1874. március 24-én született és 1926. október 31-én hunyt el a világ talán legismertebb magyarja. És ez nem túlzás…
Tegyenek egy próbát! Kérdezzék meg külföldi ismerőseiket, kiket ismernek, Puskás Öcsi-t, vagy Gábor Zsazsá-t netán Johnny Weismüller-t vagy a mi „hősünket„? Szerintem az eredmény minimum döntetlen lesz… (Bár G. B. Shaw szerint Jézus és Sherlock Holmes után ő lett a világ harmadik legismertebb embere.)
De térjünk vissza erre az érdekes, szomorú, zsidó-magyar sorsra, ami az övé  volt.
Ő önmaga már fiatalkorától kezdve megtagadta szülővárosát, ám ennek nem az volt az oka, hogy nem szerette volna ezt az országot, hanem, hogy „amerikaiként” már akkor is könnyebb volt érvényesülni.
Főszereplőnk, a jiddis anyanyelvű Weisz Májer Sámuel rabbi és jogtanácsos és Steiner Cecilia negyedik gyermekeként született meg 1874-ben, a pesti hetedik kerület közepén, a mai Wesselényi és Csengery utca sarkán. Furcsa nevet kapott: Erik. Weisz Erik.
A kis Erik még csak 4 éves, amikor a család Amerikába emigrált és a nem oly rég alapított néhány ezer lakosú kisvárosba, Appleton-ba költözött. Itt az ortodox rabbi apuka – „jobb” híján – reform rabbi lett.
9 évesen cirkuszt alapít a barátaival. Trükköket tanul. Eleinte légtornász akar lenni, majd kártya-illuzionista.
Erik még csak 17 éves, amikor barátjával Jacob Hyman-nal megalapítja a „The Brothers Houdini” társulatot, ezzel is tisztelegve a híres francia bűvész Jean Eugène Robert-Houdin előtt.
Ekkortól már önmagát tudatosan művésznevén, Harry (Ehrich, Ehrie) Houdini-nek szólíttatja.
19 éves, amikor 3 hetes udvarlás után feleségül veszi a 18 éves Bess-Wilhelmina Beatrice Rahner-t.
Életéről és haláláról több millió internetes honlap számol be, éppen ezért erről nem is szeretnék beszélni, inkább arról, hogy mit is adott Houdini, azaz Weisz Erik a világnak…
Houdini nem „hakni”-művész volt, hanem korának elismert szakembere.
A saját maga által kidolgozott vakmerő trükkjeit és szabadulásait a korabeli világsajtó mindig kiemelt hírként kezelte. Beszerzett szinte minden létező zárat és bilincset és hosszan elemezte a működésüket.
Reálisan élte meg minden mutatványát, figyelmeztette a nézőket, hogy ne csinálják utána, mert mindegyik nagyon veszélyes.
Ezzel lett hiteles ember a világ szemében.
Megszökött a moszkvai titkos börtönből és a washingtoni halálraítéltek cellájából. Ennek köszönhetően a gázsija már huszonévesen kiemelkedő volt, heti 60 font. (Összehasonlításképpen akkoriban a következő éves fizetések voltak: munkás 46-68 font, kormányalkalmazott 72 font, mérnök 116 font, tanár 147 font, egyházi emberek 238 font (!!!), orvos, sebész 265 font, ügyvéd, jogász 1500 font)
Az interneten megdöbbentő képeket láthatunk, hogy milyen módon kötötték gúzsba, dobták vízbe, kötötték kényszerzubbonyba, akasztották oszlopra, zárták pincébe, vagy temették el 180 centiméter mélyen az önkéntes „jóakarói”. (Ebbe a mutatványba majdnem bele is halt. Amikor földből kinyújtotta kezét, és a nézők megragadták, már csak egy ájult embert húztak ki a föld alól. Ne feledjük, kb. 1,5 m3 föld súlya 2 tonna.) — (egy – kettő – három – négy – öt – hat)
A trükkökre tudatosan készült. Fürdőkádban edzette magát, hogy a lélegzetét akár 4 percig is vissza tudja tartani. Megtanult a lábujjaival csomót kötni és tárgyakat egyben lenyelni.
Szorgalmának köszönhetően mindig és mindenhonnan kijött.

Szeretett élni és szerette önmagát megmutatni.
Könyveket írt, 6 filmben is szerepelt és repülőgépet vásárolt, hogy ő lehessen Ausztrália első repülőse.

– egy egyszerű szabadulás
– kényszerzubbonyból
– repülőről repülőre (filmrészlet)
– Houdini beszél az egyik mutatványáról

Szüleit csodálva szereti.
Egy „véletlen” során 1986-ban előkerült Houdini édesapjának háromszor dedikált héber Bibliája.
A könyv tetején édesapja saját kezű aláírása található: Rev. Dr. M. Samuel Weiss.
Középre Houdini odaírta a saját nevét és utána ezt a sort:
„My father Rev. Dr. M.S. Weiss bequeathed all his books to me” – azaz
„édesapám Rev. Dr. M.S. Weiss minden könyvét rám hagyta.”
majd a következő sort írta oda
„The above is his signature. He passed away October 5- 1892. Harry Houdini„.azaz, „Fent az ő aláírása található. Elhunyt, 1892 október 5-én.”
Édesapja korai halála után minden szeretetét anyukája felé fordítja.
Első komolyabb fizetéséből megvásárolta édesanyjának azt a ruhát, amelyet magának Viktória királynő számára készítettek. Houdini elmondása szerint „ez a nap volt élete legszebb napja.”
Amikor anyukája elhunyt, csak azt írta rá a sírkőre: „ANYA”
Nem is volt kétséges, hogy a gyermeket, – a tragikus halála után – édesanyja mellé temették el a zsidó temetőben.
Felesége minden esztendőben – egy szeánsz keretében – várta azt titkos kódot, amit korábban a férjével megbeszéltek, hogy majd ő azzal fog nála jelentkezni a szellemvilágból, ha létezik olyan.
10 esztendő után Bess feladta a reményt.
Amikor az özvegy 1943-ban meghalt, katolikus családja nem volt hajlandó eltemetni őt a már megvett sírba, a férje mellé, a zsidó temetőbe…
Houdini özvegye így lett – legalább a már előre kivésett sírkövén – örök életű…

Megosztás