15+1 holokauszt emlékmű Magyarországon

szabadság tér emlékmű2014. július 19. szombat délutáni hír: “nem lesz népszavazás a Szabadság téri emlékműről”
2014. július 19. szombat éjszakai hír: Egy blogger lefotózta, hogy az éj leple – rendőri kísérettel – alatt becsempészik az “emlékművet” a szabadságtérre.
Így feketén úgy néz ki, mint egy “alien”. Nem?

Az emlékműről korábban már írtunk. Lefkovics Kornél elemezte a szimbolikáját, én pedig egyszerűen csak megijedtem

Éppen ezért szeretnék most összegyűjteni néhány olyan emlékművet, ami – szerintem – sokkal szebben és – a közvélemény szerint – egyáltalán nem megosztó módon emlékezik a vészkorszakra. Emlékművek különböző körszakokból és különböző történelmi időkből, ám a közös bennük, hogy együtt avatták fel a zsidók és a nem zsidók.
1)
Sopron, 2004.
Kutas László szobrászművész megalkotta az egyik legmisztikusabb emlékművet, a tovaszálló betűkkel…
Nem tudom, vajon a mester ismerte-e a talmudi történetet, miszerint a Bar-Kochba által vezetett szabadságharc leverése után a rómaiak kivégeztek tíz zsidó vezetőt.
Köztük volt Rabbi Chanina ben Torádjon, akit Tóratekercsbe csavarva égettek el a kivégzői.
Az őt körülvevő, síró tanítványoknak ezt mondta: “A pergamen eléghet, de a betűk tovaszállnak.”
Vagyis, nem a Tóra pergamenje szent, hanem a ráírt betűk szelleme.sopron

2)
Szintén 2004-ben állították fel Pannonhalmán az emlékművet, ami Chesslay György szobrászművész alkotása.
A fájdalom szimbolikája szintén betűk, könyvek által jelenik meg, ám a nagyalakú fóliánsok itt egy – természetesen használaton kívüli – zsinagóga előtt vannak földre szórva.001067621_holocaust.jpg.jpg_orig

3)
Utazzunk vissza az időben!
A 20. század egyik legismertebb “magyar” szobrásza, Makrisz Agamemnón 1959-ben az egykori mauthauseni láger helyén létrehozott emlékhelyre elkészített egy kubista stílusú emlékművet.
1986-ben, ennek az emlékműnek a másolatát a Fővárosi Tanács és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége felállította a Duna-parton (a Viza utcánál).
Az emlékmű furcsa érdekessége, hogy a Dunába lőtt mártírokat kvázi izmos hősként ábrázolja.
dunapart4)
A budapesti zsidóság talán legismertebb emlékműve a dohány utcai zsinagóga mögött található, szomorú fűzet ábrázoló “Emanuel-emlékmű”, aminek a mintegy 30.000 levelén nevek találhatóak.
Ha a szél fúj, akkor a levelek és a nevek sírni kezdenek.
A fát 1990-ben alkotta Varga Imre szobrászművész.kkkk

5)
A világ legismertebb emlékművei között tartják számon a budapesti “Duna parti cipőket”.
Az ötlet 
Can Togay filmrendezőé volt és a művet 2005-ben – közösen -, a fiatalon elhunyt Pauer Gyula szobrászművésszel – ő maga formálta meg.
A megdöbbentő képi tartalom minden turistát elgondolkoztat.
Az emlékmű avatása egy szombat éjszaka – az ünnep kimenetele után – történt meg az Élet Menete Alapítvány fáklyás felvonulása keretében.
Shoes_Danube_Promenade_IMGP12976)
2014-ben is emlékművet avatott Budapesten az Élet Menete.
A kuratórium pályázatot írt, aminek a mottója: “A múltról a jövőért”. A díjnyertes művet
Kelemen Zénó alkotta meg, aki fontosnak tartotta kijelenteni, hogy “összességében nem búskomor jelentéstartalmat hordozó szoborról van szó” – (a teljes pályázati anyag itt található).
Az emlékmű elhelyezését sokan kritizálták, mondván, hogy a szobor szinte láthatatlan és megközelíthetetlen.11447)
Winkler Barnabás akadémikus – építész, és – a korábban már látott – Kutas László szobrászművész nevét a szélesebb közvélemény a balfi emlékmű megdöbbentő kompozíciója után jegyezte meg.
Balf…
Ezen a helyen vesztette életét Szerb Antal író, Halász Gábor esztéta és Sárközi György.
Szoborban emléket állítani az erőltetett menetnek szinte lehetetlenség. Ám nekik sikerült.  . Az új nemzeti irodalmi-történelmi emlékhelyet – nagy érdeklődés kíséretében – 2008. július 4-én avatták felbalf

És végül röviden szeretnék bemutatni öt olyan emlékművet, amit idén, 2014-ben – a Holokauszt emlékév keretében – avattak fel vidéken.
Bonyhád, Hódmezővásárhely, Mosonmagyaróvár Szeged és Szombathely.

8)
Bonyhád.
Két vasúti sín, melyek a szörnyű utazást,
egy betontömb a kegyetlen hatalmat,
az 1222 áldozat nevét tartalmazó üveglap pedig az emberi élet törékenységét ábrázolja.
A tervező: Pasitka Hermann.
Az ünnepségen beszédet mondott Potápi Árpád János polgármester és Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke.holokauszt_emlekmu_leleplezese-400x300

9)
Hódmezővásárhelyen, a zsinagóga kertjében avatták fel Nagy Attila szobrászművész és Rományi László iparművész “Emlékezés-emlékeztetés” című alkotását.
Az emlékmű központi eleme egy fekete gránitfal, melyen szögesdrótok egymással párhuzamos motívumai láthatók.
A fal előtt világosszürke, egyszerre vasúti talpfákat és sírokat szimbolizáló kőlapokat és köztük nagyméretű – a sírokra helyezett kavicsokat megjelenítő – kőtömböket helyeztek el a művészek.Lázár János; Almási István; Nagy Attila
10)
Mosonmagyaróváron a zsidóságot szimbolizáló gránit dávid-csillagba építették bele a hitet megjelenítő gránit tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. Az emlékmű fehér kövekkel van kitöltve. Körben az áldozatok nevei és a káddis ima utolsó sora olvasható. ([email protected])moson

11)
Szeged:
Amikor megláttam a szobrot elgondolkodtam…
Aztán láttam, hogy nem csak én(1) nem értettem tisztán a furcsa képi(2) világot…
Ám Kiss-Rigó László megyés püspök elmagyarázta:
Kovács Jenő szobrászművész alkotása kifejezi azt a kérdést, amivel szembesülünk, hogy vajon miért nem tudtak akkor többen többet tenni embertársaik megmentéséért. A szegedi bárkában van a két testvér, a kereszténység és a zsidóság. Az idősebb testvért a hatalom, a zsarnokság, az aljasság a vesztébe löki, a fiatalabb testvér – a második szövetség – kicsit tehetetlenül fohászkodva könyörög, nem tud többet tenni”h8wfhzdlrabbh1p2anvu12)
Szombathely.
Egy ajtó a házfalon. Rajta egy lakat. Bezárva. Rajta egy fogas. Azon lóg egy kis kabátocska. Kis kabátocskán nagy sárga csillag.
A kis kabátocska zsebéből kinéz egy játékmaci.
Ennyi és nem több… ([email protected])szombathely13)
Ozora:
2004 – a búcsúzás… Szabó György szobrász alkotásaozora

14)
Kötcse,
2004 – ahol egy lámpa az emlékmű…
Adományozta: Grünberger Tamás csilláros, az okát elmesélte a rádióban.

kötse15)
Pécs, ahol a hiány az emlékmű.
Egy embercsoport sziluettje jelképezi az elhurcoltakat.
Az emlékművel szemben állók az embereket formázó lyukon át a sínekre látnak – vagyis oda, ahonnan a deportáltak utoljára láthatták városukat. A szobor Illa Gábor alkotása.
43950_20110913182003_20110913182003

+ 1)
800px-Stolperstein_Robert_Remak,_Berlin_05A botló- vagy botlató-kő.
Günter Demnig találta ki.
Mert minden pillanatban emlékezni akart.
A botlókő 10x10x10 cm-es, és mindig valamilyen ház, lakóépület elé rakják, bele a járdába. Ahol ilyen kő van, abból a házból egy ember eltűnt.
2013 októberéig több mint 42 500 ilyen követ tettek le szerte Európában.
Magyarországon 2007. április 27-én helyezte el az első botlatókövet Gunter Demnig, a Ráday utca 5. szám előtt, ahol Rónai Béla állás nélküli tisztviselő lakott, aki 1945. január 19-én Sopronbánfalván munkaszolgálatosként hunyt el.
Szomorú világhír, hogy a világon elsőként Budapesten szedtek fel botlatókövet: 2012. szeptember végén, a kihelyezés másnapján, valaki eltüntette a Laub Magdolnára (1914–1944) emlékeztető macskakövet a Budapest 12. ker. Greguss utca 9. sz. elől.007kEltelt 70 esztendő.
Mindenki próbál emlékezni a saját fájdalmára.
Ki könnyekkel, ki hősökkel, ki emlékekkel.
Ám én azt gondolom, hogy egy kollektív emlékezés soha nem lehet megosztó.
Képi tartalma, üzenete, el kell, hogy jusson minden emberhez.
Remélem így lesz, és nem kitépni vagy lefesteni fogják az emlékezés szavait, neveit és pillanatait.Roma-holokauszt-emlekmuBúcsúzás_Ozora_1