A teremtett világ furcsa csodái – áldás vagy átok? (V.-VI.)

Meddig érdemes élni?
Már a korábbiakban is érintettük ezt a nagyon érzékeny témát.
győzelemMost az életcélról szeretnék írni. Miért érdemes élni?
– hogy legyen utódunk?
– hogy legyőzzünk mindent?
Arról fogunk most olvasni, hogy elvileg létezik a Földön a külső hatások elleni tökéletes védelem, illetve egy élet, aminek minden pillanata értékekkel van kitöltve
Ne feledjük el, hogy ez sorozat a minket körülvevő világról szól, aminek mi vagyunk a főszereplői…
Azaz Isten valamit üzent ezzel nekünk.
Ki-ki majd eldönti, hogy ez áldás vagy átok lenne a számára.
Én csak a tényeket írom le…

V.
Az alcím, akár lehetne az, hogy„Akinek nem lehet ártani…”
Ebből az állatból a legnagyobb is legfeljebb 1 milliméter. A „páncélját” hidrosztatikus váz feszíti ki.10008_10151541845109640_1375429469_nAmikor 1773-ban felfedezték, akkor medveállatkának nevezték el.
medveallatka2Ám az igazi karrierjét csak az elmúlt években érte el, amikor kiderítették, hogy
– Megél 6000 méter feletti hegyekben és 4000 méter alatti tengerekben
– A sarkkörön és az egyenlítőnél.
– Kedvezőtlen körülmények között anyagcseréjük leáll, életműködéseik felfüggesztődnek, és ebben az alakban akár 100 évig is életképesek maradnak.
– 151 °C-ra felhevítést percekig is elviselik, napokig túlélik a −200 °C-os fagyasztást
– Túlélték a világűrbe való kibocsátást,
– Az emberi szervezetre halálos sugárzás akár ezerszeresét is túlélik.
– Tíz napot töltöttek a Nap ultraibolya sugárzásának (a földi 1000x-e), és a kozmikus háttérsugárzásnak kitéve, oxigén nélkül. 68 százalékuk túlélte az űrutazást, sőt, szaporodásra is képesek maradtak.
cikkek_28682Ez az utolsó azért nagyon érdekes tény, mert elvileg ez a sugárzás végletesen roncsolja a DNS-szerkezetet.
(Azt gyanítják, hogy az állatok valahogyan képesek voltak helyreállítani a DNS-üket ért károsodást.)
Az ember egyik nagy álma, hogy mindenhez tudjon alkalmazkodni. Hideg és meleg, mélység és magasság.
És egy videó.
Te cserélnél vele?tardigrades_03-600x518
VI.
Tiszavirág életű, kérész életű…
Rövid életű, röpke, átmeneti
Emlékszünk még a Turritopsis nutriculára?
Az örökéletű átváltozó művészre?
A teremtett világ egyik tökéletes (???) lénye.
Ahogyan szerintem a kérészek rendjébe tartozó tiszavirág, az egyik legősibb szárnyas rovar is az.71190000Pedig ő nemhogy nem örökéletű, de néhány óra, legfeljebb pár nap jut neki a földi létből.
Bár nagyon hosszan készül rá, egy év (némely kérészfajnál akár 3 év) is eltelik, míg a „pete-lárva-nimfa-szubimágó-imágó” metamorfózison végigmegy, végül mindössze egy „násztánc-párzás-peterakás” jut neki osztályrészül.
Magányosnak sem mondhatnánk őket, tíz-százezres egyedszámú telepek közt fejlődnek a meder alján.
Amikor elérkezik az ideje, a kültakaró alatt felhalmozódó gáz hajtja fel őket a vízfelszínre.
Először a hím „szubimágók” jelennek meg, majd a parton párzóképes „imágókká” válnak.
tiszaviragzas2_smItt várják a nőstényeket, amelyek a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A víz feletti nász után a nőstény megkezdi a kompenzációs repülést.
Kivirágzik a Tisza…
A folyó felett néhány méterrel, folyásiránnyal szemben halad, majd lerakja a petéit, amelyek lesüllyednek a mederfenékre.
Az ivarérett állatok még csak nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat – a repülést segítendő – levegővel pumpálják fel.
tiszavirag_295168_39413_nA párzás után elpusztult kérészek tömegesen hevernek a víz felszínén, így halálukkal is a természet végtelen körforgásához járulnak hozzá, hisz sok halfajnak jelentenek táplálékot.
Akár három év készülődés egyetlen nászért, amiért az életükkel fizetnek…
Még egy rendes étkezésre sem jut idő.
Mégis teljes élet a maga módján.
A természet tökéletes újratermelődése…
Áldás vagy átok?4431256_9278b59bd4a625765d4f2f412eb6fe19_xAz „áldás vagy átok” sorozat többi részét lásd itt…
 

Megosztás

5 thoughts on “A teremtett világ furcsa csodái – áldás vagy átok? (V.-VI.)

Hozzászólás a(z) Veres Juli bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük