A hitre téríteni nem lehetséges… – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXIV.

Melyek a térítő vallások?
Mit is jelent pontosan a hittérítés?
Meg lehet téríteni valakit, aki nem akarja, hogy megtérítsék?
Ha valaki mesél a saját vallási élményeiről, tapasztalatairól, elveiről, akkor az már térítésnek minősül?

Az Isten tudja írásai tájékoztatnak, megismertetnek, de nem térítenek…
Ám felmerülhet bennünk a kérdés: Bevett gyakorlat-e a térítés a vallásokban?
A történelemben számos példát ismerünk a hittérítésről, de talán nem feltétlenül a vallás, vagy a tanítások, hanem inkább az emberek (túl)buzgósága, netán – világi – hatalmi érdekek vezethettek az olykor szelíd, máskor pedig kimondottan durva „térítésekhez”.
De mit mondanak a hittérítésről a vallások tanítói?

A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a véleménye a hittérítésről?
Létezik-e az ön vallásában hittérítés?

Válaszom itt olvasható:

Le kell szögezni három alapvető dolgot:
Egy: A zsidó vallás nem térítő vallás. És a logikus kérdésre, hogy miért nem akarjuk, hogy az egész világ a zsidóság alapvetéseiben higgyen, a válasz egyszerű: a zsidóság NEM hisz abban, hogy mindenkinek egyformán kelljen Istent szolgálnia és hisszük, és valljuk, hogy nem csak annak van helye az eljövendő világban, aki zsidó – és a messiás sem csak azt váltja meg, aki a zsidóság 613 parancsolatát cselekszi meg. Ebből látszik, hogy távolról sem cél, hogy mindenki zsidóvá legyen, ebből kifolyólag hittérítés nincsen. A zsidó hagyomány szerint az alapvető cél, hogy a zsidó embereket közel hozzuk a saját hagyományaikhoz és törvényeikhez, míg a világ népei az Noénak adott 7 törvényt (noahida parancsolatok) tartsák be.

Kettő: Ma szólás és lelkiismereti szabadság van. Mindenki megélheti a saját maga hitét és vallását, a saját maga módján. Mindemellett – mint rabbi – nagyon fontosnak tartom, hogy mi ismere¬tet terjesszünk. A rabbiknak el kell mondani – akár ezen a fórumon is – hogy mi mit gondolunk a világ problémáiról, milyen megoldást látunk célravezetőnek, mit írtak a bölcseink erről vagy arról a kérdésről. A 21. században egy rabbi nem zárkózhat be zárt ajtók és ablakok mögött a Talmud fóliánsok fölé, hanem jogos elvárás zsidó és nem zsidó részről, hogy időnként aktuális kérdésekben állást foglaljunk és elmondjuk mit is mond erről a 3 évezredes zsidó hagyomány és a bölcseink.

Három: Egy zsinagógába bárki ellátogathat, szeretettel várjuk. És ha valaki úgy érzi, hogy ő a zsidó vallásjog szerint szeretné élni az életét, akkor ebben természetesen segítünk, ám a rabbinak kötelessége a jelentkezőt többször is elküldeni és elmondani számára, hogy a zsidóság az nem egy életérzés, vagy egy közösségi élmény, hanem a zsidóság egy nagyon szigorú vallás, amit csakis a parancsolatok betartásával érdemes megélni. A zsidóságba való betérés bő egy esztendeig tart, ami alatt folyamatos vizsgák vannak, hiszen egy közösségbe csak akkor érdemes betérni, hogy ha az ember teljesen elkötelezett az új hite irányába.
Az út nagyon hosszú és nagyon nehéz. A tanulás egy örök életre szól, és mégis a tettek számítanak. Az áttérés nagyon sok lemondással és feladással jár, viszonzásként pedig senki nem ad semmit. Vagyis egy valamit, de azt mindenkinek magának kell megtalálnia.
Mint a vallási bíróság egyik vezetője mindig elmondom: Az Örökkévaló sokkal jobban fog szeretni, ha egy jó “nem zsidó” vagy, mintha egy „rossz zsidó”…

A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.