talmudi történetben is, amelyben Rabbah és Rabbi Zeira ünnepi iszogatás közben összevesznek, majd Rabbah hirtelen felindulásból megöli Rabbi Zeirát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

17 étel, amihez nem kell külön pészachi kósersági igazolás

bs-peszah-cover_v001Pészáh, sokak kedvenc zsidó ünnepe. A szabadságról szól, a nemzetté válás és a zsidó öntudat első lépése. Erről korábban többször is írtam már, Az identitásról itt, illetve a zsinagógánk pészáhi identitáskampányáról itt, Ám az élmény nem csak spirituális, hiszen az ünnepnek nagyon szigorú vallásjogi elvárásai vannak. Mint a belinkelt cikkben is látszik: szigorúan kósert kell enni. Ami még szigorúbb kóser, mint az egész évben, hiszen az ételekre "pészáhi kósersági pecsét" kell, ami igazolja, hogy abban biztos nincsen erjedő, azaz kovászos. Ilyenkor még a konyhánkat is átöltöztetjük.pészáhi konyha Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Verő Tamás – Radnóti Zoltán: Hogy kezdjünk el kóserül étkezni? 4-5-6. fejezet (Kóser-élet VIII)

kosher_is_binary_tshirt-p235079062687991072envm8_400Ezen munka nyomtatott eredetijét barátom és kollégám, dr. Verő Tamás rabbi állította össze. A cél az volt, hogy mindenkihez eljuttassa azokat az információkat, amelyek “minimálisan” szükségesek, hogy meg lehessen felelni a kóser étkezés tórai és rabbinikus előírásainak.

Már a cikk elején ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint törekedni kell a vallási felügyelet alatt készített ételek és/vagy hozzávalók fogyasztására! Ám amennyiben ez nehezen megoldható, reményeink szerint ezzel, a vallási szabályokat szem előtt tartó cikksorozattal tudunk segítségül minden embernek, akik megpróbálják megtartani a kóser étkezés legalább 3 évezredes szabályait.

Ezen cikkek – a bloggal párhuzamosan – megjelentek a Magyarországi Kóser Felügyelet Facebook oldalán is.

A zsidó élet egyik alapja, hogy az ember milyen élelmiszert juttat be a szervezetébe, a vérkeringésébe, és így a szívébe illetve az agyába. A Tóra beszél rituálisan tiszta (táhor) és tisztátalan (táme) állatokról. A későbbi korokban a rabbik egységesítették a kóser vágás illetve a kóser étkezés szabályait.

A kóserság egyik legfontosabb, szimbolikus üzenete, hogy ne feledd, az életed legrejtettebb zugaiban, így a konyhájában vagy az éléstárban is zsidónak kell maradni! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A zsidó temetés története, törvényei és szokásai

Jewish-Quarter-32510 cemetery temetőA zsidó vallásjogban pontos szabályai vannak az ünnepeknek és a hétköznapoknak, az örömnek és így a gyásznak is. Sőt... Mint gyakorló rabbi (lelkész), két évtizedes szolgálatom alatt megtapasztaltam, hogy amikor az ember leginkább egyedül érzi magát, akkor segíthet legtöbbet a hagyomány többezeréves ereje, a törvényei és a szokásai. Bölcs emberek (és rabbik) ezrei finomították a háláhát, a vallásjogot. A zsidó temetést emberivé és különlegessé teszi egyszerű, szerény, ám éppen ezért ünnepélyes mivolta illetve az a tisztelet és alázat, ahogyan a haldoklóval, az elhunyttal, majd a gyászolóval foglalkozik az ősi hagyományok szerint eljáró közösség.  Egy kattintás ide a folytatáshoz....