Vendégoldal – Tóramagyarázat, Toldot hetiszakasz @ Varga István

A zsinagógánkban már évek óta szokás, hogy pénteken és szombaton "civilek" mondanak Tóramagyarázatot, dvár Tórát. Mint rabbi nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki érezze: a Tóraértelmezés nem egy rabbinikus privilégium. Sőt, éppen ellenkezőleg, a Tóra mindenkié, aki alázattal és szeretettel fordul felé. Meg kell értenünk, a magyar zsidóságot nem a tudós rabbik fogják fenntartani, hanem a öntudatos és felkészült zsidók, akik számára a saját zsidó örökségük nem csak egy állapot, hanem egy mindennapos nemes kihívás és belső igény annak mind mélyebb megismerésére. Most szeretném megosztani a kedves olvasókkal Varga István Tóramagyarázatát. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő írta! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

“DE” – Karácsony és hanuka előtt előtt — a Magyar Narancs zsidó blogja. I.

"Jó ez nekünk?" - ősi zsidó kérdés. A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket, - Toronyi Zsuzsit, a Zsidó Múzeum igazgatóját, - Darvas István rabbit és engem, hogy hétről hétre írjuk ki magunkból, valóban "jó ez nekünk". Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra... Csak mi. És ami bennünk él. Így indult el ez a blog. Az első cikkemben egy régi, bennem élő kérdést veszek elő, miért is jó nekünk a Hanuka? (Az eredeti cikk itt található) Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kol Nidre beszéd [email protected]

FR., VÉ. és PT. barátomnak szeretettel :)o-yom-kippur-facebook

Jom Kipur napja van... Valamit bezárul és valami megnyílik. Körbe nézünk a világban, és feltesszük a kérdést: hányszor cserélődhet ki egy ember egy élet során? A sejtjeink, az érzelmeink, a szerelmeink, a gyűlöleteink. Perszer pontosan tudjuk, ez kicsit költői kérdés, hiszen majd' minden hatás, sok-sok esemény, vágyaink és törekvéseink, sőt minden véletlen cserél rajtunk valamit. Itt vagyunk Jom Kipur napján, elgondolkodunk. Egy napig nem foglalkozunk a testünkkel. Nincs étel, ital, illatos fürdő, internet, televízió, hiszen ezen az estén a sors nagy kérdéseire keresünk választ. Imádkozunk, elgondolkodunk. Mit tudunk még jobban tenni. Isten pontosan tudta: kell a megállás az ember életében. Sábát sábáton, a szombatok szombatja van… A pihenések pihenése, a gondolkodások gondolkodása. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Gondolatok az 5777. zsinagógai esztendő apropóján

keep-calm-and-love-judaism-1Mottó: „Éc hájim hi” - Az élet fája azoknak, akik ragaszkodnak hozzá. (reggeli ima)

Kedves Barátaink, A zsidó filozófia egyik alapelve, hogy a zsidó hagyomány, az isteni ihlet (Írott Tan) és az emberi tapasztalat (Szóbeli Tan) csodálatosan értékes elegye. Ez a miénk. Szeretjük, büszkék vagyunk rá. Évezredek óta őrizzük, aktualizáljuk és adjuk tovább gyermekeinknek, tanítványainknak. Régebben ez evidencia volt, ám ma már sokszor kérdésekkel teli választás és nehéz döntés. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rabbi, mi az igazság? – Nők és a gyászolók káddisa (Hagyomány XXVI. )

women_touch_the_torah_a_halakhic_viewA mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a "gender" kérdést. A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés... Miről is beszélünk? A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van. Mondhatja-e ő, - "a nő" - a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy "férfit" (egy idegent?) - pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát - napról-napra.

A válasz természetesen nem feket - fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd' minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Igen, légy zsidó, még ott is, ahol ez elég nehéz! Itt… (válasz az Újkelet vitájára)

Old City Jerusalem IsraelKomoly vita alakult ki a zsidó médiában. Frölich Róbert főrabbi cikkében leírt egy mondat volt a casus belli. "... magyar fiatalok ... nem szívesen mennek el az izraeli hadseregbe golyófogónak, vagy hogy fölrobbanjon alattuk a busz..." Hirschberg Kati eléggé ingerülten válaszolt rá. Leharblog szintén nem finomkodott a jelzőkkel és a indulatokkal. És Schwezoff Dávid is még aznap reagált Majd Róna Aser is hozzászólt. Végül Hirschberg Kati összefoglalta a hozzászólásokat. Most én is szeretnék írni néhány sort... Kedves Izraelben Élő Barátaim, Mindenekelőtt, a tények szintjén maradva azt állítom: van izraeli zsidó és van diaszpóra zsidó, és ez a két embertömeg egymással NEM él szimbiózisban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A világ talán legfájdalmasabb imája, amit tényleg könnyekkel írtak…

A lentebb látható kézzel írt papír, egy különleges ima, ami 1944 tavaszán készült a Bergen-belseni lágerben és napjainkban a "gettóban harcolók emlékmúzeum"-ában látható

[caption id="attachment_6702" align="alignleft" width="165"]davidsabn_medium Davids rabbi[/caption] [caption id="attachment_6704" align="alignright" width="300"]2746-300-228-scale,cropvthc Dasberg rabbi[/caption]

Az ima szerzője valószínűleg Aharon Bernard Davids, mártírhalált halt rotterdami rabbi (1895-1945) volt, ám az is lehet, hogy ő "csak" lediktálta és Simon Dasberg, szintén mártírhalált halt gronigeni rabbi (1902-1945) jegyezte le.

A hollandiai közösség volt az egyik legelső eldeportált zsidó hitközség. Végállomásuk Bergen-Belsen volt, így az 1944-es pészáh már ott találta a holland zsidó közösség nagy részét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Neológia egyik öndefiníciója – egy vallásjogi kérdés alapján. Avagy merre tovább kitniot?

A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző "kérdezz-felelek"-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az - "értelmetlen hitvitához", illetve - "vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet".

Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:

Kérdés: Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Isteni, vagy sötét erők vezérlik a digitális korszakot? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXV.

92Miként kell használnunk a legújabb technikai vívmányokat, az új és újabb kommunikációs csatornákat? Károsak ezek a dolgok az emberre, vagy el kell fogadnunk őket és a mindennapjaink részévé kell tennünk mindezeket? Hol van a határ a különböző kütyük használhatóságában? Milyen hatással vannak ezek az emberekre? Mire jók és mire nem jók? Vallások tanítóit kérdeztük. Elképesztő módon felgyorsult mostanra az információáramlás és ember legyen a talpán, akit néha nem sodor el, nem téveszt meg, nem terel tévútra ez a hihetetlenül nagy mennyiségű információ és sokféle eszköz – elég csak az okostelefonokra és tartalmukra gondolnunk. Nem is olyan régen még a gépek testesítették meg a gonoszt. Nemrég pedig már Ferenc pápáról is az a hír szaladt körbe a világban, hogy ő is feliratkozott az Instagramra és már posztolt is egy képet. Kíváncsiak voltunk hát, hogy miként állnak a különböző vallások a technikai fejlődéshez, az új, digitális korszakhoz. A konkrét kérdésünk így hangzott: Hogyan vélekedik az Ön vallása az új, digitális korszakról? Tudja-e, akarja-e, kell-e használnia a legújabb technikai eszközöket, kommunikációs csatornákat? A válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz....