hitközség kategória bejegyzései

17 étel, amihez nem kell külön pészachi kósersági igazolás

Közzétéve Szerző:
Válasz

bs-peszah-cover_v001Pészáh, sokak kedvenc zsidó ünnepe.
A szabadságról szól, a nemzetté válás és a zsidó öntudat első lépése. Erről korábban többször is írtam már, Az identitásról itt, illetve a zsinagógánk pészáhi identitáskampányáról itt,
Ám az élmény nem csak spirituális, hiszen az ünnepnek nagyon szigorú vallásjogi elvárásai vannak. Mint a belinkelt cikkben is látszik: szigorúan kósert kell enni. Ami még szigorúbb kóser, mint az egész évben, hiszen az ételekre „pészáhi kósersági pecsét” kell, ami igazolja, hogy abban biztos nincsen erjedő, azaz kovászos. Ilyenkor még a konyhánkat is átöltöztetjük.pészáhi konyha Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Budapest legrövidebb forradalma, ami 3 nap alatt győzött és egy rendkívüli protest-történelemórán elmondott beszédem. (Páva utcai zsinagóga, 2016. február 26)

Közzétéve Szerző:
Válasz

2016022457Egyik percről a másikra történt…
Tényleg a semmiből bukkant elő.
A 444.hu újságírója vett észre.
Mindösszesen alig 3 napig tartott.
– 2016. február 23., kedd 9:22:
Megjelent a cikk Magyari Péter tollából, miszerint másnap, szerdán „különleges” szobrot avatnak a Páva utcai holokauszt emlékmúzeum (sic!) szomszédságában.
A cikk címe magáért beszélt:
Zsidógyűlölő és svábfaló politikus előtt hajt fejet a Fidesz alelnöke
A MAZSIHISZ még aznap tiltakozott – lásd itt
– 2016. február 23-24. kedd este, szerda reggel:
Még kedd este a MAZSIHISZ vezetése elveti a többek által felvetett és támogatott performance-ellendemonstráció ötletét, mondván, hogy a szellem erejével kell ezt a csatát nyerni és nem sípokkal, kereplőkkel és tömeggel, mint a Hóman szobornál.
Ezen döntéssel párhuzamosan a MAZSIHISZ – péntek délutánra – rendhagyó történelemórát hirdet György Péter vezetésével. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kérdés: régen, hogyan volt világos a zsinagógákban péntek esténként? Az egyik válasz a miskolci zsinagógában látható, ám már csak nyomokban.

Közzétéve Szerző:
Válasz

32-1024x685
Olyan sokszor képzeltem el, ahogy az ókorban, a középkorban, vagy a 19-20 században, péntek esténként, hogyan lobbannak fel a gyertyák a zsinagógákban, hogy szeretve és ölelve világítsák be az imatermet, hiszen a szombat beköszönte a napnyugtával kezdődik.
Synagogue02Magam előtt láttam a több több tucatnyi kis fénycsillagot.
A gyertyák helyei sok helyen ma is láthatóak, mint a fentebbi barokk, itáliai zsinagógában, a Tóraszekrény előtti kandeláberekben, vagy az itt látható krakkói zsinagóga mennyezetről lelógó hosszú lámpásokban.
Ám a technika előrehaladtával változott a világítás is.
Szívem egyik csücske az 1856 és 1863 között épült miskolci zsinagóga, aminek tervezője Ludwig Förster volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXVIII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

dsc_00391Önéletrajz gyanánt…
Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus.
A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté.
Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Magyarországi neológ hagyományok – döntvény a hamvasztás témakörben – 1965-ből – Hagyomány XXIV.

Közzétéve Szerző:
Válasz

phoca_thumb_l_rabbiavatas1935A magyarországi modern vallásos zsidóság – közkeletűbb nevén a neológia – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik „terméke” volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet – bizonyos fokú – asszimilációt kívánt meg.
Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja.
A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot.
Az 1877–es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé.
Csak néhány név a dicső múltból:
Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidóságukat elhagyó családok gyermekeinek vagy unkáinak visszatérése a zsidó hitre – (Hagyomány XXIII.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

anyakönyv2Mindennapi beszélgetésekben sokszor hangzik fel az az állítás, hogy „a zsidóságból nem lehet kitérni”, illetve, hogy „aki zsidónak születik, az is marad, akár vallja a hitet, akár nem”.
Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, hiszen lehetséges, hogy a származása alapján valaki zsidó, ám ha hitében nem az, akkor a származás, a vérvonal, a rassz, stb, semmit sem jelent.
Kérem, ne feledjük el: a zsidóság elsősorban egy vallás, egy hit, egy filozófiai rendszer, egy 4 évezredes láncolat, egy közösségi lét és közösségi tudat, a saját szabályaival, ahová be lehet térni (erről többször is írtam a blogomban), vagy ahonnan ki is lehet térni.
És most erről szeretnék írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kellenek-e a népnek a zsidó alapítványok? – Elemzés a 2014-es 1%-os alapítványi kampányról

Közzétéve Szerző:
Válasz

palkó boglárkaÉn nagyon szeretem a számokat….
Ha szeptember, akkor 1%… Mindenki izgatottan figyeli, hogy a „nép hangja” mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le.
A tavalyi (2013-as adóév)
és a két évvel ezelőtti elemzés után,
itt az idei, a 2014-es adóév!
Nézzük meg, mit változott az elmúlt évben a zsidó adakozási kedv…
De mindenekelőtt egy kis emlékeztető a tavalyi adóévről: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A nép hangja – Isten hangja? A 2014/15-ös 1%-os kampány eredménye: fent és lent

Közzétéve Szerző:
1

Zoltai GusztávViharos év volt a 2014-es a zsidó berkekben.
Nyugtalan és a hírekben nem mindig pozitívan szereplő MAZSIHISZ kontra kiváró EMIH…
Melyik lesz szimpatikusabb a népnek…
Mindenki izgatottan figyeli, hogy a nép hangja mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le.
Ezt az elemzést minden esztendőben megcsináltam.
2012-ben és
2013-ban és
2014-ben
is. – lehet olvasni és emlékezni.
Kóser kampány, vagy zsidó celeb kampány? Melyik jött be? (erről anno egy elemzést is írtam…)
Hát akkor nézzük az idei számokat! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy szubjektív gondolatsor a Petrás vs. MAZSIHISZ ügyben

Közzétéve Szerző:
1


in medias res:
Csodáltam Sebestyén Mártát és a Muzsikás együttest, amikor 1988-ban Kőbányai János ihletésére az erdélyi zsidó népzenét közismertté tette, és két teljes albumot is szentelt az emlékezésnek és ennek az eltűnt kultúrának. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlékeztető összefoglalás a MAZSIHISZ elnökválasztás elé

Közzétéve Szerző:
1

zoltai bandi2015. május 10. – ismét MAZSIHISZ elnökválasztás…
Már kezdett hiányozni…
Mint korábban többször is leírtam, – meglátásom szerint a közelmúltban – honi neológ zsidóságban két fő irányzat csap össze:
1)
Heisler András köré csoportosuló alapvető szemléleti változást már addikt módon erőltető csoport.
2)
Zoltai Gusztáv köré csoportosuló, az eddig bevált utat konzerváló csoport.
És így lesz ez most is…
Ismét választás lesz…
És már a komolyabb magyar „celebek” beszálltak a kampányba.
Heisler mellett:
Konrád György, Réthelyi Miklós,
Angyal László, Bitó László, Fahidi Éva, Forgács Péter, Geiger Steven, Harsányi László, Hegedűs D. Géza, Heller Ágnes, Kornis Mihály, Komoróczy Géza, Kovács M. Mária, Lakner Judit, Mihály György, Pécsi Vera, Sándor Pál, Sugár Ágnes, Székhelyi József, Szűts Miklós, Ungvári Tamás, Vásárhelyi Mária, Vince Mátyás, Schweitzer Judit, Vojnich Erzsébet, Závada Pál (A közös közlemény itt)…
Heisler ellen:
Schwezoff Dávid, aki irodalmi tehetségének és blogjának 100%-át erre a célra áldozza fel, Sessler György, Bandi László, Feldmájer Péter…
Nos, lehet választani az ajánlók közül, kivel töltenénk el egy délutánt egy kávé és egy sütemény mellett…
De ez a cikk azért készült el, hogy egy picit megnézzük a kronológiát, vajon mi előzi meg a mostani választást? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →