A tűzvészektől a világ pusztulásáig – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLIII.

Tűzvész és katasztrófa mindenütt.
Akkor közeledik a világvége?
Globális felmelegedés, olvadó sarkkörök, természeti katasztrófák, az utóbbi hónapokban pedig egyre több tűzvészről érkezik híradás. Sokan már a világvégét emlegetik és a különböző szentírásokra mutogatnak. Lássuk mit mondanak az írások ismerői, a vallási tanítók, akik
erre a kérdésünkre válaszoltak:
Ön szerint a világunkban megjelenő természeti katasztrófákra úgy kell tekintenünk, mint a világot fenyegető jelekre?
Az ön vallásában mit jelent a tűzvész?

Válaszom itt olvasható:
A zsidó hagyomány egyértelmű: nem Isten okozza a szél minden fuvallatát, vagy minden csepp esőt. Ő a teremtés pillanatában mozgásba hozta törvényeket, amelyek uralják a földet és az egész világmindenséget.
Salamon király így fogalmazza meg: „A nap fölkel és a nap lenyugszik, a helyére siet, s ott újra fölkel. A szél dél felé fúj, északra fordul; körbejár, megfordul, visszatér – így ismétli járását a szél. Minden folyó a tengerbe ömlik, s a tenger mégsem telik meg; a folyók egyre folytatják útjukat céljuk felé.”
Mindezek mellett a héber Biblia át van szőve a természet rendjébe való isteni beavatkozással. Az özönvíztől, a Nap és Hold megállításán keresztül, a Sás-tenger ketté válásáig. Azaz Isten jogosult azt általa teremtett rendbe beleszólni. Erről beszél az a talmudi rendelet, ami különleges imát rendelt el aszály idejére. Ám ez az ima nem Istenről, hanem az ember megtéréséről szól, mondván, hogy a katasztrófa miattunk történt.
Ez az alapelv mutatkozik meg egy másik talmudi rendeletben: áldást kell mondani – többek között – a hegyre, a tengerre, a villámlásra, a mennydörgésre, a jó hírre és a rossz hírre, így egy katasztrófára is. Ez utóbbira a következő áldás van: „áldott az igaz bíró”, mondván minden Istentől van, akitől viszont nincsen rossz, legfeljebb mi nem értjük. Meg kell tanulni, hogy alázattal viszonyuljunk a teremtett világhoz és a természeti történésekhez!
Mint látjuk, ez ellentmond annak a primitív alapelvnek, hogy egy haragvó Isten öncélú tettének tudja be a drámai természeti eseményeket, amire válaszként egyes népek akár emberáldozatokat is bemutattak, hogy így békítsék meg a tenger-, a föld-, vagy más veszélyforrások isteneit.
Ezek a tragédiák felkiáltójelek vagy visszhangok az emberi tevékenységre. Lehetne hosszan beszélni arról, hogy mire kényszeríti a gazdálkodókat az élelem iránt mutatkozó szükség. A Föld kizsákmányolásáról vagy az erdők termőfölddé alakításáról. A talajerózióról vagy a túlzsúfolt szegénynegyedekről ahonnan nem lehet menekülni, ha egy zárlat miatt láng csapna fel.
Az idők jeleit mi helyezzük a teremtett földre és nem Isten, és mi is tudjuk kijavítani, nem Isten.
A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.
A nagy sikerre való tekintettel a sorozat külön – tematikus – honlapot kapott, ahol válaszadóra, témára és sok mindenre lehet rákeresni.
https://istentudja.24.hu/

Megosztás
error

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük