Isteni, vagy sötét erők vezérlik a digitális korszakot? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXV.

92Miként kell használnunk a legújabb technikai vívmányokat, az új és újabb kommunikációs csatornákat?
Károsak ezek a dolgok az emberre, vagy el kell fogadnunk őket és a mindennapjaink részévé kell tennünk mindezeket?
Hol van a határ a különböző kütyük használhatóságában?
Milyen hatással vannak ezek az emberekre?
Mire jók és mire nem jók?

Vallások tanítóit kérdeztük.
Elképesztő módon felgyorsult mostanra az információáramlás és ember legyen a talpán, akit néha nem sodor el, nem téveszt meg, nem terel tévútra ez a hihetetlenül nagy mennyiségű információ és sokféle eszköz – elég csak az okostelefonokra és tartalmukra gondolnunk.

Nem is olyan régen még a gépek testesítették meg a gonoszt. Nemrég pedig már Ferenc pápáról is az a hír szaladt körbe a világban, hogy ő is feliratkozott az Instagramra és már posztolt is egy képet. Kíváncsiak voltunk hát, hogy miként állnak a különböző vallások a technikai fejlődéshez, az új, digitális korszakhoz.

A konkrét kérdésünk így hangzott:
Hogyan vélekedik az Ön vallása az új, digitális korszakról? Tudja-e, akarja-e, kell-e használnia a legújabb technikai eszközöket, kommunikációs csatornákat?

A válaszom itt olvasható:

A zsidóság alapelve szerint minden Istentől való, és ezért, ahogy a Teremtés során is mondta, jó. A digitális technológiával sincs ez másképp. A kérdés minden esetben az, miképp élünk a teremtett világ lehetőségeivel: „Lásd, íme, én eléd helyezem ma az életet és a jót, a halált és a rosszat… és válaszd az életet!” (M V. 30.). Ez az elv ismét vonatkozik a digitális korszak vívmányaira.

A zsidó vallás hívei, mint minden más vallásé, természetesen sokszínűek. Vannak konzervatívabb és modernebb árnyalatok, közösségek, egyének. Így az ultraordoxián belül vannak rabbik, akik az interneten elérhető tartalmaktól féltik híveiket, és eltanácsolják őket az internetezéstől. Ne csupán pornográf képekre vagy “eretnek” tanokra gondoljunk. Naponta, hetente hány órát töltünk el haszontalanul böngészéssel, amely idő alatt hasznosabb dolgot tudnánk művelni: Szentírást olvasni, Tórát tanulni? Tegyük hozzá, ugyanezek a rabbik meglehetősen korán rendelkeztek már mobiltelefonnal, és más ultraortodox irányzatok – más irányzatokhoz hasonlóan – kimondottan aktívak az interneten, ahol a híveinket a leghatékonyabban tudjuk elérni. Bár az idősebb generáció nem mindig naprakész, és nem minden egyes rabbi fog minden egyes infokommunikációs csatornával élni, általánosságban elmondható, a magyarországi neológia is igyekszik lépést tartani a technika fejlődésével: rabbiknak és intézményeknek vannak honlapjai, blogjai, facebook-profiljai, és így tovább.20151027-hasidim-cellphone

A napnyugtához kapcsolódó ünnepek kezdete és vége, az imaidők, a kóser élelmiszerek listája, az imakönyv szintén elérhetők honlapokon, sőt appokon is. A digitális bölcsészet egyik korai teljesítménye volt (bár akkor még nem nevezték így) a Biblia, a Talmud és a rabbinikus irodalom műveinek a digitalizálása az 1963-ban indult Bar Ilan Responsa Project keretében.

A Tóra-tekercseket kézzel kell írni, háromezer évvel ezelőtti technikával, de a hibátlanságukat ma már erre a célra készült szoftverrel ellenőrzik. Hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők az ókor végén, amikor a tekercsformátumot felváltotta a könyvformátum, majd a könyvnyomtatás megjelenésekor is: a kultikus szereppel bíró tárgyakra vonatkozó előírások változatlanok maradtak, de mindenhol máshol, ahol nem a tárgy, hanem a tárgy által hordozott információ volt fontos, ott a zsidóság átvette a legújabb technológiát.davkabiblicalhebrew

A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.