A hídépítő – Életmesék XXXIX.

1889-ban a kaposvári főrabbi összeadta a Marcaliból származó az akkor már 36 esztendős Spiegel Sámuelt és a helyi születésű Schön Malvinát.

Három gyermekük született.
1890-ben Kaposvárott Boriska.
1893. január 30-án, már Budapesten született meg Pál, aki akkor igen divatos Binjamin Zeév ben Slomo/Málká nevet kapta, hasonlóan, mint Herzl Tivadar (1860-1904). Ekkor az édesapa kereskedősegéd volt. (lásd fenti fénykép.)
Ám amikor…
1896. augusztus 16-án a kisöcsi, László, aki a Cvi héber nevet kapta, már „hivatalnok” van beírva a könyvekbe.

Ám 1898-ban a család elment a minisztériumba, és kéri a nevük megváltoztatását Spiegelről Sávolyra. (1898. év 159. karton 1,2,3,4 sor.)

Sávoly Pál 1920-ban feleségül veszi Blau Erzsébetet a nagysurányból származó Blau Jakab és a Devecserből származó Wellner Matild 22 éves kislányát, aki ekkor már Balla Erzsébet néven élt és festőnek készült

Ám az esküvőre már nem zsinagógában került a sor, mert Spiegel/Sávoly Pál ekkor már – mint oly sok kortársa – a karrierje és a diplomája érdekében elhagyta a zsidó vallását, és katolizált. Ám Balla Erzsébet megmaradt zsidónak. (Ebben az időben elég sok ilyen „vegyesházaság történt)

A képen is látszik, hogy Sávoly Pál okleveles mérnökké vált. Szakterületének a hidakat választotta. Szinte minden életrajza felsorolja a műveit, így én is megteszem:

„Tervei alapján épült a lánchídi aluljáró, a Margit híd aluljárója és az Árpád-híd felüljárója.
1945 után részt vett a lerombolt Duna-hidak újjáépítésében. Elsőként a Szabadság híd helyreállítási munkáit tervezte meg a többi híd roncsaiból kiemelt acélelemek felhasználásával, majd elkészítette az új szobi vasúti Ipoly-híd, valamint a fővárosi Fehérvári úti vasúti felüljáró terveit. KIEMELKEDŐ MUNKÁJA A LÁNCHÍD ÚJJÁÉPÍTÉSI TERVÉNEK ÉS ERŐTANI SZÁMÍTÁSAINAK ELKÉSZÍTÉSE.
A tervezés során újszerű elméleti megfontolással pontosabb számítási eljárást alkalmazott, így elérte, hogy az új híd hasznos terhelésének lényeges növelése mellett az acélszerkezet önsúlya kétszáz tonnával kevesebb legyen.

Gyakorlatilag minden jelentősebb magyar híd tervezésében részt vett. Kiemelkedő hazai munkái közé sorolható az újpesti, a bajai és a dunaföldvári vasúti Duna-híd, a tokaji és a szolnoki Tisza-híd.
A vezetésével épült hidak közül említendők még a Naft-folyó kábelhídja, az India részére tervezett híd, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd, ugyanakkor több nemzetközi hídpályázaton szerepelt sikerrel (Casablanca, Mechra, Abbei stb.) Ő tervezte az 1958-ban átadott heluani (Egyiptom) 800 m hosszú közúti és vasúti Nílus-hidat is.

Főműve az új budapesti Erzsébet híd megtervezése volt.”

Ez a rövid írás csak azért született, hogy amikor átmegyünk az Erzsébet hídon, gondoljunk erre a zsidó kisfiúra!

——————

Ilyen volt az Erzsébet híd a háború után…

Sávoly Pál átsétál a hídon.

A kész híd – aláírva.

És ilyen volt az átadáskor:

Megosztás

One thought on “A hídépítő – Életmesék XXXIX.

  1. Köszönöm Zoli, nagyon érdekes történet! Zseniális hídépítő mérnök volt Sávoly Pál. Valójában nem is tudtam eddig, ki építette újjá a hidat… Pedig mennyire vártuk, hogy átadják! Végig figyelemmel kísértük az építését. Abban az évben érettségiztem.. Húúú, de régen volt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük