Szilveszterkor és újévkor szeretünk fogadkozni, íme néhány tipp és különböző hozzáállás a fogadalmak világából.
A vallások tanítóitól most ezt kérdeztük: Vallásának mely fogadalmát ajánlaná most, az új év kezdetekor az olvasók figyelmébe, és miért?
Válaszom itt olvasható:
A vallásos zsidó emberek hétköznapi beszélgetésének része ez a két szó: BLI NEDER – szó szerint azt jelenti, fogadalom nélkül. Azaz, ha ígérnek valamit, az se tekintessen fogadalomnak, ugyanisa zsidók alapvetően nem fogadkoznak és nem esküsznek.
A Sulchan Aruch, mely a zsidó ember számára a „manual guide” a zsidó élethez, ezt írja: „iparkodjék az ember a kívánt eredmény elérésére fogadalmak nélkül”, illetve: „ne szokjál a fogadalomtevéshez”, és ennek nyomatékot adva 11 pontban foglalja össze azt, hogy az esetleges fogadalmaknak és elengedhetetlen esküknek milyen szabályai vannak.
Ennek az alapelvnek a forrása Mózes 4. könyvében szerepel: „Ha valaki fogadalmat tesz az Örökkévalónak, vagy esküt tesz, hogy megkösse magát megszorítással – meg ne szegje szavát; mind aszerint amint kijön szájából, cselekedjék” – vagyis nincs apelláta, ha valamit kimondunk.
Ezzel párhuzamosan szigorú törvények szabályozzák az esetleges feloldását bizonyos fogadalmaknak és esküknek – ha egyáltalán ez lehetséges.
Talán ez is az oka annak, hogy a zsidók számára nem a fogadalmaknak, hanem a Tóra által diktált alapvető értékrendnek van igazán jelentősége.
A zsidó vallásnak inkább céljai vannak mintsem fogadalmai.
A zsidó vallásjog kodifikátorai arra törekszenek, hogy ne fogadalmak irányítsák az életünket, hanem alapvetően olyan életet éljünk, ahol az egyéni elhatározásoknak és a szabad választásnak van döntő szerepe.
A kimondott szónak nagyon nagy súlya van.
Nem létezik a rutinból „esküszöm” habkönnyű műfaja, amit az egyén abban a percben érez fontosnak, és amit vagy betart, vagy sem. És nincs a gyónás sem. A bűnhődés – bűnbocsánat koreográfiája – teljesen más alapokon áll. Ha valamit – egy számunkra fontos dolgot –, nem tudunk megvalósítani, az elég büntetés önmagában is. Az el nem ért célok vagy be nem tartott elhatározások nem válthatók meg mással. Ezért is ellenzi a Tóra az eskütételt.
A zsidó újév és az azt követő engesztelőnap (Jom Kipur) fő üzenete is hasonló: értékeljük az előző évet és engesztelést nyerjünk.
Ennek a folyamatnak komoly szabályrendszere van. A legfontosabb talán, hogyaz engesztelésre – a teljes szívvel való megbánás mellett – csak akkor van lehetőség, ha embertársunktól, akivel szemben vétkeztünk, egyértelműen elnézést kérünk.
Az engesztelés és az újévbe való belépés egy interaktív folyamat – nincs mód arra, hogy bűneinket, vétkeinket imákkal, eskükkel hatástalanítsuk.
A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.
