Az elmúlt húsz esztendő legpofátlanabb utcaátnevezése, ami egyben a demokrácia arculcsapása.

A hír:
2013. február 13-án Kunhegyesen, – egy fideszes polgármester által vezetett önkormányzat – a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát Wass Albert utcára nevezte át.

Az üzenet:
Magyarországon 2013-ban a kormánypárt egy kivégzett antifasiszta (bár korábban fajvédő) ellenálló helyett egy háborús bűnök miatt halálra ítélt katonatisztről nevezett el egy utcát.

Szubjektív megjegyzés:
Ez az átnevezés az érzéketlenség és a pofátlanság netovábbja…
Szimbolikus és gyakorlati arculcsapása a demokráciának és az antifasizmusnak.

Válassz!

Wass katonai-igazolvanykepbajcsy_zsilinszky_endre

A háttér:
Amit tudni kell 1944-ről és erről a két emberről.

Bajcsy Zsilinszky Endre:
1944. november 9-én Bajcsy Zsilinszky Endre elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, amelynek célja az volt, hogy a német megszállással és a nyilas hatalommal szembeni ellenállókat egybefogja.

Ez a Bizottság egyik legfőbb feladatának a fegyveres felkelés megszervezését, az ország felszabadítását és a demokratikus átalakulását tartotta.

Egy árulás következtében a nyilasok rajtaütöttek a Bizottság vezérkarának gyűlésén, a résztvevőket letartóztatták majd a Margit körúti katonai fegyházba hurcolták, ahol megkínozták őket és végül mindegyiket kivégezték.
Bajcsy-Zsilinszkyt a sopronkőhidai fegyházba szállították, ahol december 24-én felakasztották.

VS.

Wass Albert:
Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett.

A román Néptörvényszék Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért.
Azzal vádolták, hogy

1)
1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatok letartóztattak négy “politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi személyt. Két román parasztot (Josif Moldavan és Ioan Catin) és két zsidó lányt (Mihály Eszter és Mihály Rozália), akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak, majd Cege határában brutálisan kivégezték őket.

2)
1944. szeptember 23-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre. Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és ötéves kislányát, valamit a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is.

3)
Wass Albert az 1944 szeptemberében elkövetett sármási vérengzésben is részt vett.
A brutális mészárlásban 126 ártatlan zsidót és románt gyilkoltak meg.

Izraeli kutatók tudomást szereztek az esetekről, mivel a cegei és ombuztelki kivégzésekkel kapcsolatban Izrael állam is emberiségellenes- és háborús bűnösnek tekinti az írót.

Válassz!
Te milyen példaképet szeretnél a gyermekeid elé állítani?

Kikapcsolódásképpen hallgassuk meg Wass egyik (nem) félreérthető versét!