Vadász Éva rajongóan szubjektív Misna tanulása – édesapja – Vadász Gábor emlékére – Atyák fejezetei 1:1

10339697_1044783788872262_730202295643635245_nElhangzott Vadász Gábor emlékére, a temetést követő harmincadik napon (Slosim), a Rabbiképző zsinagógájában, 2015. július 12-én Pirké Ávot 1:1 „Mózes átvette a Tórát Szinaj hegyén és átadta Józsuénak, Józsué a véneknek. A vének a prófétáknak, a próféták pedig a nagyzsinat tagjainak. Ezek három igét mondottak: - Legyetek higgadtak ítélethozásban. - Szerezzetek minél több tanítványt. - Emeljetek védőbástyát a Tóra köré.” (azaz mondjatok tilalmat oly megengedett dologra is, melynek elkövetése bűnre vezetne.) Ez a Pirké Ávot első misnájának első fejezete. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Igen, légy zsidó, még ott is, ahol ez elég nehéz! Itt… (válasz az Újkelet vitájára)

Old City Jerusalem IsraelKomoly vita alakult ki a zsidó médiában. Frölich Róbert főrabbi cikkében leírt egy mondat volt a casus belli. "... magyar fiatalok ... nem szívesen mennek el az izraeli hadseregbe golyófogónak, vagy hogy fölrobbanjon alattuk a busz..." Hirschberg Kati eléggé ingerülten válaszolt rá. Leharblog szintén nem finomkodott a jelzőkkel és a indulatokkal. És Schwezoff Dávid is még aznap reagált Majd Róna Aser is hozzászólt. Végül Hirschberg Kati összefoglalta a hozzászólásokat. Most én is szeretnék írni néhány sort... Kedves Izraelben Élő Barátaim, Mindenekelőtt, a tények szintjén maradva azt állítom: van izraeli zsidó és van diaszpóra zsidó, és ez a két embertömeg egymással NEM él szimbiózisban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Neológia egyik öndefiníciója – egy vallásjogi kérdés alapján. Avagy merre tovább kitniot?

A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző "kérdezz-felelek"-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az - "értelmetlen hitvitához", illetve - "vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet".

Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:

Kérdés: Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A purimi maszkok, jelmezek megítélése a Halacha szemszögéből – Schlenker Ádám dvár Tórája a Bét Sálom reggeli kiddusán

A Bét Sálom zsinagógában szokás, hogy minden péntek este és szombat délben valaki "dvár Tórá"-t, azaz tóramagyarázatot tart. A Purimot megelőző héten Schlenker Ádám vállalta ezt a micvét. Az elmondott, rendkívül értékes előadásnak - blogunk kérésére és számára - elkészült az írott változata is, amit Ádám blogunk rendelkezésére bocsátott. Köszönjük! purim-costumePurim megítéléséhez már a talmudi időktől kezdve ambivalensen viszonyult a rabbinikus hagyomány és a halacha, mivel Purim azon ritka zsidó ünnepek egyike, amely egyszerre hordozza az öröm, sőt a féktelen vidámság megélését, ugyanakkor együtt jár a normaszegéssel is. Ez a kettősség már megjelenik abban a talmudi történetben is, amelyben Rabbah és Rabbi Zeira ünnepi iszogatás közben összevesznek, majd Rabbah hirtelen felindulásból megöli Rabbi Zeirát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

17 étel, amihez nem kell külön pészachi kósersági igazolás

bs-peszah-cover_v001Pészáh, sokak kedvenc zsidó ünnepe. A szabadságról szól, a nemzetté válás és a zsidó öntudat első lépése. Erről korábban többször is írtam már, Az identitásról itt, illetve a zsinagógánk pészáhi identitáskampányáról itt, Ám az élmény nem csak spirituális, hiszen az ünnepnek nagyon szigorú vallásjogi elvárásai vannak. Mint a belinkelt cikkben is látszik: szigorúan kósert kell enni. Ami még szigorúbb kóser, mint az egész évben, hiszen az ételekre "pészáhi kósersági pecsét" kell, ami igazolja, hogy abban biztos nincsen erjedő, azaz kovászos. Ilyenkor még a konyhánkat is átöltöztetjük.pészáhi konyha Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Budapest legrövidebb forradalma, ami 3 nap alatt győzött és egy rendkívüli protest-történelemórán elmondott beszédem. (Páva utcai zsinagóga, 2016. február 26)

2016022457Egyik percről a másikra történt... Tényleg a semmiből bukkant elő. A 444.hu újságírója vett észre. Mindösszesen alig 3 napig tartott. - 2016. február 23., kedd 9:22: Megjelent a cikk Magyari Péter tollából, miszerint másnap, szerdán "különleges" szobrot avatnak a Páva utcai holokauszt emlékmúzeum (sic!) szomszédságában. A cikk címe magáért beszélt: Zsidógyűlölő és svábfaló politikus előtt hajt fejet a Fidesz alelnöke A MAZSIHISZ még aznap tiltakozott - lásd itt - 2016. február 23-24. kedd este, szerda reggel: Még kedd este a MAZSIHISZ vezetése elveti a többek által felvetett és támogatott performance-ellendemonstráció ötletét, mondván, hogy a szellem erejével kell ezt a csatát nyerni és nem sípokkal, kereplőkkel és tömeggel, mint a Hóman szobornál. Ezen döntéssel párhuzamosan a MAZSIHISZ - péntek délutánra - rendhagyó történelemórát hirdet György Péter vezetésével. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A kérdés: régen, hogyan volt világos a zsinagógákban péntek esténként? Az egyik válasz a miskolci zsinagógában látható, ám már csak nyomokban.

32-1024x685 Olyan sokszor képzeltem el, ahogy az ókorban, a középkorban, vagy a 19-20 században, péntek esténként, hogyan lobbannak fel a gyertyák a zsinagógákban, hogy szeretve és ölelve világítsák be az imatermet, hiszen a szombat beköszönte a napnyugtával kezdődik. Synagogue02Magam előtt láttam a több több tucatnyi kis fénycsillagot. A gyertyák helyei sok helyen ma is láthatóak, mint a fentebbi barokk, itáliai zsinagógában, a Tóraszekrény előtti kandeláberekben, vagy az itt látható krakkói zsinagóga mennyezetről lelógó hosszú lámpásokban. Ám a technika előrehaladtával változott a világítás is. Szívem egyik csücske az 1856 és 1863 között épült miskolci zsinagóga, aminek tervezője Ludwig Förster volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXVIII.

dsc_00391Önéletrajz gyanánt... Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus. A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté. Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Magyarországi neológ hagyományok – döntvény a hamvasztás témakörben – 1965-ből – Hagyomány XXIV.

phoca_thumb_l_rabbiavatas1935A magyarországi modern vallásos zsidóság - közkeletűbb nevén a neológia - az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik "terméke" volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet - bizonyos fokú - asszimilációt kívánt meg. Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja. A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot. Az 1877--es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé. Csak néhány név a dicső múltból: Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A zsidóságukat elhagyó családok gyermekeinek vagy unkáinak visszatérése a zsidó hitre – (Hagyomány XXIII.)

anyakönyv2Mindennapi beszélgetésekben sokszor hangzik fel az az állítás, hogy "a zsidóságból nem lehet kitérni", illetve, hogy "aki zsidónak születik, az is marad, akár vallja a hitet, akár nem". Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, hiszen lehetséges, hogy a származása alapján valaki zsidó, ám ha hitében nem az, akkor a származás, a vérvonal, a rassz, stb, semmit sem jelent. Kérem, ne feledjük el: a zsidóság elsősorban egy vallás, egy hit, egy filozófiai rendszer, egy 4 évezredes láncolat, egy közösségi lét és közösségi tudat, a saját szabályaival, ahová be lehet térni (erről többször is írtam a blogomban), vagy ahonnan ki is lehet térni. És most erről szeretnék írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....