“A félelem gyötrelemmel jár, elszigetel, bezár, kirekeszt, felemészt…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVIII.

félelem ugrásMit lehet tenni az ismeretlentől, az idegentől való félelemmel?
Elutasítani?
Harcolni vele, vagy szembenézni és elfogadni?
Megismerni a félelem tárgyát, vagy épp a félelem gyökerét?
Az ismeretlentől való félelem az egyik legősibb érzése az embernek. Sokféle módon felkelhet ez az érzés, de vajon mi a legjobb hozzáállás ehhez az érzéshez? Ezúttal ennek jártunk utána, erről kérdeztük meg a különböző vallások képviselőit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Miként győzhető le az ismeretlentől, az idegentől való félelem?
Van-e erre vonatkozó tanítás az ön vallásában?
fél gyerek éjszakaVálaszom itt olvasható:
A félelem egy természetes emberi érzés. Sőt hasznos. Ne feledjük, a félelem, – a fájdalomhoz hasonlatosan – megóvhat minket a balesettől, a veszélytől. (pl. félelem a magasságtól, vadállattól, stb.)
Azaz a félelmünk egy részének – mint mindennek a teremtett világban – oka van, sőt nagyon fontos célt szolgál. Éppen ezért nem is kell mindig feltétlenül legyőzni…
Ám a másik oldalról létezik egy belülről indikált, tudattalanunk által generált félelem. Nevezzük ezt inkább bizonytalanságnak vagy feltételes félelemnek (pl. félelem a sötéttől, madaraktól, új ízektől, szegénységtől stb.) Ez a második félelem viszont teljességgel legyőzhető és legyőzendő.
Hogyan éljünk együtt ezzel a félelemmel?
A zsidó vallás egyik alappillére szerint bennünk él az isteni lélek. Ez azt jelenti, hogy megvannak bennünk azok a képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy szembenézzünk az elsőre félelmesnek tűnő kihívásokkal.
A zsidó vallás másik alappillére, hogy felismerjük életünk valódi célját, a világ jobbá tételét (tikun olám). Amikor ezt felismerjük, és ezzel együtt az isteni jelenlétet, akkor olyan bennünk élő félelmek tűnhetnek el, amelyek azaddig pokollá tették az életünket.
út félelemA kérdés visszhangzik: szépek a szavak, de mit tehetünk, ha úrrá lesz rajtunk az irányíthatatlan félelem?
A fentiek alapján a legelső tett: keressük meg magunkban az isteni részt, a lelket, amelyik pontosan tudja, hogy merre kell menni.
Ez az utazás – remélhetőleg – kiszakít bennünket az anyagi világ fogságából, és rájövünk, hogy az életünk nem a vagyonról, a karrierről vagy a társadalomban betöltött helyünkről szól, hanem teljesen másról. Ha ezt meglátjuk biztos mindjárt kevésbé fogunk félni.
Ennek a lelki utazásnak a végén üljünk le a szeretteinkkel, és írjuk le mindannyian, mi is az négy dolog, ami számunkra a legfontosabb, majd olvassuk össze a listákat!
Olvasva a leírt szavakat, rá fogunk jönni, hogy ezek mind-mind örök érvényű célok, amiket meg tudjuk valósítani, ha akarjuk, azaz amitől oly’ sokszor félünk, nem is lesz rajta a listán, azaz nem életünk meghatározó része. Akkor meg miért félünk tőle? A pozitív értékek és célok együttes megerősítése a legjobb harc a bizonytalanságunk által generált félelemmel szemben.
A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.gyerek fél

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük