A teremtett világ furcsa csodái – áldás vagy átok? (V.-VI.)

Meddig érdemes élni?
Már a korábbiakban is érintettük ezt a nagyon érzékeny témát.

győzelemMost az életcélról szeretnék írni. Miért érdemes élni?
– hogy legyen utódunk?
– hogy legyőzzünk mindent?
Arról fogunk most olvasni, hogy elvileg létezik a Földön a külső hatások elleni tökéletes védelem, illetve egy élet, aminek minden pillanata értékekkel van kitöltve

Ne feledjük el, hogy ez sorozat a minket körülvevő világról szól, aminek mi vagyunk a főszereplői…
Azaz Isten valamit üzent ezzel nekünk.
Ki-ki majd eldönti, hogy ez áldás vagy átok lenne a számára.
Én csak a tényeket írom le…

V.
Az alcím, akár lehetne az, hogy“Akinek nem lehet ártani…”

Ebből az állatból a legnagyobb is legfeljebb 1 milliméter. A “páncélját” hidrosztatikus váz feszíti ki.10008_10151541845109640_1375429469_nAmikor 1773-ban felfedezték, akkor medveállatkának nevezték el.

medveallatka2Ám az igazi karrierjét csak az elmúlt években érte el, amikor kiderítették, hogy
– Megél 6000 méter feletti hegyekben és 4000 méter alatti tengerekben
– A sarkkörön és az egyenlítőnél.
– Kedvezőtlen körülmények között anyagcseréjük leáll, életműködéseik felfüggesztődnek, és ebben az alakban akár 100 évig is életképesek maradnak.
– 151 °C-ra felhevítést percekig is elviselik, napokig túlélik a −200 °C-os fagyasztást
– Túlélték a világűrbe való kibocsátást,
– Az emberi szervezetre halálos sugárzás akár ezerszeresét is túlélik.
– Tíz napot töltöttek a Nap ultraibolya sugárzásának (a földi 1000x-e), és a kozmikus háttérsugárzásnak kitéve, oxigén nélkül. 68 százalékuk túlélte az űrutazást, sőt, szaporodásra is képesek maradtak.

cikkek_28682Ez az utolsó azért nagyon érdekes tény, mert elvileg ez a sugárzás végletesen roncsolja a DNS-szerkezetet.
(Azt gyanítják, hogy az állatok valahogyan képesek voltak helyreállítani a DNS-üket ért károsodást.)

Az ember egyik nagy álma, hogy mindenhez tudjon alkalmazkodni. Hideg és meleg, mélység és magasság.
És egy videó.
Te cserélnél vele?tardigrades_03-600x518

VI.
Tiszavirág életű, kérész életű…
Rövid életű, röpke, átmeneti

Emlékszünk még a Turritopsis nutriculára?
Az örökéletű átváltozó művészre?
A teremtett világ egyik tökéletes (???) lénye.

Ahogyan szerintem a kérészek rendjébe tartozó tiszavirág, az egyik legősibb szárnyas rovar is az.71190000Pedig ő nemhogy nem örökéletű, de néhány óra, legfeljebb pár nap jut neki a földi létből.
Bár nagyon hosszan készül rá, egy év (némely kérészfajnál akár 3 év) is eltelik, míg a “pete-lárva-nimfa-szubimágó-imágó” metamorfózison végigmegy, végül mindössze egy “násztánc-párzás-peterakás” jut neki osztályrészül.

Magányosnak sem mondhatnánk őket, tíz-százezres egyedszámú telepek közt fejlődnek a meder alján.

Amikor elérkezik az ideje, a kültakaró alatt felhalmozódó gáz hajtja fel őket a vízfelszínre.

Először a hím “szubimágók” jelennek meg, majd a parton párzóképes “imágókká” válnak.

tiszaviragzas2_smItt várják a nőstényeket, amelyek a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A víz feletti nász után a nőstény megkezdi a kompenzációs repülést.
Kivirágzik a Tisza…

A folyó felett néhány méterrel, folyásiránnyal szemben halad, majd lerakja a petéit, amelyek lesüllyednek a mederfenékre.

Az ivarérett állatok még csak nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat – a repülést segítendő – levegővel pumpálják fel.

tiszavirag_295168_39413_nA párzás után elpusztult kérészek tömegesen hevernek a víz felszínén, így halálukkal is a természet végtelen körforgásához járulnak hozzá, hisz sok halfajnak jelentenek táplálékot.

Akár három év készülődés egyetlen nászért, amiért az életükkel fizetnek…
Még egy rendes étkezésre sem jut idő.
Mégis teljes élet a maga módján.
A természet tökéletes újratermelődése…

Áldás vagy átok?4431256_9278b59bd4a625765d4f2f412eb6fe19_xAz “áldás vagy átok” sorozat többi részét lásd itt…