„Azt mondta Mózesnek a Szent, Áldott legyen Ő: Egy csodálatos ajándék van a kincsestáramban, szombatnak hívják. Én oda szeretném ezt adni Izraelnek, menj, mondd el nekik!” (Talmud, Sábát 10b)
Boldogok lehetünk, hogy milyen jó a mi osztályrészünk, milyen szép ez az isteni ajándék, hogy mi, Izrael népe érdemesek lettünk erre a csodálatos örökségre, a szombatra. Hétről-hétre fölemel bennünket és kiragad minket a mindennapos rutinból!
Már a szombat első perceiben, amikor a szombati gyertyák az asztalon égnek, érezzük a szentség és az emelkedettség légkörét, amely csak fokozódik a kiddus, a szombat esti lakoma és a szombati dalok során. Ezek mindig többlet tartalommal töltik meg a lelki emelkedettséget.
Talmudban van egy történet: „rabbi Joszi bár Jehuda így mondja: péntek este két angyal kíséri haza az embert a zsinagógából, az egyik egy „rossz angyal”, a másik egy „jó angyal”. Amikor ez az ember hazaér, és égő gyertyákat, terített asztalt és megvetett ágyat talál, így mondja a „jó angyal”: ‘ Legyen Isten előtt tetsző, hogy a következő szombaton is így legyen!’ és a rossz angyalnak erre ‘ámen’-t kell mondani.” (TB. Sabat 119b)
Napjainkban számos olyan család létezik, amely ugyan még nem őrzi a szombat szentségét a maga teljesen szabályos módján, azonban legalább a sábáti gyertyagyújtás hagyományát gyakorolják. Ez által a család tagjai magasabb lelki dimenzióba kerülnek, és ízelítőt kapnak a sábát felemelő szellemiségéből.
Rabbi Simon bar Joháj így mondta: „Ha Izrael háláhá szerint megtartana két egymást követő szombatot, rögtön eljönne a megváltás!” (TB Sabat 118b)
Legyen Isten előtt tetsző, hogy mihamarább érdemesek legyünk arra, hogy bölcseink szavai rajtunk beteljesedjenek!
Nézzük meg a gyertyagyújtás hagyományát és törvényeit!
1. Ki gyújtja meg a gyertyát?
Szombaton és ünnepnapon minden zsidó ember köteles gyertyát gyújtani. Ez a parancsolat mégis inkább a nőknek adatott, akik ilyenkor háziasszonyként gyújtják meg a gyertyát minden családtagjuk nevében.
Ha ezt nem tudja megtenni, akkor tegye meg a férj vagy bárki más.
A férfi, aki egyedül lakik, szintén köteles gyertyát gyújtani, ez esetben gyújtsa meg saját magának!
2. A gyertyák száma
Legkevesebb két gyertyát szoktak meggyújtani. Vannak olyan nők, akik ráadásként egy-egy gyertyát gyújtanak minden gyermekért, aki a családban van.
3. A gyertyagyújtás időpontja
Szombaton
A legkorábbi időpontot, amikor a szombati gyertyákat meg lehet gyújtani, „plág minhá”-nak nevezik. A legkésőbbi időpont, napnyugta (héberül: skiáh). Ezután már tilos meggyújtani, mert életbe léptek a szombati tiltások.
A „plág minhá” időpontja és a napnyugta időpontja változik helytől függően (hosszúsági és szélességi fokok) és évszak szerint. Ezek az időpontok minden helyi zsidó naptárban (luáh) megtalálhatóak, és a rabbihoz is fordulhatunk a pontos időpontot illetően.
Azokban a közösségekben ahol a szombatköszöntőt a naplemente előtt mondják el (Magyarországon ez a szokás), a szombat – a közösség minden tagjának – az ima ideje alatt jön be (a lehá dodi ima után), ezért a gyertyákat az előtt kell meggyújtani.
Gyertyagyújtás ünnepnapon
Ünnepnapon meg lehet gyújtani a gyertyát az ünnep bejövetele után is, de csak akkor, ha van egy „szolga-gyertya”, amiről ezt megtehetjük, ugyanis ünnepnapon csak égő tűzről lehet másik tüzet gyújtani(!).
Az ünnep második estéjén (pl. Ros Hasáná második estéjén, vagy a diaszpórai második estéken), csak azután lehet meggyújtani a második napi gyertyákat, miután a csillagok feljöttek, mert tilos első napról a második napra előkészületeket tenni.
Ha az ünnep második napja szombatra esik, akkor természetesen a szombat bejövetele előtt kell meggyújtani a gyertyákat.
Ez a törvény akkor is, ha az ünnep második napja péntekre esik, mert tilos szombaton tüzet gyújtani. (Sőt, ilyenkor az ünnepet megelőzően ‘Eruv távsilin’-t is kell csinálni!)
4. Munkavégzés és étkezés gyertyagyújtás után
Az askenáz szokásokat követő asszonyok, és kevesen a keleti, valamint a szefárdi közösségekből, az ünnepi és szombati gyertyagyújtás után már nem végeznek semmiféle – szombaton vagy ünnepnapon tiltott – munkát, akkor sem, ha még elég sok idő van a napnyugtáig.
Ezért ha a nő kénytelen még gyertyagyújtás után is munkát végezni (pl. ha szombat este kell mikvába menjen, ahogy már korábban említettük) el kell mondania (ki kell jelentenie) gyertyagyújtás előtt, hogy ezzel a gyertyagyújtással még nem veszi magára a szombati vagy ünnepnapi tilalmakat, hanem csak akkor, amikor az egész közösség magára veszi azokat. (Amiképpen korábban írtuk.)
Az asszonyoknak a gyertyagyújtás után, egészen a kidusig enni is tilos. Ha mégis muszáj valamit ennie – valamilyen különleges oknál fogva -, akkor előre ki kell kötnie, hogy a gyertyagyújtással nem vette magára a szombatot. (és így tovább…)
A keleti ill. a szefárd közösségekben a nők nem a gyertyagyújtással veszik magukra a szombatot, hanem – mint a férjük -, azaz az esti ima és a szombat bejövetelekor fogadják. Ezért nekik nem kell külön leszögezniük azt, hogy mikor veszik (vagy mikor nem veszik) magukra a szombatot.
Ha a férfi gyújtja meg a szombati gyertyát (lásd korábban), megengedett neki a munkavégzés és az evés is a gyertyagyújtás után. A szombat a férfiak számára a kábálát sábáttal (szombatköszöntő Istentisztelettel) kezdődik, mert ez napnyugta előtt van. (Ha nem imádkozik, akkor a szombat bejövetelekor.)
Ha jóval szombat előtt gyújtjuk meg a gyertyát (természetesen, a plág minhá után), akkor arra kell vigyázni, hogy valaki a családból magára vegye a szombatot ezzel a gyertyagyújtással, mert ha nem így történik, akkor nem észrevehető, hogy a gyertyagyújtás a szombat tiszteletére történt.
5. Az áldások rendje:
Szombati gyertyagyújtásnál mondjuk:
Báruh átá Ádonáj Elohénu meleh háolám, áser kidesánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel sábát.
Áldott vagy te Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt minket a parancsolataival és megparancsolta számunkra a szombati gyertyák meggyújtását.
Ünnepnapon:
Báruh átá Ádonáj Elohénu meleh háolám, áser kidesánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel jom tov.
Áldott vagy te Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt minket a parancsolataival és megparancsolta számunkra az ünnepi gyertyák meggyújtását.
Ha az ünnep szombatra esik:
Báruh átá Ádonáj Elohénu meleh háolám, áser kidesánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel sábát vesel jom tov.
Áldott vagy te Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt minket a parancsolataival és megparancsolta számunkra a szombati és ünnepi gyertyák meggyújtását.
Jom Kippurkor:
Báruh átá Ádonáj Elohénu meleh háolám, áser kidesánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel jom hakippurim.
Áldott vagy te Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt minket a parancsolataival és megparancsolta számunkra a jom kippuri gyertyák meggyújtását.
Jom Kippurkor ha az szombatra esik:
Báruh átá Ádonáj Elohénu meleh háolám, áser kidesánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel sábát vesel jom hakipurim.
Áldott vagy te Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt minket a parancsolataival és megparancsolta számunkra a szombati és a jom kippuri gyertyák meggyújtását.
Sok nő ünnepi gyertyagyújtáskor (a peszáh hetedik napját kivéve, valamint külföldön peszáh nyolcadik napján is) az áldás elmondása után hozzáteszi a ‘Sehehejánu’ áldást is:
Báruh átá Ádonáj Elohénu meleh háolám, sehehejánu, vekimánu, vehigiánu lázmán háze.
Áldott vagy te Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki életben tartott minket és megadta megérnünk ezt az időt.
6. Az áldások és a gyújtás rendje
Azok az asszonyok, akik nem a gyertyagyújtás által köszöntik a szombatot, hanem ugyanúgy, mint a férjeik, azaz az esti imával vagy a szombat bejövetelével (mint korábban említettük), azok előbb meggyújtják a gyertyát és az áldást utána mondják el – úgy szombaton, mint ünnepnapon. (Ez Magyarországon nem szokás)
Ám az európai szokás szerint, amikor a nő, azzal az áldással, amit a gyertyák meggyújtásakor mond el, magára is veszi a szombatot, akkor az áldás elmondása után már nem gyújthatná meg a gyertyát (mint említettük)! Ezért csak azután mondja el az áldást, miután meggyújtotta az összes gyertyát! (A gyufát ez esetben ne oltsa el, hanem oldalra téve hagyja, hogy az magától kialudjon!)
Ennek az oka, hogy az áldás ne legyen előbb, mint a parancsolat megcselekvése,.
Az asszony – áldás első pillanatától egészen az áldás utánig -, eltakarja a kezével a szemeit, azért, hogy az áldás előbb legyen kimondva és csak aztán élvezhesse a szemével is a gyertyák fényét.
Ha férfi gyújtja meg a szombati gyertyát, akkor is mondja el az áldást még gyújtás előtt (bár ő nem a gyertyagyújtással fogadja a szombatot).
Vannak olyan asszonyok, akik ilyenkor is, a gyertyagyújtás előtt mondanak áldást. Nekik még jobban kell figyelniük arra, hogy a gyufát ne oltsák el, hanem egyszerűen hagyják kialudni a lángot.
Gyertyagyújtás és áldás után egy szép szokás elmondani a “Legyen Isten előtt tetsző…” kezdetű imát, valamint áldást kérni a családra, a férjre és a gyerekekre, hogy járjanak a szent Tóránk hagyományai szerint.
7. Gyertyagyújtás helye, ha házon kívül történik az étkezés
Abban az esetben, ha egy házaspár, meg van hívva más családhoz egy péntek esti lakomára és csak aludni térnek haza, az asszonynak – ennek ellenére – otthon kell meggyújtania a gyertyát. (Ám figyeljen arra, hogy ne a „plág minhá” előtt gyújtsa meg!)
Mivel a gyertya fényét élvezni kell, ügyelni kell arra, hogy a gyertyák elég nagyok legyenek, hogy még akkor is égjenek, amikor ők hazatérnek a vacsoráról. Ilyenkor le kell ülni egy kicsit a gyertya fényéhez és élvezni kell azt. (Pl. le lehet ülni az asztalhoz és lehet enni egy keveset.)
A gyertyák fényét, mielőtt még elmennének a vendéglátóik házába, de már a szombat bejövetele után is lehet élvezni, ami maga a vallási kötelesség! (És nem kell kivárni, míg hazaérnek éjszaka)
Például ha az asszony otthon marad egészen napnyugtáig, vagy ha visszatérnek ima után  és leülnek kicsit a gyertyák mellé.
Ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyertyák elalszanak, mielőtt a házaspár hazatérne, és így nem tudják élvezni annak fényét, akkor azelőtt, hogy elindulnának, a nő gyújtsa meg a lakás lámpáit (közvetlenül a szombati gyertyák meggyújtása előtt) és gondoljon arra, hogy a szombati gyertyák micvéjét a lakás lámpái által is teljesíti fogja.
Ez esetben arra kell vigyázni, hogy a lámpafény még égjen, amikor hazatérnek és ne kapcsolódjon le a „sábát-óra” miatt!
A szombati gyertyákat szokás az étkezés helyén meggyújtani!
8. Gyertyagyújtás a kórházban
Házas asszony, aki a kórházban van, a vallástörvények (háláhá) szerint teljesíti a kötelességét azáltal is, hogy a férje otthon gyertyát gyújt. Ám a nőnek kötelessége, hogy legyen egy kis fény a kórházi szobájában is.
Az a szokás itt is érvényes, hogy abban a szobában kell a gyertyát meggyújtani és az áldást elmondani, amelyben eszik (tartózkodik).
Ha a kórházban – tűzvédelmi okokból – nem engedik meg a gyertyagyújtást, akkor a nő bekapcsolhat két kis elektromos lámpát is, de ezt is ott kell meggyújtani, ahol eszik (vagy alszik) és nem más szobában, például nem megfelelő erre a célra a nővérszoba.
—————————
SÁBÁT SÁLOM!
És ne feledjük el, valahol el kell kezdeni!

Megosztás