Az emelkedés csodája, azaz merre jár az adónk 1%-a?

Kedves Olvasók,

Nehéz időszakban vagyunk, ám a hagyomány kötelez. 2020. szeptember 9-én ismét megjelentek a kb 99%-os pontosságú adatok, hogy az adófizető polgárok melyik egyházban mennyire bíznak meg, és melyik egyházat támogatják.

Tavaly ujjongtunk, hogy valaminek köszönhetően óriást ugrott minden támogatás.
1) 14.220 ember adta az 1%-át a zsidó közösségeknek, ami 34%-os emelkedés volt 2018-hoz képest.
2) 96.848.947 forintot adtak az 1%-os adományozók a zsidó közösségeknek, ami 39%-os emelkedés 2018-hoz képest.

Mi lesz idén? Lehet-e tovább emelkedni?
Az esély megvan rá, hiszen egy nagyon fontos változás történt az 1%-os adófelajánlás ügyében: 2019-ben érvényes törvény alapján még csak 31 egyház számára lehetett rendelkezni, ám a 2020-es törvény szerint már 115-nek. És belépett két új zsidó egyház: a Kelemen Kata nevével fémjelzett Szim Sálom és a Raj Ferenc által felkarolt Bét Orim.

Emlékeztető: 2019-ben (2018-as adóév)

Egyház felajánlott összeg felajánlók
MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE 78 070 886 11 072
EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZRAELITA HITKÖZSÉG (STATUSQUO ANTE) 16 522 582 2 859
MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG 2 255 479 289

Nézzük meg mi lett idén, 2020-ban! (2019-as adóév)

Egyház felajánlott összeg felajánlók
MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE 92 333 654 11 948
EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZRAELITA HITKÖZSÉG (STATUSQUO ANTE) 15 711 576 2 656
SZIM SÁLOM REFORM KÖZÖSSÉG 2 589 985 372
MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG 2 463 813 338
BÉT ORIM REFORM KÖZÖSSÉG 1 707 588 198

Tehát a tények. 2020-ban Magyarországon
1.388.955 ember ajánlotta fel az adója 1%-át az egyházak valamelyikének, és összegszerűen: 7.836.719.204.- forintot.

Ami nagyon jelentős emelkedés a 2019-ashoz képest, amikoris
993.955 magánszemély rendelkezett 4.760.615.207.- forint összegről.

Mint látjuk, ez óriási emelkedés, ám belépett 80 új egyház.

Zsidó közösségek:
Adományozók számának növekedése:

Tavaly 14.220 ember adta az adója 1%-át a 3 zsidó közösségeknek, az idén 15.512 az 5 zsidó közösségnek, ami 1.292 fős emelkedés. Ez 9%-os emelkedés.

Összegszerű növekedés:
Tavaly 96.396.896.- forintot adtak az 1%-os adományozók a 3 zsidó közösségeknek,
idén 114.806.616.- forintot az 5 zsidó közösségnek, ami 18.409.720.- forintos (19%-os) emelkedés.

Az első meglátásunk, hogy ez a növekedés messze elmarad az országos kb 40%-os emelkedéstől.

Az immáron 5 zsidó egyház (100%) támogatási aránya a felajánlók száma szerint:
Mazsihisz: 74.12% (11.948)
Emih: 17.12% (2.656)
Szim Sálom reform: 2,4% (372)
Autonóm ortodoxia: 2,18% (338)
Bét Orim reform: 1,28% (198)

A 5 zsidó egyház (100%) támogatási aránya az összegszerűség szerint:
Mazsihisz: 80.42% (92.333.654.-)
Emih: 13.68% (15.711.576.-)
Szim Sálom reform: 2,25% (2.589.985.-)
Autonóm ortodoxia: 2,15% (2.463.813.-)
Bét Orim reform: 1,5% (1.707.588.-)

Most nézzük meg a növekedési arányt!
Számomra 3 fontos kérdés volt:
1) A Mazsihisz tudja-e tartani a tavalyi az évek óta tartó növekedését? A válasz igen.
2018: 8.299 fő
2019: 11.072 fő.
2020: 11.948 fő.

2) Az Emih vissza tud-e állni emelkedő pályára? A válasz: nem.
2018: 2.060 fő
2019: 2.859 fő
2020: 2.656 fő

Hol nyit a két reformszervezet? A válasz: magasan.
2020: 570 fő.

Olyannyira magasan, hogy a Szim Sálom reformközösség már első adóévében több támogatóval bír (372), mint a klasszikus magyar (autonóm) ortodoxia (338).
Igaz, a Dob utca növelte a támogatói számát 289-ről 338-ra, ám ez is kevés. Nagyon kevés.

Az 1292 új támogató lépett be, ehhez jön az Emih által elvesztett 203 támogató.
Az 1495 (új) támogató a következő arányban oszlott meg:
– Mazsihisz 876 fővel növelte a támogatói számát, azaz a növekedés 59%-át.
– A két reform egyház kapta a 38%-át, 570 főt.
– Az ortodoxia 49 főt (3%).

Érdekes kérdés, hogy a reformzsidók támogatói honnan pártoltak át? Mert az statisztikai képtelenség, hogy ők mindannyian az új adózó csapatban vannak. Azaz ők hol voltak korábban?
Szerintem egy részük protestszavazó, mondván, hogy eddig csak az Emih volt, ami „nem Mazsihisz”, azaz akkor szavazunk rájuk, (azt remélem, nem gondolta senki, hogy tavaly 2800 lubavicsi haszid fan volt az adófizetők között), ám most már vannak a „nem Mazsihisz” reformközösségek, akkor nosza, szavazzunk rájuk!
Azaz szerintem az Emih szavazóinak egy része pártolt át és lett reformközösség szavazó.

Nézzünk ismét egy picit a számok mögé!
Tényként kell kezelni, hogy a MAZSIHISZ évek óta folyamatosan és megkérdőjelezhetetlenül vezető szerepet játszik az 1 % felajánlás kapcsán a zsidó hitközségek között.
Szintén tény, hogy a MAZSIHISZ támogatottsága évek óta folyamatosan növekszik, ami azt is jelzi, hogy a közösségnek – bárki, bármit is mond – sikerül(t) a fiatalok (fiatal zsidó családok) megszólítása, így kijelenthető, hogy
a MAZSIHISZ az a dinamikusan növekvő zsidó egyház, amelyiknek nincs érdemi kihívója, ám hogy ez megmaradjon, a közös építő munka elengedhetetlen.

Évek óta írom ezt a rövid elemzést.
Ám idén szeretném egy más szemszögből ismegvizsgálni!
Sokat sopánkodtam a kb. 15.000-es szám miatt. Olyan kevésnek tűnik…
Ám ha megnézzük, hogy a katolikus egyháznak 2019-ben 636.762 fő, míg 2020-ban 708.237 fő ajánlotta fel az adója 1%-át, akkor rádöbbenünk, hogy az a 15.000 nagyon jó.
És az összes, egyháznak adó ember (1.388.955 fő) több, mint 1%-a adta az 1%-át valamely zsidó közösségnek!
Ez meg csodás arány.

Szeretnék egy picit önmagunkról, a Mazsihiszről beszélni, azaz szerintem mi kell a siker fenmmaradásához?
Mindekelőtt belső béke. És utána öndefinició…

Mi is a Mazsihisz és a neológia?

A neológ mozgalom kialakulásának oka és éppen ezért elsődleges feladata, hogy minél szélesebbre nyissa a kapuit a zsidóságukat nem ortodox módon megélő testvéreink felé. Éppen ezért elkerülhetetlen a vallási és a világi vezetés tökéletes együttműködése. Ha ez nincs meg, akkor a mozgalom elveszíti célját és ezért okafogyottá válik a létezése.

A szervezet választott vezetőinek és munkavállalóinak minden errejükkel azon kell dolgozniuk, hogy mindenki otthon érezze magát. Akár a Mazsihiszben, a Bzshban vagy bármelyik zsinagógai közösségben.

Ám azt is tudom, hogy a neológia nem egy monolit szervezet, azaz nem lehet fentről adni egy kötelező útirányt, mint a rabbi- és háláhácentrikus ortodox közösségekben. A neológia ereje mindig is a pluralitásában volt, ám a gyengéje is.

Bárki, bárhogyan is mantrázza a Mazsihiszben nincsen központi akarat.
Vannak önálló döntési jogkörrel bíró zsinagógai közösségek és azoknak van választott vezetése, elnöke és rabbija. Ezen közösségek önálló jogi személyek és anyagi támogatásuk a Mazsihisz kötelessége.

A neológ mozgalom 19. századi megszületése üzenet volt a zsidó közösségeknek, hogy a „zsidóság” nem egy elitista csapat (vallás), hanem a civilektől elindulva az ultraortodox csoportokig tartó vallási és világnézeti horizont gyűjtőneve, amiben az a közös, hogy magát öntudatos zsidónak tartja.

A modern vallásosság a világi műveltség és a vallásgyakorlás paralel csodája.
„Tov Torá im dereh erec”, azaz a Tóra csak akkor lesz az igazi, ha az ember a világi életében is méltó módon éli meg.
Ha a Mazsihisz (Bzsh) sikeres akar lenni, akkor szolgáltatnia kell, hogy a világi emberek számára is vonzó legyen a gyakorló zsidóság és az Istenhit.
Ha ezt hitelesen teszi, akkor az emberek megbíznak majd benne.

Ám fülünkben cseng az elmúlt évek legkellemetlenebb „zsidó-kérdése”: “a hatalomhoz alkalmazkodsz vagy a híveidhez?”
A Mazsihisz felvállalt ars poetica-ja, miszerint „értékek mentén politizál és nem érdekek mentén”.
Ez nem mindig sikerült, hiszen minden oldalról voltak elvárások és összehúzott szemöldökök.
Ám ez (sőt még sokkal jobban is) végigkisérte a zsidóság 4 évezredes történelmét. Erre az érzelemre gondolva írta a breszlói Náhmán rabbi:
„az egész világ csupán egy keskeny híd, ám az élet lényege, hogy nem szabad félni.”

Megosztás

2 thoughts on “Az emelkedés csodája, azaz merre jár az adónk 1%-a?

  1. Az elemzés nekem nagyon tetszik, mert hitelesnek és korrektnek tartom.
    Egy dolog járt az eszembe olvasása közben, és ne haragudjon Főrabbi úr, hogy a hétvégi MAZSIHISZ döntés személyi ügyben nem veti vissza a fejlődést? Mekkora
    kárt okoz ez a zsidó közösségnek?

Hozzászólás a(z) zolirabbi bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük