10+1 pozitív tény az arab-izraeli belső kapcsolatokról

tu efratA “tíz tény” sorozat azért indult el, hogy ismeretet terjesszünk a zsidósággal, a zsidó vallással és Izrael országával kapcsolatban. Sok a tévedés és még több a tévhit. Ezekben a cikkekben ritkán merészkedünk a politika igencsak ingoványos területére, ám most Gémesi Robi barátom valami olyat talált ki, ami erősen politika és talán még kevésbé ismert a közvélemény számára.
A hírekből pontosan tudjuk, hogy az arab-izraeli konfliktusok és háborúk uralták az elmúlt 70 esztendő közel keleti politikáját.
A média előszeretettel cikkezik az arab vezetők hangzatos politikai kinyilatkoztatásairól, vagy a cionizmus általános (azaz káros) hatásáról a világban, ám az olvasók nagy része leragad annál a ténynél, amit mutatni akarnak neki.
Ez a cikk arról szól, hogy a terroristák és hadurak mellett vannak rengetegen, akik a békét szeretnék a két nép között, akiknek az ősatyja egy: Ábrahám, alias Ibrahim. 

Arab_population_israel_2000_en1)
Az izraeli állampolgárok 20.7%-át teszi ki az arab lakosság, ez hozzávetőlegesen 1.660.000 embert jelent.
Az arab állampolgárok 82%-a muszlim, 9%-a keresztény, 9%-a drúz. Az izraeli arab lakosság mintegy 45%-a az ország északi részében él. A legnagyobb arab népességű észak-izraeli város Názáret, 69%-os muszlim többségű lakossággal.

2)
Az országos politikában egészen a kezdetektől, már az 1949-ben megválasztott első Knesszetben is helyet kaptak izraeli arabok. A jelenlegi 120 tagú országgyűlésben (kneszet) arab pártok és 12 arab képviselő van jelen, ez 10%-os reprezentációt jelent a törvényhozásban.
A képen izraeli parlamenti választásokon induló arab pártok kampányhirdetései láthatók:aaa

3)
A parlamenti képviseleten túl izraeli arabok különböző politikai pozíciókat is betöltöttek már az ország történetében.
bd3ca514-c870-4dac-a73f-0c1f484e36e9Ali Yahya (képen) 1995-ben lett Izrael első arab diplomatája, négy éven át volt nagykövet Finnországban. Jelenleg Izrael görögországi nagykövete, Ahmad Tibi képviselő pedig napjainkban a Kneszet alelnöke.
Salah Tarif 2001-ben, Raleb Majadele 2006-ban került miniszteri pozícióba.
Ariel Sharon – miniszterelnöksége idején – 2004-ben indítványozta, hogy az összes izraeli állami tulajdonú cég igazgatótanácsába kötelezően delegáljanak arab nemzetiségű állampolgárt. Sharon a közszférában is emelni akarta az arab tisztviselők számát, kormányzása idején közülük mintegy 56.000-en dolgoztak állami szerveknél, ez az összes állami munkavállalók 6.1%-át jelentette.
A parlamenti képviseleten és a közszolgálaton túl a legmagasabb állami szerveknél is helyet kapnak izraeli arabok. Salim Joubrant 2003-ban nevezték ki az Izraeli Legfelsőbb Bíróság bírájának, míg az izraeli rendőrségnél – 2011-ben – egy korábban már kerületi parancsnoki rangot is betöltő rendőrtiszt, Jamal Hakroush lett az első muszlim arab helyettes-főfelügyelő.

4)
Benny Gantz, az Izraeli Védelmi Erők (Cáhál) vezérkari altábornagyának javaslatára 2013 októberében a drúz származású Ghassan Alian ezredest nevezték ki a “Goláni haderő” vezetőjévé.
A “Goláni” az egyik, ha nem a leg(el)ismertebb egysége az izraeli hadseregnek.Golani-Brigade15)
2005-ben Majid Al-Hadzs a szociológia és antropológia professzorát választották a Haifai Egyetem társadalmi kutatásokat igazgató dékánjává.
Ő volt az első arab tagja az Izraeli Felsőoktatási Tanácsnak (1995-2001 között).

6)
Több alkalommal ítélték oda a legmagasabb szintű állami kitüntetést, az „Izrael díjat” izraeli arabok részére.
A díjat minden évben a legjelentősebb tudományos, kulturális és sporteredményeket felmutatóknak ítélik oda.
1987-ben Makram J. Khoury színész volt az első izraeli arab, aki ezt az elismerést megkapta. Khoury családja az 1948-49-es arab-izraeli háború idején a harcok elől elmenekült, de a háború vége után néhány hónappal visszatelepültek Izraelbe.
1978 óta több mint két tucat izraeli és nemzetközi filmben szerepelt, többek közt a Spielberg által rendezett Münchenben.
A díjat megkapta még Emile Habibi író, az izraeli arab nyelvű irodalom neves alakja és az 1-es TV csatorna arab nyelvű műsorainak készítői.peace1

7)
2007 elején a Knesszet úgy határozott, hogy a Héber Nyelvi Akadémia mintájára létre kell hozni az Arab Nyelvi Akadémiát.
Az új akadémia feladata az arab nyelv és kultúra tudományos kutatása, arab nyelvű lexikonok, szótárak összeállítása és nyelvészeti témájú konferenciák megszervezése. Az intézet 2007 decembere óta Haifán működik, elnöke Mahmud Ghanayem nyelvész professzor.
la1999_waIzraelben a héber mellett az arab is hivatalos nyelv.

8)
Rana Raslan 1999-ben megnyerte a „Miss Israel” szépségversenyt. A magát szekuláris muzulmánnak való modell az izraeli versenyt követően képviselte az országot a „Miss Universe” nemzetközi szépségversenyen is.

9)
Izraelben több százra tehető a kisebb-nagyobb muzulmán imahelyek száma, köztük tucatnyi a méretében és küllemét illetően művészileg is kiemelkedő mecset.
(Ajánlom megnézni a názáreti Makam al-Nabi mecset képeit, illetve az itt is látható haifai Mahmud mecset.)

450px-Kababir10)
Az izraeli sportéletben is gyakran találkozhatunk arab játékosokkal.
Mind közül talán a leghíresebb sportoló Walid Badir focista.
Badir 1997-2007 között tagja volt az izraeli futball válogatottnak.
E szerepben 12 gólt szerzett Izrael számára. 2006-ban kinevezték a Hapoel Tel-Aviv csapatkapitányává, ezt a címet egészen 2013 augusztusáig, visszavonulásáig viselte.
Csapata, a Hapoel Tel-Aviv, az izraeli futball kupát az ő vezetésével 2006-2013 között ötször nyerte el.
Az izraeli foci történetében napjainkig több mint 40 izraeli-arab futballista futott be említésre méltó karriert, mint például Munas Dabbur, Sari Falah és Dia Saba, akik az utóbbi években az izraeli U-21 válogatott csapat tagjai, vagy Zahi Armali, aki bár 1989-ben visszavonult, mai napig a 90 lőtt liga-góljával a Maccabbi Haifa gólrekordere.
(Itt hallható egy interjú Zahi Armalival, akit a csapat hősének neveznek)
bonus:
Egy Izraelben élő olvasónk írta, hogy egyre többen vetik fel, miszerint milyen kínos, problémás az együttélés szempontjából a himnusz, a Hatikva néhány része, és hogy többnyire lehet is látni, hogy az arab játékosok többnyire nem éneklik a teljes csapattal együtt, h pl. להיות עם חופשי בארצנו ארץ ציון וירושלים.
(szabad fordítás szabad népként lenni az országunkban, Cion földjén és Jeruzsálemben)

Szerintem ez is a témához tartozik, hogy pont emiatt kb. minden évben felmerül, hogy himnuszt kéne változtatni, éppen az arabok miatt…

+1)
2004-ben egy, a Harvard Egyetem által végzett kutatás keretében 1721 fős mintán vizsgálták az arab és zsidó izraeli felnőtt korúak véleményét az arab-zsidó együttélésről.
A felmérés tömör konklúziója az alábbi képet mutatta:

  • a zsidó válaszadók 68%-a támogatja, hogy a közoktatásban kapjon viszonylag súlyos szerepet az arab nyelv és kultúra, mert ez szerintük közelebb hozná egymáshoz az arab és zsidó állampolgárokat

  • az arab válaszadók 77%-a felelte, hogy szívesebben él Izraelben, mint a világ bármely más országában

  • a zsidó válaszadók 73%-a, az araboknak meg 94%-a gondolja úgy, hogy olyan társadalomban szeretne élni, amelyben egyenlő tisztelet és lehetőség illet minden arabot és zsidót.

+2 – update)
Cikkünk megjelenése után néhány órával olvashattuk a következő hírt a médiában:
Gázkincs: Gigaszerződést kötött Izrael a palesztinokkal

 

DCO

 

Korábbi “tíz tény” cikkek, ami kapcsolódnak a témához:
Izraelről haladóknak,
Izraelről kezdőknek,
Jeruzsálemről.