És április 25-én kiírták a pályázatot…
Végre! –
Tegnap, május 6-án, le is zárták…
Ezért – én is – csak most írom le ezt a pár gondolatot, amit az ügyről gondolok.
Kiírták a pályázatot a pozícióra, ami közvetett vagy közvetlen módon a MAZSIHISZ minden alkalmazottjáról dönt. Az ügyvezető igazgatóra.
Aki tárgyal és szerződést köt, aki aláír és ellenjegyez… vagy nem ír alá…
Aki munkáltat és kifizet, aki esetleg felvesz embereket, vagy ne adj’ Isten, elbocsát.
Nagy munka és nagy kihívás.
És csak egy éves szerződés… Ki mer belefogni? – Esetleg otthagyni egy biztos munkát emiatt…
Hogy kit keres a hitközség??
Íme a BZSH és a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatói posztjának (kb. 50 helyre elküldött) nyilvános pályázata. (Kattints a nevekre…)
Az elvárások – a mai világban – teljesen normálisak.
Megfelelő végzettség, megfelelő gyakorlat.
És a MAZSIHISZ Alapszabály szerint: zsidó származás, a BZSH-ban még szigorúbb: elvárás a zsidó házastárs.(12. § (1))
Semmi extra, semmi titkos. – le van írva, ki van hirdetve, szét van küldve a körzeti elnököknek.
De az igazi kérdések a sorok között lapulnak:
A választóknak, azaz a közgyűlési küldötteknek és a jelölteknek néhány kérdésre közösen kell választ találniuk, és ezen a konszenzuson vagy a közös munka elmaradásán fog múlni a MAZSIHISZ jövője:
1) Egy vagy kettő?
Két pályázatot írtak ki – a két pozícióra, ám a kérdés jogosan merül fel: lehetséges-e úgy működtetni ezt a már egybeforrt és sok helyen összeérő, sőt összekapaszkodó rendszert, hogy két külön ember vezeti a két intézményt?
Vagy a biztonságos és érdemi munka érdekében ismét egy közös vezetőre van szükség? (Azaz, mint eddig…)
Az én válaszom: A MAZSIHISZ és a legnagyobb tagszervezete a BZSH harmonikus és fejlődő működéséhez – jelen pillanatban – egy operatív vezető kell!
Lehet, hogy jövőre már más lesz a helyzet, ám most nem arra van szüksége az éppen megújuló MAZSIHISZ-nek, hogy két vezető – esetlegesen – egymáshoz méregesse a saját bicepszét, nézvén ki az erősebb, és – horribile dictu – külső vagy belső erők egymásnak ugrasszák a két vezetőt ezzel is megbénítva a működést. Ám erről a közgyűlés fog dönteni. 70 illetve 120 embernek kell meghozni a döntést és szavazni.
A második kérdésemet pont ez a kérdés vindikálja:
2) Ki válassza meg az igazgatót?
Ha a közgyűlés fogja – mint eddig, akkor az azt jelenti, hogy a vezető nekik tartozik elszámolással és beszámolással. A 70 illetve a 120 főnek.
És a vezető, ezt az évenkénti két rituális közgyűlésen majd meg is teszi…
Azaz – magyarul és egyszerűen fogalmazva – ellenőrizhetetlen lesz.
Bár a hitközségi hagyomány mindenképpen e, közvetlen választás mellett szól, sokan azt mondják, hogy a szervezet működéséhez ez esetben talán jobb lenne, hogy az igazgatót a közgyűlésből választott a vezetőség (vagy elöljáróság) válassza meg. (Közvetett demokrácia)
Apropó demokrácia.
Az arányosság – sajnos – ez esetben csak a valóság árnyékaként jelenik meg, mert jelenleg sem a közgyűlés összetétele, annál inkább a közülük választott elöljáróság/vezetőség összetétele nem reprezentálja a budapesti illetve összmagyar zsidó közösség összetételét. (És most nem szeretnék a saját közösségemmel példálózni, mert az nagyon átlátszó lenne…) – azaz kijelenthető: a választásban demokratikus megoldás nincs, legfeljebb hagyományos.
És ez a pont, ami a következő problémára mutat rá:
3) Ami a legfontosabb: a közös munka fontossága
Ez az a szegmens, ami talán mindegyiknél hangsúlyosabb…
Hiszen nem számít, hogy egy igazgató van vagy kettő…
Nem számít, hogy 120 ember választja meg, vagy csak 12…
Ha az új igazgató nem tud együtt működni a két elnökkel, Heisler Andrással és Tordai Péterrel, akkor az egész megújulást el lehet felejteni.
Olyan lesz a MAZSIHISZ, mint egy szeme világát vesztett medve, amelyik össze-vissza kacsázik, és mindeközben súlyánál fogva közben tör és zúz.
A választóknak meg kell érteniük, hogy ők a honi zsidóság erejének megtartói, akiket a küldőik nem azért küldtek oda, hogy erejüket fitogtassák, hanem azért, hogy szolgálják a MAZSIHISZ-t, támogassák az épülését és ez esetben a megújulását, nem elfeledve, hogy a jövő csak ez az út lehet…
És az alapelv, az igazgatói posztra jelöltekre hatványozottan vonatkozik!
Ők vannak / lesznek hivatva képviselni a honi össz-zsidó közösséget és annak furcsa egységét!
Közös munka!
Nem hagyhatja még egyszer a magyar zsidó közösség vezetése, hogy politikai okokból bárkit is meghurcoljanak, megalázzanak, vagy akár biztonsági őrökkel bárkit is kizárjanak egy folyosóról.
Előttem van a jogász elnök arca, amikor 3 esztendeje, a választások előtt rákérdeztem: „nem jogellenes-e az a közgyűlés, aminek pl. nincs napirendje?”.
A válasz rövid volt: „most nem nyilatkozom…” Ennyi.
Meg kell érteni minden felelős irányítónak, egy vezetés vagy vezetőség csak akkor lesz erős és hiteles, ha a kritikusait nem megalázza és ellehetetleníti, hanem felemeli maga mellé, hogy meghallják egymás hangját.
És én ebből az elvből nem engedek, mert nem engedhetek!
(Emlékeztetőül az Új Élet 2011. júniusi számának címlapja, ahol is a Bét Sálom, mint ellenkampányoló van megemlítve.)
 
A siker alapjainak kezdete a közös munka, ami egymás hangjának meghallása, a folyamatos egyeztetés és a zsidó közvélemény véleményének kikérése. Enélkül bármiféle kampány vagy választás vagy tehetséges vezető kudarcra van ítélve.
És az utolsó kérdésem: mi kell ahhoz, hogy valaki igazgatóként operatíve vezessen egy nonprofit szervezetet, egy egyházat?
Innen már csak egy lépés az utolsó pont:
4) Jó menedzser és/vagy jó zsidó?
A válasz egyértelmű: menedzser és zsidó.
Bárki is legyen a jelölt, olyan szakembernek kell lennie, aki alázattal fordul mind a hagyomány, mind az embertársai felé.
Életmódja, emberi és szakmai múltja, illetve, – mint az előbb is írtuk -, a zsidó közösség irányába való mélységes együttérzése adja meg neki a választók bizalmát és a közösség nagyrabecsülését.
Mit értek ez alatt?
Például, az engem személyesen bántó talán legaktuálisabb zsidó-politikai és magyar-politikai kérdés:
Az új igazgató nem menjen szembe a BZSH és a MAZSIHISZ bármely döntésével. Pláne ha olyan egyhangú és fontos, amiről a média oly’ sokat írt, és ami Heisler András elnök szerint fél évszázad után a zsidó vallási és világi közélet első nagy egymásra-találása volt, és ami így előre vetítette a konstruktív zsidó együttgondolkodás lehetőségét.
Emlékeztetőül:
„Egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – döntött a szervezet közgyűlése. A tegnapi ülésen 76 igen, 2 nem és 3 tartózkodás ellenében szavazták meg a jelenlévők azt a határozatot, amely szerint miután az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlatán nem változott a kormány, a szervezet nem működik együtt a kabinettel. Azt is kimondták, ha a kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán nem változtat, a Mazsihisz a Civil Pályázati alaptól elnyert támogatásokat sem veszi igénybe.”
Ne feledjük, az igazgató mindig is az egységet szimbolizálta és most még inkább azt kell mutatnia!
Éppen ezért volt számomra megdöbbentő, hogy a visszautasított állami támogatások pótlására létrejött szervezet, amiben a MAZSIHISZ is komoly szerepet játszik a „memento70” honlap adatai szerint vannak olyan MAZSIHISZ hitközségek, akik néhány milliónyi forint állami támogatás zsebrerakása miatt szembementek a MAZSIHISZ közgyűlésének egységes és szimbolikus döntésével, miszerint nem fogadunk el pénzt a kormánytól, amíg az az egész holokauszt emlékévet kampánycélra használja csak fel.
(Persze, meg lehet indokolni, hogy a nemes cél érdekében pénzt „ezeknek” vissza nem adunk, na de ilyen áron?)
Ami ennél is megdöbbentőbb, hogy a szavazás után – ellenére – maga dr. Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ alelnöke sem állt be a MAZSIHISZ közgyűlésének egységes (de nem kötelező) bojkottja mögé, ezzel mind kifelé, mind befelé is gyengítve a Hitközség egységét és a sikeres fundraising / adományszerzés esélyét.
Az új igazgatónak mindenképpen rendet kell tenni az olyan ügyekben, amik a MAZSIHISZ-t széthúzzák…
Erről a kis affair-ról anno a tudozsido honlapja is beszámolt…
Sőt, ennél tovább menve…
a 4 hitközséget egybefogó MAZSIHISZ Közép-Magyarországi Területi Csoport szintén pénz nyert ezen a Civil pályázaton, és „természetesen” el is fogadta.
Lehet, hogy én vagyok a naiv, de ez hogy fér össze?
MAZSIHISZ alelnöke hogy tehet ilyet?
Vagy ha ebből a csoportból esetleg valaki igazgató akarna lenni??
Akkor hogyan magyarázza majd meg a közgyűlésnek és a 120 dühös embernek, hogy a MAZSIHISZ egyhangú bojkottját ő pedig 6 vagy 7 millió forintért bojkottálja?
És mindezt 13 millió forintért… Te jó ég…
Ennyiért adták el a közösen és közfelkiáltással megszavazott majd nagy médianyilvánossággal meghirdetett bojkottot? 
A honi zsidóság egységének ügyét?
Valós veszélybe sodorva másik tucatnyi pályázó sikerét????
Szóval az új igazgatónak lesz itt dolga…
Majd maga a közgyűlés dönt erről az attitűdről, erről a jövőképről és erről hozzáállásról is. Alázattal és bölcsen.
——–
Összefoglalva:
Ezt a kis cikket az aggódás irattata meg velem…
Az, hogy 25 év után először írnak ki – valóban – nyílt választást a BZSH és MAZSIHISZ ügyvezető igazgatói pozícióra, akkor nagyon nem volna kellemes, ha a hitközség belefutna a saját maga csapdájába, és civakodás vagy marakodás venné kezdetét, ezzel is azt mutatva, hogy a Zoltai Gusztáv által fémjelzett világ volt „a lehetséges világok legjobbika”, amikor pontosan tisztában voltunk a rendszere gyengeségeivel és hibáival, ám mindezek ellenére tiszteltük őt – és anno az óramű – már csupán ettől a ténytől vezetve is – ment a maga útján.
Aggódom,
mert választhat a honi zsidóság legerősebb szervezete, a MAZSIHISZ.
Remélem, hogy ez a lehetőség, – a hirtelen kapott valós demokrácia – nem lesz számára kontraproduktív.
Remélem, hogy tud élni a szabadság lehetőségével.
Aggódom
ám ezzel együtt nagyon remélem, hogy a jelöltek és a majdani megválasztott igazgató (bízom benne, hogy egy lesz és nem kettő) valóban
– Remélem, hogy képviseli mindazt, amire a közgyűlés őt felkéri, remélem nem lesz önjáró, mint korábban a hitközségi vezetőknél ezt láttuk már.
– Remélem, hogy tudja és tiszteletben tartja az elvet, hogy nem a honi zsidóság van őérette, hanem ő van és dolgozik a magyar zsidóságért és eképpen is cselekszik.
– Remélem, hogy megfelelő módon számol be a vezetőségeknek és a közgyűlésnek.
– Remélem, hogy együtt dolgozik majdan az elnökökkel és a rabbikkal, egymást elismerve és támogatva.
– Remélem, hogy személyében nem a múltat jeleníti meg, hanem az jövőt, és éppen ezért képes lesz bármilyen partnerrel hitelesen és sikeresen tárgyalni.
– Remélem, hogy figyel minden hangra és minden rezzenésre.
– Remélem, hogy nem feledi el, hogy a MAZSIHISZ nem egy kft. vagy zrt, hanem egy 4000 esztendős vallás, ami vallási tartalom nélkül összezuhan, mint egy kártyavár.
– Remélem, hogy alázattal képzi önmagát, hogy még méltóbban tudja képviselni a Jóteremtőt és a zsidó közösséget bármely fórumon.

Szeretnék ezzel a felirattal kívánni sok sikert az új vezetőnek, egyrészt, hogy el tudja olvasni, másrészt, hogy meg is értse, harmadrészt, hogy szívére vegye!„Tudd, ki előtt állsz!
A Királyok Királyainak Királya előtt, a Szent és Áldott (előtt).
az Örökkévaló (előtt).
Azért, hogy legyen az Ő félelme orcátokon, nehogy vétkezzetek!”

Megosztás