Egyéb kategória kategória bejegyzései

A hónap, aminek két neve van: “vigasztalhatatlan” és “vigasztaló” – Az áv hónap szabályai

Közzétéve Szerző:
Válasz

Szeretnék pár szót írni az áv hónap különleges szabályairól.
Ennek az oka, hogy ez a hónap a zsidó hagyomány legellentmondásosabb hónapja. A halál és az élet hónapja.
Mindkét jeruzsálemi Szentélyt áv hónap 9. napján rombolták le.
Elsőt a babilóniai birodalom (Nabukadnecár) ante 586-ban, míg a másodikat a római birodalom (Titus) post 70-ben.

Áv hónapnak rengeteg szabálya van. Ezek megtartása a mai napig összeköt bennünket a saját múltunkkal.

A hónap 3+1 részre választható.
1) a hónap első kilenc napja, jiddisül: “nájntég”
2) az azt követő néhány nap, egészen teliholdig, azaz “tu beáv”-ig, azaz áv 15-ig,
3) teliholdtól egészen a hónap végéig tartó két hét.
bonusz) Áv 9-től egészen a zsidó újévig tart a 7 vigasztaló hét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Egy borzalmas új technika a magyar zsidóság életében.

Közzétéve Szerző:
Válasz


Egy szombat cikk apropóján fekete-fehéren előjött az amitől már régóta félünk. Nem csak az eszme jön külföldről, hanem a technika is.
Ez a módszer ezeddig ismeretlen volt a hazai zsidó közéletben. Hát akkor íme, befutott. Ám menjen mihamarább jó messze innét!
Az utóbbi években a világ megismerte a “fake news” illetve a “kamu profil”-ok szerepét a közvélemény befolyásolásában. A látszólag független hírforrásokból megfelelő gyakorisággal érkező információ, előbb-utóbb evidenciává válik az egyszerű olvasó számára. Ez egy választás kimenetelén is igen sokat tud változtatni. Most egyébként az izraeli közvélemény is kezdi a gyakorlatban megtanulni, hogy mit is jelent mindez.
És most már látható, hogy ez megjelent az aktív magyar zsidók aprócska körében is. Valljuk be, ez egyszerre szomorú és vicces fejlemény.
Mi értelme van valakivel szemben karaktergyilkosságot megkísérelni ebben a közegben? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Miért van szakálluk a vallásos zsidóknak? — "Miért?" sorozat 6. rész

Közzétéve Szerző:
Válasz

Mint a legtöbb zsidó szokás, a szakáll növesztése is egy bibliai (tórai) parancsolatra megy vissza:
“Ne nyírjátok kerekre a fejeteken a hajatokat és ne rontsd el szakállad szélét!” (M III. 19:27)
Érdekesség, hogy arra nincs előírás, hogy növesszünk bármilyen hajat, szakállat vagy szőrzetet, ám arra van, hogy mit NE csináljunk vele! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész

Közzétéve Szerző:
Válasz


Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

A holokauszt és a jövő: csontok hídja a Dunán

Közzétéve Szerző:
Válasz

A lentebb olvasható cikk a nyomtatott változata a Magyar Narancs 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 24-én és az on line verzió február 23-án.
A búvárlás a Duna fenekén, lassan nyolc évtizeddel a történtek után, nem old meg semmit, nem vigasztal meg senkit, és nem mutat előre, ahogy Kertész Imre mondta, a holokauszt „jövője” felé.Eszem ágában sincs vitatni a magyar és az izraeli kormányzat, illetve a közöttük közvetítő Köves Slomó jó szándékát a Duna átfésülésének ügyében, hogy hátha akadnak még benne csontok, amelyeket valahogyan össze lehetne kötni a 74 éve a folyóba lőtt zsidókkal. De ez a közös emlékezésre szánt program – képtelenség. Sőt, káros. Mert azt hihetjük, hogy ezzel meg is oldjuk a közös emlékezés kérdését. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Miért hordanak a zsidók kipát (sábeszdeklit)? — “Miért?” sorozat 4.

Közzétéve Szerző:
Válasz

A nem vallásos világ számára a kipa (közkeletű nevén: sábeszdekli, jiddisül: jármilke), vagy fejfedő állandó hordása az egyik legkevésbé érthető parancsolat.
Jó, jó, szép hagyomány…
No, de ez egy micva, azaz isteni utasítás lenne, vagy csak egy sivatagi nép megmaradt szokása?
Ennek a kétkedésnek a legkézzelfoghatóbb oka, hogy a Tórában egy szó sincs a kipáról, vagy bármi fejfedőről.
A Talmud a Sábát 156b oldalon elmesél egy történetet, ahol káldeus csillagjósok azt mondják a még gyermek Náhmán bár Jichákról édesanyjának, hogy fiából tolvaj lesz.
Az anyuka megijedt és attól a pillanattól nem engedte, hogy a kis Nachman egy pillanatra felfedje a fejét. Ezt mondta a fiának: „Fedd be a fejed, és akkor az ég félelme lesz rajtad, és imádkozz az isteni irgalmasságért!”
A projekt működött mert a kisgyermekből nagy rabbi lett!
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Miért kell a zsidóknak baldahin (hüpe) alatt házasodni? — “Miért?” sorozat 3.

Közzétéve Szerző:
Válasz
Ugye milyen szép kép??
Ez egy hüpe, a zsidó esküvői baldahin. Ez alatt zajlik az egész esküvői szertartás.

A “hüpe” egy jiddis szó, héberül: “chuppa”-nak mondják, a szó eredete: betakarás.
(Érdekesség, hogy a mai héber nyelv a “chuppa” szót használja a vadászrepülőgépek pilótafülkéjének ablakára is, ami körbeveszi a pilótát.)
Napjainkban – általában – a hüpe négy lábból és egy baldahinból áll, ám a régi időkben sokkal szigorúbban vették a Tóra szavait, és a hüpe az valós sátor volt, aminek ablakkal ellátott vászon oldalai, teteje és ajtaja volt, sőt még szőnyeg is volt benne, hogy mindenben hasonlatos legyen az otthonhoz, amit a hüpe szimbolizál, hiszen a zsidó esküvő folyamán ez a furcsa építmény szimbolizálja az együttélést, a közös házat és azt  családi otthont, ahová a vőlegény nemsokára bevezeti a menyasszonyt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Miért kell 10 ember (héberül minjen) néhány zsidó imához? — "Miért?" sorozat 2.

Közzétéve Szerző:
1

Van egy furcsa szabálya a zsidó vallásjognak: néhány imát, csak 10 nagykorú (13+), zsidó (férfi) egyidejű jelenlétében lehet elmondani.
(Azért raktam zárójelbe a “férfi” szót, mert liberális helyeken nők is részesei ennek a “tízes”-nek.)

Ez a rabbinikus rendelet már csak azért is érdekes és különleges, mert a zsidóság alapvető tanításai közé tartozik, hogy a judaizmus egy “személyes vallás”, azaz minden emberen egyéni felelősség van, és az Örökkévaló mindenkit egyenként tart számon (hásgáhá prátit).
Akkor miért van mégis különleges szerepe ennek a “közösségi élmény”-nek?? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

A kínai "Nagy Testvér" figyel téged! – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLV.

Közzétéve Szerző:
Válasz
Isten szeme mindent lát. Kínában ezt is megirigyelték.
Kínában megvalósul(t) egy utópisztikus világ, amelyben az alapján járnak (vagy épp nem járnak) különböző juttatások (és büntetések), hogy a sok millió térfigyelő kamera és a mesterséges intelligencia felhasználásával az emberek minden lépését, mozdulatát, gesztikulációját, cselekedetét, szokását figyelik, és pontozzák is azokat.
Erről az úgynevezett szociális kreditrendszerről a 24.hu-n is született már egy hosszabb írás.
Mi most megkérdeztük a vallások tanítóit:
Mi a véleménye a Kínában már most is működő, 2020-tól pedig teljes mértékben bevezetésre kerülő szociális kreditrendszerről?
Az ön vallása el tudja ezt fogadni?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

A zsidó civil szféra szomorú helyzete az adó 1% fényében vagy árnyékában.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Évek óta elemzem – persze szubjektív módon – a zsidó egyházak és a zsidó alapítványok támogatottságát és társadalmi beágyazottságát.
Megnézem miképpen rendelkezik az a kb. másfél millió ember, aki az adója 1%-ával egy egyházat és egy civil szervezetet támogat.
2018 szeptemberében kijött az első adat (ez kb 98%-os feldolgozottságot jelent).
A zsidó egyházak körében megdöbbentő fordulat történt, amit le is írtam.
Ám az már nehezebben kiszámítható, hogy a kevésbé “hangos” zsidó alapítványok eredményeiben hogyan visszhangzik ez az eredmény?
Hát akkor nézzük meg a zsidó faktort!
(Akinek kedve és ideje van, az akár pdf-ben vagy excel-ben is megnézni és böngészheti mind a 27.188 civil szervezetet!)
(Az első adat: több, mint ezerrel nőtt az alapítványok száma a tavalyi 26.136 szervezethez képest) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error