Egy sportszervező, pedagógus és békeharcos világraszóló sikere és tragédiája. (Életmesék XIV.)

71 esztendeje, hogy 1944 november 21-én egy idős házaspár – Kemény Ferenc és felesége, Schäffer Jolán – a budapesti gettóba vonulásuk helyett, önkezűleg vetettek véget az életüknek.
A büszke diplomata és pedagógus nem tudta elviselni, hogy az az ország, aminek annyi érdemet szerzett – ilyen sorba taszítsa agg gyermekét.

Ki volt az a zsidó ember, akinek a halálának 60. évfordulóján a szülővárosában, Nagybecskereken szobrot avattak és maga a szerb parlament elnöke, Predrag Marković mondott beszédet, ám Budapesten még egy utcát sem neveztek el róla?
Ki az, akit így elfelejtett szülőországa, és mindösszesen egy sportiskola és egy mellszobor őrzi a nevét Eger városában, ahol alig 4 évig dolgozott? Ki az akinek hazájában a neve és az arcképe “csak” egy kis értékű bélyegen szerepel, ám az első újkori olimpia színhelyén, – az athéni stadionban – márványba van vésve?

523582231860. júliusában, – a mai Szerbia területén – Nagybecskereken megszületett egy kisfiú. Kohn Ferencz. A szülők mindent megtesznek fiúk sikeréért. A fővárosba küldik tanulni.

A tehetséges fiatalember már 23 esztendősen matematika-fizika szakos tanár lett, majd megszerzi a francia-német nyelvtanári diplomát és nem sokra rá az irodalomtanárit is.
Az egyetemi évei alatt áttér a katolikus hitre és már Kemény Ferenc néven tanul 4 szemesztert a világhíres sorbonne-i egyetemen, ahol kapcsolatba, majd barátságba kerül Pierre de Coubertin báróval.
Pedagógia elveik megegyeztek,: a nemes versenysport tökéletesen lehetne használható a nevelés eszközeként.

Miközben barátjával – egymástól immár majd’ 2000 kilométer távolságra – arról álmodoznak, hogy az olimpiai gondolatot hogyan is lehetne újjáéleszteni, eközben Kemény a magyarországi pedagógusi karrierje egyre magasabbra ível.
Eleinte tanár Kőszegen majd Brassóban.
Még csak 30 esztendős, amikor már az egri állami reáliskola igazgató-helyettese, majd igazgatója.
A tehetséges és ambiciózus tanárt 1894-ben meghívják Budapestre és itt 26 éven keresztül a budapesti VI. kerületi állami főreáliskola tanára, később címzetes tankerületi főigazgató lesz.

Ám térjünk vissza a sportra!
Amikor jóbarátja, Coubertin 1894 júniusában zászlót bont és meghirdeti az ókori játékok felújítását, első lépése a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalapítása volt.
Az alapítás helyszíne is szimbolikus: a Sorbonne, a közös álmok szülőhelye, és a Bizottság hét főből állt. Szinte természetes volt, hogy az egyik első meghívott tag, a magyar barát és harcostárs Kemény Ferenc volt, akit még távollétében is beválasztottak a vezetésbe.
Ez a társaság ekkor készítette el azt az Olimpiai Chartát, amely alapelveiben ma is érvényben van.
A NOB hét alapítója:
(balról, ülnek): P. de Coubertin (francia), D. Vikelasz (görög), Butovszkij tábornok (orosz).
(Állnak): W. Gebhardt (német), J. Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény F. (magyar), V. Balck tábornok (svéd).

Az első olimpia helyszínének a kijelölése nem volt annyira egyértelmű, mint azt ma gondolnánk. Sokan nem bíztak abban, hogy financiálisan bizonytalan Athén képes lesz megrendezni egy ilyen versenyt. Ekkor ajánlotta fel Kemény Ferenc a bizottságnak, hogy Budapest szívesen megrendezi.
Ijedtében, hogy mégsem Athénben lesz az olimpia – a NOB görög tagja addig-addig keresett támogatót, amíg sikerült meggyőzni a görög milliomost, Georgiosz Averoff-ot, hogy adományozzon egy horribilis összeget a Márvány-stadion építésére.
Ezzel meg is teremtették a költségvetés alapjait.
(Ezen múlt az első magyar olimpia…)

A NOB megalapítása után Kemény Ferenc megszervezte és életre hívta a Magyar Olimpiai Bizottságot, mely 1895. decemberében, Budapesten tartotta meg az alakuló ülését.
(Érdekességképpen az alapítók: Nemzeti Torna Egylet, (amelynek Kemény Ferenc is tagja), Magyar Atlétikai Klub, Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE), MTK, Nemzeti Hajós Egylet, III. ker. TVE, BTC és a Neptun Evezős Egylet.)
A testület elnökének Berzeviczy Albertet (későbbi kultuszminiszter), titkárának pedig Kemény Ferencet választották meg.

1896… történelmi év…
Az első olimpiára 13 tagú magyar küldöttség – hét versenyző és öt kísérő – utazott el Kemény Ferenc vezetésével.
Az athéni stadion bejáratánál lévő ünnepi Averoff-szoboravatáson a “világ” nevében Kemény Ferenc mondott köszöntő beszédet – francia nyelven.
Általános elismertségnek örvendett a magyar sportdiplomata, éppen ezért érte őt az a megtiszteltetés is, hogy bekerült a játékok vitás kérdéseit eldöntő öttagú versenybizottságba.

10 esztendő békesség után egy 1906-ban, Athénben megrendezett jubileumi verseny, az ún. “hellén olimpia” körüli viták miatt és belső harcok után, 1907-ben Kemény Ferenc lemondott a NOB tagságáról.
Soha többé nem hívták meg a közgyűlésre.
Helyét Andrássy Géza gróf töltötte be 30 éven keresztül. A MOB titkári helyét is átadta a 48 éves sportvezető.

Fájdalmában szinte teljesen elszakadt a sporttól, és a főigazgatói munkájának élt.

Cikkeiben még foglalkozott a testnevelés ügyének általános kérdéseivel, és az olimpiai mozgalom által preferált “béke” kérdéssel.
Eleinte az Ungarische Pädagogische Revue-nek volt a szerkesztője, majd 1920-as nyugdíjba vonulása után, megszerkesztette Pedagógiai lexikon két kötetét.

Megdöbbentő érdekesség, hogy az 1906-ban írt “A béke-probléma megoldásának egyik módja; a Világakadémia ; A háború philosophiája” című művét Nobel díjra is felterjesztették.
Néhány műve:

  • Die Mittelschulen Ungarns (Pozsony, 1896);
  • Gegenwart und Zukunft der körperlichen Erziehung (Berlin, 1904)
  • A békemozgalom pedagógiai jelentősége és a békenap (Bp., 1907);
  • A nemi probléma (Bp., 1908);
  • A békemozgalom jelene és jövője (Bp., 1914);
  • Gräfin M. Th. Brunszvik (Berlin, 1932);
  • A népjellem a nevelés- és oktatásügyben (Bp., 1936).
  • A halászleány : Válogatott elbeszélések (fordító)

41 esztendős korában veszi feleségül a szintén zsidó származású Schäffer Mór és Herzfeld Malvina akkor 23 esztendős lányát, Jolánt, ám az esküvőt a római katolikus szertartás szerint celebrálják. Két gyermekük született: István és Ilona.

A nyilas hatalomátvétel után amikor egyértelművé vált, hogy áttérése ellenére 1944 decemberében gettóba kell vonulnia. A 84 éves tudós, sportdiplomata, békeharcos – 66 esztendős feleségével együtt – még a gettóba vonulás előtt, november 21-én a halálba menekült…
A feleségének a Kozma utcai zsidó temetőben megtalálható a sírja.

Emlékükből fakadjon áldás!