Ha a világban létezik magasság és mélység, akkor ez az ember mindkettőt megjárta. Bele is halt. – (Életmesék XXIX.)

Hol volt, hol nem volt, megszületett a 19. század.
Sok zsidó embernek adott lehetőséget, hogy az egyenjogúsítás lehetőségével élve a nulláról indulva világhírű legyen.

Már írtam a blogomban Aschner Lipót akaraterejéről, Zukor Adolf ötleteiről. Schwarz Dávid álmairól, Dr. Steinberger Sarolta tehetségéről, „Kronberger kisasszony” életigenléséről, és persze itt van Weisz Erik, alias Houdini.

buday goldberger leoÁm annak az embernek, akiről ma megemlékezünk – a szülei már a 18. században megteremtették az alapokat, még azokban az években, amikor a zsidó emberek üzleti életét béklyók szorították a földhöz.
A mi főszereplőnk ezt az örökséget nem elherdálta, hanem – erejéhez képest – a lehető legtökéletesebbé tette.
Ez a férfi pontosan 136 esztendeje született és szinte napra pontosan 67 évet élt.
1945. május 5-én halt éhen Magyarország egyik leggazdagabb embere. 

Goldberg Ferenc már 1785-ben Óbudán kékfestő üzemet alapított.
(Érdekesség, hogy az épületben ma a budapesti Textilmúzeum található.)

Nem sokkal később Goldberg Ferencmár Sámuel nevű fiával közösen vezette a családi céget, és ekkoriban „magyarosítottak” Goldberger-re.
Nyereségüket visszaforgatva, 1845-ben megvásároltak egy perrotine-gépet, az akkori kor legmodernebb textilnyomógépét. És ezzel egy pillanat alatt az ország vezető textilnyomói lettek.budapest-iii-kerulet-goldberger-gyar-obudan-1900

A Goldberger család – természetesen – támogatta az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, részt vettek a honvédség egyenruhákkal való ellátásában.
És a büntetés sem maradt el. A szabadságharc leverése után Haynau nagy összegű hadisarccal sújtotta a lázadó zsidó családot és termékeik jelentős részét be kellett szolgáltatniuk. — (A képen Goldberg Ferenc lakóháza)

Ám a politikai feszültségek csitultával nem lehetett figyelmen kívül hagyni az ambiciózus gyáros családot.
1857-ben a Pest-Budára látogató Ferenc József császár felkereste a gyárat, annak jeléül, hogy „megbocsátott” a Goldbergerek-nek a szabadságharc idején tanúsított magatartásukért.obuda

A család 1867-ben nemesi címet kapott, ekkor vehették fel a Buday előnevet.

A családban dinasztikus alapon Buday-Goldberger Károly majd fia Buday-Goldberger Berthold irányította az egyre sikeresebb vállalatot. (A képen: Arnold, Gusztáv, Albert, Gyula, Berthold, Ferenc, Samu és Ödön.)

135 esztendeje, 1878. május 2-án ebbe a családba született bele történetünk „hőse”: Leó.Goldberger név

Budapesten és Bécsben tanult jogot.
Világot látott ember lett.
35 esztendősen – apja, Berthold halála után – vette át az óbudai cég vezetését, bár már az előtte lévő években is ő volt az ügyvezető igazgató.2961

A szakmai sikereiről rengeteg cikk mesél. Arról, hogy hogyan bővítette ki szülei szövetkikészítéssel és -nyomással foglalkozó gyárát, és arról, hogyan lett a vállalat az első világháború idején a hadsereg szállítója.

A háború után, 1923-ban a szövödét, 1927-ben fonodát, 1930-ban selyemszövödét, majd 1932-ben vigonyfonodát létesített a Kelenföldön vásárolt gyárterületen. (Ez a gyár később Kelenföldi Textilgyár – KELTEX – néven működött.)377608_129275707249726_21930110_n

A végtelenül tehetséges fiatalember mind szakmailag, mind politikailag sikeres lett.

Felismerte a század elején megjelent műselyem fontosságát, amelyből a természetes selyemhez hasonló fényes, puha szövetek voltak készíthetők.
1919-ben megkezdte ezek felhasználásával „Parisette” márkanevű termékeinek (ruha-, blúz- és fehérnemű-anyagainak) gyártását.
(A blogbejegyzés végén megtalálhatóak a korabeli katalógusok katalógusok.)

Az 1930-as években bevezette a filmnyomást és a szintetikus indigó színezék használatát.
2960A cég 1934-től külföldön (Angliában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, sőt Ázsiában és Afrikában is) több leányvállalatot alapított termékei értékesítésére.

450px-GoldbergerLeoSzinte mindent elért, amit ember – ebben az országban – elérhetett.
– A Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) igazgatója,
– a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnöke,
– a Magyar Külkereskedelmi Intézet igazgatósági tagja,
– a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa.

Politikai sikereit mutatja, hogy 1935-től a parlament felsőházának tagja lett.

A zsidó bárócsaládok egy része elhagyta vallását és régi nemesi családokkal házasodott. Velük ellentétben dr. Buday Goldberger Leó soha nem keresztelkedett ki. Aktív szerepet játszott a zsidó közéletben. Nagy összegekkel támogatta az óbudai zsidó hitközséget.

A gyáros felesége Popper Ida volt. 3 gyermekük született: Antal, Miklós és késői gyermekeként 1919-ben egyetlen kislányként Friderika, akinek élettörténete szintén magán hordozza a XX. század minden kínját.budapest-iii-kerulet-goldberger-gyar-obudan-_1

1932 májusában elindult a „Magyar Országos Izraelita Iroda” (korabeli MAZSIHISZ) elnöki tisztjéért.
„Ellenfele” Stern Samu, bankigazgató, udvari tanácsos, aki akkor már a neológ Pesti Izraelita Hitközség (PIH) elnöke volt.
(Tudni kell, hogy A MIOI ekkoriban a világ legnagyobb és leggazdagabb zsidó szervezete volt, amin belül a PIH a maga mintegy 250 ezres – többségében hívő – létszámával a világ legnagyobb hitközségeként funkcionált.)

A korabeli újság szerint: „Példátlanul szenvedélyes jelenetek között Stern Samut választották meg az Országos Izraelita Iroda elnökévé”
„A 379 leadott szavazatból 223 szavazat Stern Samura, 147 Budai-Goldberger Leóra esett…, Stern Samut választották meg az Országos Izrealita Iroda elnökéve.”

Nagyon hitt az emberekben és az emberi kapcsolatokban. Barátai között írók, tudósok, színészek voltak. Vezető szerepet vállalt különböző szakmai és társadalmi egyesületekben, jótékonysági intézményekben.
Goldberger, Horthy Miklós kormányzó kártyapartnere (sic!), és ifjabb Horthy Miklós a Goldberger-birodalom igazgatósági tagja volt.

1937-ben dr. Goldberger Leó anyagi támogatásával jött létre a Műegyetemen a textilkémia tanszék.
30599_bnv4második zsidótörvény (1939) életbe lépése ellenére az iparügyi minisztertől külön engedélyt kapott, hogy megtartsa elnök-vezérigazgatói beosztását.

Goldberger a zsidótörvények és háború ellenére tovább fejlesztette gyárát. Új gépeket, licenceket vásárolt, új üzemet rendezett be egy modern típusú műszál feldolgozására.

A sok jó kapcsolat és a hatalmas vagyon sem mentette meg attól, hogy 1944. március 19-én, az ország német megszállásának első napján (!) – ugyanúgy, mint Aschner Lipótot, – a Gestapo le ne tartóztassa és Mauthausenbe ne hurcolja.
fogolykartonok_005Bár megérte a tábor felszabadulását, 1945. május 5-én (ijjár hónap 22-én) éhen halt.
Ez a héber dátum idén, (2013-ban) szintén május 2-ra, a születésnapjára esik.

Legyen áldott az emléke!

—— utóirat 1. ——
A felszabadulás után a gyárat még 3 esztendeig a család vezette, ám 1948-ban Goldberger Textilművek és Kereskedelmi Rt. néven államosították.
1949-ben nemzeti vállalattá alakult, amibe néhány más textilgyárat is beolvasztottak.
A kelenföldi gyárból létrehozták a Kelenföldi Textilkombinát Nemzeti Vállalatot, az óbudaiból pedig a Goldberger Textilnyomó és Kikészítő Nemzeti Vállalatot.
1963-ban megalakult a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat, amelynek központja a volt Goldberger-gyár lett.
1989-ben a BUDAPRINT tönkrement, és ellene felszámolási eljárás indult, ami 1997-ben fejeződött be.
Ezzel a több, mint 200 esztendős cég megszűnt, a család – mint leánya, Frici is leírta – a világ minden pontján megtalálható.

Örök emlékként nagy szeretettel ajánlom nézegetni a Goldberger katalógusokat:
Az első itt található és itt a második.

Szeretnék még egy képet megmutatni az óbudai gyár mai állapotáról – ugyanabból a szemszögből, ahonnan a fentebbi kép készült. (Középen a szimbolikus 1907-ben épített víztoronnyal.)

budapest-iii-kerulet-goldberger-gyar-obudan-_26720682537_6117ef7326_mSzeretettel ajánlom a következő 9 képből álló fotógyűjteményt .

—— utóirat 2. ——
2010-ben az óbudai Goldberger gyár egy részébe modern irodát és filmstúdiót rendeztek be.
Az átalakításról néhány képet találhat:
itten,
és itten,
meg itten (alaprajzokkal).

Megosztás

33 thoughts on “Ha a világban létezik magasság és mélység, akkor ez az ember mindkettőt megjárta. Bele is halt. – (Életmesék XXIX.)

Hozzászólás a(z) Kis Ádám bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük